Banánköztársaság
Miniszterelnök úr, Önnek hol fáj? – Napi Lendvaiságok…
Lendvai Ildikótól nem idegen a csípös irónia nyelve, de soha nem sértésre, sokkal inkább figyelemfelkeltésre használja írói vénáját. Közel egy évig minden héten jelentkezett portálunkon “Heti tapló” című rovatával, amiben az előző 7 nap furcsaságait figurázta ki a csak rá jellemző módon. Most csütörtöki gondolatait olvashatják napi visszásságainkról.
Lendvai Ildikótól nem idegen a csípös irónia nyelve, de soha nem sértésre, sokkal inkább figyelemfelkeltésre használja írói vénáját. Közel egy évig minden héten jelentkezett portálunkon “Heti tapló” című rovatával, amiben az előző 7 nap furcsaságait figurázta ki a csak rá jellemző módon. Most csütörtöki gondolatait olvashatják napi visszásságainkról.
Új mélységeket tárt fel előttem a miniszterelnök oldalára kitett közös fotó Schwarzeneggerel
Pontosabban a hozzá csatolt szöveg:
„Egyszer megkérdeztem Schwarzeneggert, hány fekvőtámaszt csinál egy nap. Azt mondta, csak onnan számolom, amikor már fáj. Így vagyunk ezzel mi is a kampányban. Ilyenkor a fájdalom a barátunk, ilyenkor kell rátenni még egy lapáttal. Kérlek benneteket, tegyetek rá még egy lapáttal!”
Miniszterelnök úrnak jelentem, nekem már fáj.
Először akkor nyilallt bele valami itt hátul a kisagyamba, amikor bedobták ezt a különösen bárgyú paradicsomos rigmust. Akkor jöttem rá, mégis van valami abban, hogy a hülyeség fáj. A másoké is. Pedig nem vagyok az ilyesmire túlságosan kényes. A látogatását Márika néninél, sőt azelőtt a Helló, Röfis vizitet is még elég jól bírtam, mi több, az Ön ünnepi beszédeit is viszonylag fájdalommentesen vészeltem át. Németh Szilárdot, Menczer Tamást és Kósa Lajost is tűrtem, pedig ők feszegették a határokat, pontosabban majdnem átlépték a fájdalomküszöbömet.
De amikor kb. 3 méterenként találkoztam a blődli plakátjaikkal, a nyilallás állandó, tompa sajgássá változott.
A rajtuk lévő hazugságokat már megszoktam, viszont a színvonallal való szembesülés keszonbetegsége, hát az a fülzúgás mellett szúró fájdalmat idéz elő itt, a bal halántékomon.
Attól tartok, még nem mentek le egészen kutyába. Lesz még pár ötletük, két lapátolás között. Mindenesetre beszerzek 2 doboz Algoflexet, elvégre nem vagyok én egy Schwarzenegger!
Jó, értem, hogy Magának a fájdalom a barátja (megjegyzem, barátkozzon vele a rosseb, én ugyan nem!), de azért így sem lehet könnyű. Miniszterelnök úr, Önnek hol fáj?
Orbán tegnap, ma, holnap….
Orbán hónapokon át: nem kell nekünk a kedvezményes uniós hitel!
Orbán ma: de, kell.
Szijjártó heteken át: ide nem jönnek NATO csapatok!
Orbán ma: de, jönnek.
Orbán februárban: az oroszoktól másoknál kedvezőbben jutunk energiaforráshoz.
Putyin ma: az Európai Unió valamennyi országa egyforma elbírálás alá esik, fizessen rubelben.
Orbán ma: béke, biztonság, kimaradunk.
Orbán holnap: …….
Éreztem én, hogy Németh Szilárd a látszat ellenére bonyolult lélek. de hogy ennyire?!
Hiába igyekszem, nem tudom követni. Megfejtené valaki, miért mászik a villanyoszlopra? A következő tippjeim vannak:
- 1. Kiábrándult a Fideszből, és le akarja tépni párttársa, Százfalvi László plakátját.
- 2. Arra sétáló reménybeli választóknak kézjelekkel akarja lebetűzni Százfalvi nevét. Most a v-nél tart.
- 3. Kifogyott a saját arcképes plakátjaiból, ezért mostantól minden villanyoszlopon személyesen üldögél egy ideig.
- 4/A. Valaki az oszlop tetejére erősített egy fazék pacalt. Azé lehet, aki a leggyorsabban felmászik érte. A nemes versenyben Németh Szilárd a V jellel saját várható győzelmét jövendöli.
- 4/B. Valaki az oszlop tetejére erősített egy fazék pacalt. Németh Szilárd a V jellel mutatja, hogy velő is kellene bele, csak akkor mászik fel érte.
- 5. Németh Szilárd mint honvédelmi államtitkár a jövőben az oszlop tetejéről figyeli a fölöttünk repülő drónokat. V jellel fogja mutatni, ha veszély van.
