Közpénzek és közerkölcsök – Itt van-e a bojkott ideje?

Aki többé-kevésbé önkínzó módon legalább nagyjából követi a magyar parlament működését, az láthatja, hogy a törvényhozó testület munkája ma már inkább bohózat, semmint jogalkotás. Nincsenek sem politikai viták sem szakmai véleménycserék, kormánypártiak és ellenzékiek egymás szidalmazásával múlatják az időt, és mind a bizottsági, mind a plenáris ülések kimenetele eleve kiszámítható.

A kormánypártok minden ötletéből törvény lesz, az ellenzéki javaslatok sorsa az elutasítás és a feledés

(Vagy kivételes esetben a lenyúlás, hiszen Semjén Zsolt egyszerűen ellopta Molnár Zsolt ötletét és saját maga nyújtotta be a Ház elé. Eredeti KDNP-s módszer) Az Országgyűlés elnöke a pulpituson úgy viselkedik, mint valami házmester a múlt század negyvenes éveiben, s a Ház szinte teljesen elvesztette tekintélyét a társadalom előtt. A 133 bátor honatya a kormányoldalon nem más, mint Orbán Viktor csicskása, nincs sem önálló véleményük, de még gondolatuk sem, a tiszta erkölcsnek hírét sem ismerik.

Aki az évek során meglátta, megtapasztalta ezt a félelmetes fideszes fertőt,

akárha ideig-óráig maga is részese volt a társulatnak, időben otthagyta őket, mint Hadházy Ákos, Holoda Attila vagy legutóbb Pálinkás József. Navracsics Tibor még félig a csapatban, de olykor már bírálóan politizál, Lázár János pedig szemlátomást azért pedálozik, hogy minden dolgok legfőbb tudója, a haza első számú erkölcsbírája végre elfeledje az ő valaha önálló gondolati kalandozásait, és visszafogadja a húsosfazék mellé.

Talán itt lenne az ideje, hogy valamennyi ellenzéki parlamenti párt valamennyi képviselője hivatalosan bejelentse:

a jövőben a választásokig bojkottálja az Országgyűlés munkáját, s nem asszisztál tovább a Fidesz állandó alkotmánysértéseihez! Egyúttal a jövőben nem fogadja el, nem ismeri el a csonka parlament által hozott törvények jogérvényét akkor sem, ha a Ház látszólag döntésképes többséggel hozta meg azokat.

Magam úgy vélem,

az ellenzék többé nem kölcsönözheti még a legitimitás látszatát sem a Fidesz parlamenti diktatúrájának, – annál is kevésbé, mert nyilvánvaló, hogy az engedelmes kétharmados többség nem más, mint Orbán Viktor egyszerű és az adónkból jól megfizetett lakájhada.

Ahhoz, hogy az Országgyűlés valaha egyszer visszanyerje elvesztett pozícióját a társadalomban,

most, első lépésként az ellenzéknek nyilvánvalóvá kellene tenni a politikát napi gyakorisággal nem követő hazai választók előtt, nemkülönben az Európai Unió és a NATO szövetségesek számára, hogy Magyarország már régen nem parlamenti demokrácia, hanem Orbán Viktor önkényuralma, amelyben a 133-ak teremtenek tudatosan és engedelmesen jogalapot uniós támogatások, hazai közpénzek ellopásához, a közvagyon kisajátításához, a jogállam felszámolásához, az adózók megnyo-morításához és a politikai erkölcstelenség közéleti normává emeléséhez.

Csak Magyarországon eshet meg széles e világon,

hogy elítélt bűnözőt újra polgármesterré választanak, hogy ugyancsak polgármester harmincszoros lottónyereményével igazolja személyes gazdagodását. Simonka György fideszes képviselőre az ügyészség (kivételesen) nyolc év elzárást kér, de a derék honatya szabadon grasszál és szavaz a par-lamentben. A kétharmadban nem ébreszt kételyeket a rácsok mögött ülő, volt fideszes képviselő, Mengyi Roland kétes pályafutása. Számukra az is elfogadható, hogy Balmazújváros egykori, fideszes polgármestere három évvel jogerős bírósági ítélete után még mindig nem kezdte meg börtönbüntetését. Eszükbe sem jut kifogásolni, hogy a saját, fennen hirdetett erkölcsi mércéjük szerint bűnbe esett Szájer József hitvese, Handó Tünde (aki mellesleg az Országos Bírósági Hivatal elnökeként saját hatáskörben is hozott jogellenes döntéseket) évtizedekig játszotta a másságát titkoló vezető fideszes politikus boldog házastársát, s most nyugodtan ül az alkotmánybírák között. Ebbéli minőségében pedig nem csak jogi, hanem a testület lényegéből fakadóan erkölcsi ítész is. A hű feleség!

plenáris

No és a szokás hatalma:

a magyar kormány legfrissebben újabb támogatást, ezúttal 2,3 milliárd forintot ítélt meg a diósgyőri sportegyesületnek az észak-magyarországi sportinfrastruktúra fejlesztési programjának folytatásához, valamint a klub utánpótlásának regionális fejlesztéséhez, miközben az államháztartás hiánya és adóssága a csillagokhoz közelít.

Ezek persze apróságok az ellenzéki önkormányzatok kifosztásához, a vagyonkezelő közalapítványok létrehozásához, Paks II-höz, a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz vagy a Fudan Egyetem zseniális elhelyezéséhez és finanszírozási konstrukciójához, vagy éppen az Európai Unió helyreállítási hitelének elutasításához képest.

Ez utóbbiról a jelek szerint Orbán Viktor Brüsszelben vacsora közben hozta meg (a remélhetőleg nem végleges) döntést – láttatván, hogy kutyába sem veszi a parlament véleményét. És mind e galádságokat a kormány hivatásos hazudozóinak vezérletével a nyomasztó fideszes túlsúlyú tömegtájékoztatás a nemzet és a kormány sikereiként sulykolja a választókba, akiknek tekintélyes hányada jó szerint teljességgel tájékozatlan mind a járvány következményeit, mind a nemzetgazdaság állapotát illetően.

Rettenetes, amit a kormány a 133 nagyon bátor és végletesen buta, és felelőtlen képviselő támogatásával művel kormányzás címén

Az ellenzéknek immár sokkal erősebben hangot kellene adni a közvéleményben is mindinkább teret nyerő álláspontnak, hogy ez így tovább nem folytatható – még a választásokig sem!

Belátom! Az ellenzék a bojkottal komoly anyagi veszteséget szenvedne el és megfosztaná magát egy fontos tájékoztatási fórumtól. Sőt! Ennek lehetnének némiképp az or-szágra is hátrányos következményei, hiszen a kormány már ma is hidegháborút folytat saját népe ellen. De mielőbb teljesen világossá kell tenni ország-világ előtt, hogy Orbán és a Fidesz saját nemzetének kifosztója, egyszersmind Európa és az atlanti szövetség árulója, nemkülönben azt, hogy Magyarországon élnek még európai magyarok, akik számára fontos az erkölcs és a tisztesség és akik szerint a nemzeti érdek azonos a demokrácia, a jogállam követelményeivel és harmonizál a szövetségesek közös érdekeivel.

plenáris

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük