Magyar György: “a magyar állam anyagi felelősséggel tartozik a CEU kiüldözésével kapcsolatos valamennyi pénzügyi veszteségért”

Összeegyeztethetetlen az uniós joggal a magyar felsőoktatási törvény módosítása – állapította meg az Európai Unió Bírósága kedden. A CEU kiüldözése azonban sokba kerülhet, mert a magyar állam anyagi felelősséggel tartozik az intézmény minden pénzügyi veszteségéért.

Mindenben helyt adott az Európai Unió Bírósága az Európai Bizottság kifogásainak a magyarországi felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, a lex CEU néven elhíresült előterjesztés miatt indított kötelezettségszegési eljárásban – derül ki a luxemburgi székhelyű testület kedden nyilvánosságra hozott ítéletéből.

Végre kiderült, amit sokan vélelmeztek: a Lex CEU valóban szembe megy az európai uniós joggal

Az Európai Unió Bírósága megerősítette a testület főtanácsnokának még márciusban megfogalmazott érveit, amelyek szerint a jogszabály több ponton is sérti a közösségi és a világkereskedelmi előírásokat.

Az uniós testület 2017 júliusában indított kötelezettségszegési eljárást a magyar állammal szemben a Lex CEU miatt. Mivel a kormány az eljárásban végig fenntartotta az álláspontját, és a felsőoktatási törvényt nem volt hajlandó az elvárásoknak megfelelően módosítani, Brüsszel ugyanazon év decemberében keresetet nyújtott be a közösség bíróságán.

A mostani döntés szerint

sem az uniós joggal, sem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályozásával nem egyeztethető össze a Magyarországon bevezetett rendelkezés, amely a származási állammal – a CEU esetében New York állammal – aláírt nemzetközi szerződéshez és az ott folytatott tényleges oktatási tevékenységhez köti a külföldi diplomát kiadó felsőoktatási intézmények magyarországi tevékenységét.

Magyarországnak ugyanis egyenlő bánásmódot kell biztosítania a külföldi és belföldi egyetemek és főiskolák számára. A származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelmény emellett sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját is. Korlátozza ezzel az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát – állapítja meg az ítélet.

Ezt a verdiktet kötelezően végre kell hajtani,

és a magyar parlamentnek módosítania kell az uniós joggal összhangban a felsőoktatási törvényt. A CEU-n persze ez már nem segít, hiszen az intézmény 2019 novemberében Bécsbe költözött, ahol új egyetemi kampuszt nyitott.

De ezzel az ügynek még nincs vége:

a hazai szabályozás nem ismeri a jogalkotással okozott kár fogalmát, de az Európai Unió Bírósága ezzel kapcsolatban más álláspontot képvisel.

Született ugyanis 1996-ban egy verdikt a közösségi jog tagállamnak betudható megsértésével AZ OKOZOTT KÁROKÉRT FENNÁLLÓ FELELŐSSÉG ELVÉRŐL.

E szerint az az elv, amelynek alapján a tagállamok kötelesek megtéríteni a közösségi jog nekik betudható megsértésével a magányszemélyeknek, vállalkozásoknak okozott károkat, ez alkalmazandó abban az esetben is, ha a felrótt kötelezettségszegés a nemzeti jogalkotónak – akár a magyar parlamentnek – tudható be. A nemzeti bíróság az általa alkalmazandó hazai jogszabály alapján e szerint nem teheti függővé a kártérítéshez való jogot a kötelezettségszegést elkövető állami szerv szándékosságból vagy gondatlanságból eredő vétkességétől sem.

A károk tekintetében a tagállamokat terhelő kártérítésnek ugyanakkor arányosnak kell lennie az elszenvedett kárral.

A CEU a személyre szabott – az uniós bíróság szerint elfogadhatatlan – jogalkotás révén kényszerült távozni Magyarországról

Mellesleg azt is leszögezték: a tagállamok kötelezettsége az okozott azon károk megtérítésére, amelyek a közösségi jog nekik betudható megsértéséből származnak, nem korlátozható az uniós bíróságának a felrótt kötelezettségszegést megállapító ítélete kihirdetését követően elszenvedett károkra.

Ebből meg az következik, hogy a magyar állam anyagi felelősséggel tartozik a CEU kiüldözésével kapcsolatos valamennyi pénzügyi veszteségért.

Csak gratulálni tudunk a magyar kormánynak,

amelynek nevében Balog Zoltán akkori miniszter a felsőoktatási törvény módosítására vonatkozó javaslatot 2017-ben beterjesztette. Ez – túl az erkölcsi bukáson – euróban mérve is elég sokba kerülhet még nekünk.

De így mulat egy magyar úr!

Forrás

migrán(c)s-kérdés

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük