Magyar György: megint jön a csengőfrász? De egyeseknek baja is lehet abból, ha másokat az otthonában zaklat!

Fura világban élünk: a NER-rel nem szimpatizáló politikusoknak, újságíróknak érdemes némi óvatosságot tanúsítaniuk, ha becsengetnek hozzájuk. Szerencsére a hívatlan látogatók még nem az ÁVH emberei, hanem a kormányhoz közeli média pofátlan munkatársai. Pedig a Fidesz hozott törvényt arról, hogy az állam jogi védelemben részesíti az otthonok nyugalmát.

Akkor tessenek ennek érvényt szerezni!

„A propagandamédia becsöngetett a lakásomra”

– mondta el Dull Szabolcs, az Index kirúgott főszerkesztője néhány napja a hvg360 Terasz címen készülő interjúsorozatában. Ő gyanútlanul kinyitotta az ajtót, mire azzal szembesült, hogy forgó kamerával a kormányhoz közeli PestiTV stábja jelent meg nála.

Nem járt jobban a 24.hu újságírója sem,

akinek a lakásához a Hír TV júliusban vonult ki kétszer. Neki az volt a „bűne”, hogy Hadházy Ákos független parlamenti képviselő állítólag az ő címére várja a kitöltetlen nemzeti konzultációs kérdőíveket. Bár a politikus egy postafiókot adott meg, amelyen senki nem lakhat, a lakájmédiát ez nem zavarta, és megmutatták az újságíró lakóhelyének címét, ahová másodjára be is csengettek.

Kijutott a zaklatásból Hadházy Ákosnak is:

saját júliusi posztja szerint éppen fia születésnapját ünnepelték, amikor náluk szintén megjelent a Hír TV, és a téma nyilván a „nemzeti konzultáció” lett volna. A videón a riporter azt állítja, azért mentek házhoz, és csengettek be, mert a képviselő nem vette fel a telefont, de Hadházy szerint ez nem igaz. A riporter kérdéseire azt felelte, ő nagyon szívesen válaszol, ha behívják a csatorna valamelyik élő adásába, de nem nagyon szokták hívni.

A HírTV stábja beállított Hadházyék otthonába - de a fagyi visszanyalt!

Mindez azért is különösen érdekes,

mert a fideszes kétharmad az otthon nyugalma érdekében fogadta el 2018-ban a „gránitba vésett” alaptörvény hetedik módosítását, amely szerint „mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát (…) tiszteletben tartsák”, és az „állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát”. Persze akkor nem ellenzéki politikusokra, s nem holmi firkászokra gondoltak, hanem inkább arra: nehogy már tüntetést lehessen tartani Orbán Viktor Cinege utcai rezidenciája előtt.

Az alaptörvény módosítása nyomán megszületett, a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény természetesen nem tesz különbséget az egyes polgárok között. A szerint ugyanis „mindenkinek joga van arra, hogy magánéletét fokozott védelem illesse meg”. A családi élet tiszteletben tartásához való jog sérelmét jelenti „különösen mások családi életének jogosulatlan megsértése, zavarása vagy mások családi életébe való jogosulatlan beavatkozás”.

És akkor nézzük a tételes szabályozást:

„Akit magánélethez való jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján (…) a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint követelheti

a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint”.

Nem kevésbé fontos rendelkezés,

hogy akit a „magánélethez való jogában megsértenek, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért”. Továbbá: a „közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével”.

Aki Orbán háza előtt tüntet, vajon megvalósítja-e ezt a cselekményt?

A miniszterelnöki rezidencia elé tervezett demonstrációkat többször is megtiltották. Aki becsenget magánlakásba azért, hogy a kész helyzet elé állított ellenzéki politikustól vagy újságírótól csikarjon ki nyilatkozatot, az vajon mit követ el? És még a zaklatás elszenvedője szégyellje magát, hogy az ajtó kinyitását bekapcsolt kamerával figyelő televíziós stábnak nem akar nyilatkozni.

Ez a kibontakozóban levő gyakorlat így biztosan nincs rendjén

Nehogy már a csengőfrász uralkodjék el a közszereplőkön, mert soha nem tudhatják, ki áll az ajtó előtt. Erre egyetlen megoldás kínálkozik:

akit az otthonában a lakájmédia – vagy bárki – zaklat, éljen a magánélet védelméről szóló törvény biztosította jogával, és kérjen elégtételt.

Akit saját otthonában támad le egy tévéstáb – és teljesen közömbös, hogy egy születésnapi partit, az esti vacsorát vagy csak a délutáni sziesztát teszik tönkre –, annak érdemes élni a fideszes alaptörvényben biztosított jogával. A Ptk.-t tudjuk idézni:

ha valakit a magánélethez fűződő alkotmányos jogában megsértenek, akár bírói úton is kérjen elégtételt. Mielőtt ez a sajátos és nem kívánatos módszer végképp általánossá válnék.

Forrás