Magyar György: Semjén doktor törvénymódosítása semmit nem bíz a véletlenre

Létrejöhet az elvileg független Integritás Hatóság, amelynek feladata például az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések megelőzése, a jogsértések megakadályozása, leleplezése. Erre azonban van már néhány elvileg „független” szervezet, ilyen például az ügyészség. Mitől lesz jobb a helyzet, ha – az EU-s pénzek elherdálásának elkerülése érdekében – Semjén-javallatra létrejön egy újabb kormányzati hivatal?

Vajon színjáték az egész?

A kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően társadalmi egyeztetésre is lesz idő, a speciális, gyors jogalkotás arányát csökkentik – ezt ígérte még júliusban Gulyás Gergely miniszter. Szinte napokkal ezután – persze hatásvizsgálat és érdemi egyeztetés nélkül – egyetlen nap alatt módosították a kata-törvényt, amely – felkészülési időt sem biztosítva a több százezer érintett kisvállalkozásnak – hetekkel később hatályba is lépett. Ennyit ér a kormány szava, és emiatt fordult az ellenzék az Alkotmánybírósághoz.

De ne legyünk igazságtalanok:

most a hatalom kétségkívül lépéskényszerbe került, mert elveszíthetjük az uniós támogatások jelentős részét, ha Orbán Viktorék november 19-ig nem tesznek eleget a tárgyalásokon 17 területen tett vállalásaiknak, amellyel meg akarják győzni a Bizottságot arról, hogy nincsenek többé veszélyben az uniós pénzek. Más kérdés, hogy a NER maga lavírozta bele magát ebbe a helyzetbe, hiszen „Brüsszel” jogállamisági aggályai nem újkeletűek, és hónapok óta azt is tudni, hogy odakint megelégelték a pávatáncot, s ha továbbra is vívja az aktuális hatalom a maga szabadságharcát az unióval, annak következményei lesznek. A kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn terjesztette a parlament elé az első csomagot, amivel csak az a baj, hogy a gyakorlatban keveset ér. Az Európai Csalás Elleni Hivatal megkeresésére a NAV pénzügyőri támogatást nyújt a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához – így szól az előterjesztés, de ebben nincs semmi új, mert az együttműködési kötelezettség jelenleg is fennáll.

A megnyugtató megoldás nyilván az lenne,

ha csatlakoznánk az Európai Ügyészséghez, amely az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozással, a vádhatósági eljárások lefolytatásával és az elkövetők bíróság elé állításával megbízott független uniós szerv. A péntek esti újabb csomag további változásokat helyez kilátásba, ám ezekkel kapcsolatban is felmerülnek aggályok. Létrejön az elvileg független Integritás Hatóság (IH), amelynek feladata fellépni minden esetben, amikor az

„uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet, ideértve a szerződéskötőt is, nem tette meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére felderítésére és kijavítására, amely befolyásolhatja vagy súlyosan veszélyeztetheti az európai uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét”.

Ez jól hangzik, meg az is, hogy ez a hatóság a tudomására jutott ügyekben hivatalból köteles vizsgálatot folytatni, és oda bárki bejelentést tehet.

De honnan szerzik az ehhez szükséges információt?

Az eljárási szabályokból ennél sokkal több azonban nem derül ki. Így pontosan az sem, mi van akkor, ha a bejelentéssel nem kívánnak foglalkozni. Az IH nevű képződmény persze sok mindent megtehet: többek között közbeszerzési eljárással összefüggő adatokat kérhet be, hatósági ellenőrzést folytathat, más illetékes szerveket a szükséges intézkedések meghozatalára szólíthat fel, kezdeményezheti a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását, bűncselekmény gyanúja esetén pedig köteles feljelentést tenni.

Hogy hol?

Vélelmezhetően a nyomozóhatóságnál, de azt láttuk már, hogy az ügyészség – néhány ritka kivételtől eltekintve – mennyire működik hatékonyan a korrupciógyanús ügyekben. Mellesleg az ügyészség ma is rendelkezik az IH hatáskörébe utalt esetkörben bűncselekmény gyanúja esetén a felderítés érdekében az összes bizonyíték beszerzéséhez szükséges felhatalmazással. Miként – reméljük – a versenyhivatal, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság sem csupán sóhivatal, szóval ha komolyan vennék magukat, lett volna dolguk bőven.

Ezen a helyzeten vajon segít-e egy olyan új „független” ellenőrző hatóság létrehozása, amelynek elnökét és két helyettesét az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára az államfő nevezi ki? Az ÁSZ vezetőjéről, valamint a köztársasági elnökről nehéz feltételezni, hogy ők valóban képesek Orbán akaratát figyelmen kívül hagyni, s politikai megfontolásoktól mentes döntést hozni.

Egyébként gondoljunk csak arra,

hogy az egykor fideszes jelölt legfőbb ügyész elvileg ma is független entitás, miközben sokszor elkent a kormány számára kínos ügyeket, s ha a vádhatóság kivételesen lépett, az is felemás következményekkel járt. A képet persze árnyalja, hogy az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság vezetője máris nemzetközi nyílt pályázatot írt ki Hatóság Igazgatósága Tagjainak Kiválasztásáért Felelős Alkalmassági Bizottság létrehozása érdekében. Túl sok időt nem adtak a potenciális jelölteknek, mert nekik október 6-ig kell jelentkezniük.

Ez a három fős testület tehet személyi javaslatot az IH elnöki és két alelnöki posztjára, akiket ugyancsak nyílt pályázati úton választanak majd ki. Ez így egyelőre jól hangzik, de várjuk meg, mi sül ebből ki, mert e grémium valódi pártatlanságára nincs semmilyen garancia.

Következzék az újabb feladat:

jöhet a sokat emlegetett Korrupcióellenes Munkacsoport felállítása is, amelynek jelentősége inkább elméleti. Vizsgálhatják például a meglevő korrupcióellenes intézkedések hatékonyságát, és emellett a rendszerhibákra utaló jelenségek esetén javaslatokat dolgozhatnak ki.

De biztos, ami biztos, a 21 fős testület elnöke az IH vezetője, s annak tíz tagját a kormányoldal nevezi ki, a másik tíz tagot meg átlátható pályázat útján kell kiválasztani. Vagyis történjék bármi, ebben a munkacsoportban a jelenlegi hatalom többsége biztosított.

Na, ennyit a függetlenségről.

Tehát a Semjén doktor által jegyzett pénteki törvénymódosítás semmit nem bíz a véletlenre.

Az IH vezetőit végső soron – persze az alkalmassági bizottság előterjesztésére figyelemmel – a kormányoldalhoz köthető ÁSZ-elnök javaslatára Novák Katalin nevezi ki, és ha valamilyen sajátos véletlen folytán a Korrupcióellenes Munkacsoportban tíz valóban független szakértő jutna szerephez, a kormány akkor is 11 fős többséggel rendelkezne.

Ám az eddigi tapasztalatok alapján ilyen szoros verseny elő nem fordulhat. Vajon színjáték ez az egész?

Forrás

Friss!