Banánköztársaság
Napló Hungarikum 21. – Lenin szerint a bolsevikok, Rákosi és Orbán Viktor szerint Magyarország megy előre
Hazudós Viktor pénteken újfent elfoglalta helyét magán-közrádiójának mikrofonja előtt, hogy szellemi gyúanyaggal lássa el nemzetét az éterben az előttünk álló megpróbáltatások sikeres leküzdése érdekében.
Hazudós Viktor pénteken újfent elfoglalta helyét magán-közrádiójának mikrofonja előtt, hogy szellemi gyúanyaggal lássa el nemzetét az éterben az előttünk álló megpróbáltatások sikeres leküzdése érdekében.
Egészségről, gazdaságról, bevándorlásról, kivándorlásról – Szól a rádió
A Törvény Keretei Között Mérsékelten Haladók Pártja pedig ez alkalomból ismét a naplóban megörökítendő taggyűlésre sereglett össze, hogy a megjelent honfiak az elhangzottakkal összefüggésben véleményt cseréljenek, és értékeljék a nemzet főorvosa, vezető gazdaságpolitikusa, migrációs főítésze, vagyis a miniszterelnök igéjét.
1./ A baloldal visszafogadtatott a nemzetbe
Orbán Viktor – miután szakértőkkel konzultált – megtudta, hogy a koronavírus Omikron variánsa nagyon gyorsan terjed és fertőz, sok a beteg, de a kór lefolyása szerencsére sokaknál a korábbinál enyhébb. A baloldal közös hazánk a kormányának járvány elleni védekezését bírálja, sőt támadja, s nem veszi észre, hogy az egészségügyben dolgozók a lelküket kiteszik a védekezés sikeréért. Pedig inkább büszkék lehetnénk szervezett állami egészségügyi szolgáltatásaink teljesítményére. Jó ez az ország! – mondta Orbán Viktor a mikrofonba. Az pedig nem beszélt vissza, senki nem említette, hogy immár naponta tízezer-számra betegednek meg honfitársaink és az elhunytak száma már megközelíti a 41 ezret, ami a lakosság számához viszonyítva a világ országai között a 2.-3. helyre sorol minket, magyarokat. És ezen nem segít sem az, hogy Orbán Viktor visszafogadta az ellenzéket, a baloldalt a nemzet soraiba; (vagy ez csak szóbotlás volt?) sem az, hogy a WHO a kínai vakcinát jónak minősítette, mert a fertőzési és a halálozási statisztikák nagyon rossz képet mutatnak a kínai oltás eredményeiről és időbeli hatásosságáról. De Orbán Viktor ezt jobban tudja, ő megkérdezte a szakértőket.
2./ Magyarország előre megy
Lenin szerint a bolsevikok, Rákosi és Orbán szerint Magyarország megy előre. (Azt nem mondom, hogy egy alomból származnak, de van köztük szellemi rokonság.) Orbán úgy véli ma is, hogy 2010-ben csődhelyzetben voltunk, de jött a nemzeti kormány, és kihúzta az országot a bajból. Például
”felszámoltuk a munkanélküliséget, a foglalkoztatás teljesnek mondható”
A KSH jelentése szerint mindössze 130 ezren keresnek munkát. (Más felmérések szerint a munkát keresők száma 300 ezerre tehető, de a többség nem szerepel a statisztikában, mert három hónap sikertelen álláskeresés után a munkanélküliek kiesnek a megfigyeltek közül.) A gazdaságépítő munkában a baloldal természetesen nem támogatta a nemzeti kormányt – még az embereket közvetlenül segítő intézkedéseket sem. Például az egészségügy államosítását. Mert Orbán Viktor jó és olcsó, az embereknek ingyenes szolgáltatásokat akart, és nem magán-egészségügyet, mint a baloldal. Vajon a miniszterelnök nézi néha a kereskedelmi tévék adását? Hogy magán-egészségügyi intézmény hirdetését látja a képernyőn és hányszor? Vajon a miniszterelnök hazudik vagy csak vak és süket?
A 12 éves orbáni politika kudarcait mutatja, hogy az ország állapotát jellemező adatsorok szerint ma minden ranglistán a világ, az EU és a régió országai között sokkal rosszabb helyen állunk, mint voltunk 2009-ben.
Súlyos infláció teszi semmivé a választási pénzadakozást;
5100 milliárd forint az államháztartási hiány; 42 ezer milliárd forint az államadósság összege, több mint a GDP 80 százaléka, és a régióban már nálunk a legalacsonyabb a termelékenység,
Kormányzásának kezdetekor Orbán Viktor „harcot hirdetett” az akkor is kb. 80 százalékos államadósság ellen. Nominális értékben akkor az kb. 20 ezer milliárd forint volt. Minthogy az államháztartás a Fidesz kormányzásának minden egyes évében hiánnyal zárt, az adósság évről évre mindig több lett. Igaz, a nemzeti összjövedelem gyorsabban emelkedett, ezért a kormány-kommunkáció megteremtette azt a látszatot, hogy az államadósság fokozatosan csökkent. És a GDP-hez mérten aránya valóban kisebb lett. De jött a járvány, és a pandémia okozta szükséges, de más, fölösleges és őrülten pazarló kiadások, valamint a választási indíttatású jóléti osztogatások nyomán alakult ki az említett, szinte felfoghatatlan nagyságú adósság.
Senkinek ne legyen kétsége: akármilyen kormány vezeti áprilistól az országot, az adósságot és kamatait vissza kell fizetni a hitelezőknek, (akár magyarok, akár külföldiek) és ezt a pénzt nem Orbán Viktor spórkasszájából fogják előkeríteni, hanem a választók jövedelméből, zsebéből.
A hajdúnánási pánik és a migráció
Ekkor a kocsmai hátországból megszólalt az örök kritikus hang, és figyelmeztetett, hogy kiürültek a minőség-ellenőrzés végett korábban felszolgált korsók, tehát itt az ideje új kör rendelésének. Másrészt emlékeztetett arra, hogy Orbán meseműsorában , nemkülönben napirendünkben külön pontként szerepel a migráció ügye, ha már január elején Hajdúnánáson lakossági pánikot okozott több indiai vendégmunkás feltűnése.
Talán – kissé megkésve – erre reagált as nemzet munkaerő-gazdálkodási és migrációs főítésze a rádióban
– vettem vissza a szót. A miniszterelnök kijelentette, hogy az illegális bevándorlók képviselte veszedelem (mint a nemzetközi helyzet a Tanú c. filmben) fokozódik, és déli-keleti határaink mentén egyre több illegális bevándorló ólálkodik. Sebaj! A kerítés áll, katonáink és rendőreink a nehéz körülmények ellenére helytállnak. Az egyes EU tagállamok pedig gondolhatják úgy, hogy a bevándorlók letelepítése és integrálása döntő fontosságú lehet a saját országuk jövőjében. De mi magyarok ezt nem akarjuk, mi úgy találjuk jónak, ha magyar gyerek népesíti be a magyar hazát és mi továbbra is maradunk a végeken magyar várkapitánynak, őrizzük Európát, jóllehet az EU 600 milliárdos védekezési kiadásunkból alig térít meg valamit.
Egy szakértő amatőr véleménye
E pillanatban kapott szót a TKKMHP amatőr migráció-kutatója, önjelölt történész és ./közgazdász, aki magánkutatásaira építve jelentkezett a téma összefüggéseinek megvilágítására. A tagság megadóan várta a folytatást. Elöljáróban tisztázni kell bizonyos fogalmakat – kezdte ismertetőjét Kleiderstokk Kunigunda (Leacock hősének kései migráns leszármazottja) -, vagyis
a migráns (migáncs, illegális bevándorló, határsértő, feltehetően potenciális bűnöző és terrorista) nem azonos a munkavállalási engedéllyel hazánkban közhasznú tevékenységet folytató ukrán, román(iai), vietnámi, kínai, koreai, indiai, török és a kipcsak rokoni országokban verbuvált dolgozókkal, és semmiképp nem esik egy megítélés alá az angolszász-német-francia-olasz és más, a fejlett országokból irányító menedzseri-szakértői posztra érkezett külhoniakkal. Ők mostanában Magyarországon vannak úgy cakumpakk 200-220 ezren.
Azt mindenkinek tudni kell, hogy „veszedelmes migráncs” az, akire Orbán Viktor (vagy legfeljebb Bakondi György) azt mondja, hogy ő illegális határsértő-bevándorló, és ide ugyan be nem teszi a lábát – akkor sem, ha csak tovább akarna barangolni például Németországba, vagy más bevándorlós országokba. Summa summárum: Magyarország nem lesz bevándorló-ország, de a vendégmunkásokat tárt karokkal fogadjuk, mert nálunk is sok helyütt hiányzik az erős és főként a szakértő munkáskéz, a hajdúnánásiak pedig majd hozzászoknak, hogy a környékükön jó ideig idegenek mászkálnak, és a kipcsak fősámán azt nem kéri tőlük, hogy szeressék őket, de legalább ne szervezzenek csapatokat ellenük, mert ők nem migráncsok, hanem vendégmunkások. (Mellesleg valószínűleg alig valami munkajogi védelmet élveznek munkáltatóikkal szemben, de ez más káposzta.)
Éhség és kalandvágy
– No hát ez eddig nagyon szép, de a bevándorlók csak jönnek meg jönnek, mi lenne a megoldás? – szólt közbe a kíváncsi pultos. Azt mondta erre egyszer Orbán Viktor egy brüsszeli vitán, meg tavaly szeptemberben is a határ mellett, hogy a bevándorlást a kritikus régiókból úgy lehetne megállítani, ha Európa és a tehetős országok a segítséget oda vinnék, ahol a bajok keletkeznek, és nem a bajt kellene behozni Magyarország és Európa területére. Ez bizony az első pillanatra tetszetős érvelés. A nagyvilágban az emberek sokféle okból vándorolnak országról-országra. Van aki szabad választás alapján tudást, vagy csak kalandot keres. Mások csak érdekes munkát és magasabb jövedelmet remélnek. Ők is gazdasági kényszer okán, de végső soron szabadon emigrálnak hazájukból. De a háborús övezetekből, az életet megnyomorító diktatúrákból a pusztán életlehetőséget kereső bátrak, a képzettebbek és a némi tartalékkal is rendelkezők, sőt a teljesen esélytelenek is elindulnak az ismeretlenbe, a reményt keltő vidékekre.
Egyesek csak élni szeretnének, mások jobb életet akarnak, és vannak, akik a legfejlettebbek-leggazdagabbak színvonalán akarják folytatni saját életüket és látnák felnőni gyermekeiket. (Mily különös: csak Orbán Viktor országlása alatt mintegy 500 ezer magyar állampolgár kereste a boldogulást Nyugat-Európában.)
A világ pénze sem lenne elég
Ha Európa megfogadná Orbán Viktor javaslatát, és igyekezne a migráció kiinduló pontjaira vinni a segítséget, vajon mikorra és mekkora befektetéssel, segélyezéssel érhetné el Európa és Amerika a harmadik világ konfliktusos vidékein legalább a fejlett országok létminimumát? A világ pénze sem lenne elég! Utakat, hidakat, vasutakat, repülőtereket, közműveket kellene építeni, iskolákat kellene telepíteni, hogy mindezek kiszolgálásra legyen helyi képzett munkaerő. Elejét kellene venni ezekben az országokban a hatalomért folytatott fegyveres harcoknak és a mérhetetlen, ellenőrizhetetlen korrupciónak. Minőségi fejlődést kellene elérni az élelmiszer-termelésben, a gyógyászatban, s nem utoljára a politikai rendszerek működtetésében. És ha Európa ezt megkísérelné, Kína és Oroszország talán az ENSZ is vádat emelne ez ellen, mondván: ez a harmadik világ újra-gyarmatosítása.
Vagyis Orbán ötlete teljesen abszurd, nincs rá pénz, nincs politikai hajlandóság, nincs nemzetközi egyetértés, nincs hozzá semmi – néhány hallatlanul önzetlen civil és hivatásos jótékonysági szervezeten kívül, amelyek legalább a menekült-táborokban élőkön igyekeznek segíteni.
Hanem azért Orbán Viktor, a kerítése és katonái megvédik a magyar népet a veszedelmes migrációtól, a vendégmunkások pedig (egyébként valóban) hasznosan munkálkodnak.
– Helyes. Köszönjük Kleiderstokk asszony eligazítását. Akkor most menjünk haza! – vetett véget hitvesem a hazudós Viktor legutóbbi igehirdetését kissé bő lére eresztett módon értékelő taggyűlésnek. És mentünk.
A Napló hungarikum előző részeit ide kattintva olvashatják.
