Kerítésen innen
Napi neba…..: Az Átrium előadásai elmaradnak, de Felcsútra lehet menni meccset nézni!
Ne már, hogy össze-vissza azt nézhessen a magyar a színházban, amit akar! A gondoskodó kormány a benne helyet foglalók kiérlelt, széles látókörében bízva nyugodtak lehetünk, hogy ősztől nem zavarja össze a nemzeti magyar agyat egy gondolkodásra serkentő színházi előadás sem (vagy csak nagyon kevés).
TA(h)O-cenzúra
Május 16-án arról tájékoztatta nézőit közösségi oldalán az Átrium, hogy a kulturális államtitkárság a törvény szerint járó 218 millió forintos taótámogatásból 50 millió forintot ítélt meg számukra, vagyis a 2018-as taóösszeg 77,1 százalékát az Átriumtól a minisztérium elvette. Az értesítés szerint az 50 millió forintos „kompenzációt” is csak abban az esetben kapja meg a színház, ha lesz rá forrás, ráadásul három részletben. Ekkor még arról biztosították a nézőket, hogy a bizonytalan anyagi helyzet ellenére is bemutatják nyáron a Kasszasiker című darabot,
„mivel annyi minden van benne, amit ebben a helyzetben megéltünk és megélünk, és ezt mindenképp szeretnénk megmutatni közönségünknek”
Nincs megállás…..
változott a terv. Mint írják,
„az Átrium körül kialakult bizonytalanság nem biztosítja a nyugodt, zavartalan alkotómunka körülményeit”,
ezért a Kasszasiker című előadást terveikkel ellentétben nem tudják bemutatni.
„Ugyancsak a színház körül kialakult helyzet miatt nem tudjuk vállalni Chicago című előadásunk műsorra tűzésének jogi és anyagi feltételeit a következő évadban”
A júniusi és júliusi előadásokra már és még kaphatók jegyek az alábbi linken:Használjátok ki ezt a pár alkalmat még! https://atrium.hu/eloadasok/chicago
„Alföldinek jár a vastaps; az ő rendezésében a Chicago új értelmet kap, ugyanis belecsempész olyan kortárs magyar problémákat, mint a hazai politikai helyzet, a korrupció, az igazságszolgáltatás mély gödre, újságírói elfogultság és a migráció, bár ebben a történetben pont a a magyar származású lány számít migránsnak Chicagoban. Mindezeket éles iróniával önti nyakon, így szinte feltűnés nélkül és kellően ízlésesen simul össze az eredeti történet könnyed, zenés revü jellegével.”
