Nem azért adtam életet a gyerekeimnek, hogy közkincsek legyenek, no pláne nem azért, mert az a cél lebegett a szemem előtt, hogy növeljem a népszaporulatot - Városi Kurír

Sorting by

×

Nem azért adtam életet a gyerekeimnek, hogy közkincsek legyenek, no pláne nem azért, mert az a cél lebegett a szemem előtt, hogy növeljem a népszaporulatot

Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője a magzati élet védelméről beszélt, a parlamentben napirend előtti felszólalásában, szerinte az erről szóló magyar törvényi szabályozás hazugság, hiszen a párt álláspontja szerint az élet a fogantatás pillanatában jön létre, onnantól kellene védeni is.

Hirdetés

„Minden egyes megfogant magyar gyermek közkincs”

– mondta Dúró, aki szerint

a nem kívánt terhességekből is kívánt gyerekek születnek.

Kaczvinszky Barbara újságíró, közíró közösségi oldalán osztotta meg gondolatait Dúró kijelentéseivel kapcsolatban:

“Sunyi és álszent módon érvelt Dúró Dóra az abortusz ellen

Szerinte a nem kívánt gyermekek is “kívánt” gyerekek lesznek, és minden gyermek közkincs. Próbálom értelmezni Dúró mondandóját.

Amit biztosan kijelenthetek, az az, hogy nem azért adtam életet a gyerekeimnek, hogy közkincsek legyenek, no pláne nem azért, mert az a cél lebegett a szemem előtt, hogy növeljem a népszaporulatot.

Aki ilyen badarságokat beszél, az egyszerűen szülőgépnek tekinti a nőket.

Dúrót szemmel láthatóan nem érdekli, hogy egy gyermek erőszakból fogan, vagy már az anyaméhben kiderül, hogy súlyos rendellenességgel küzd, vagy komoly egészségügyi kockázattal jár az anya számára a szülés.

Dúrót az érdekli, hogy bármi áron szaporodjon a nemzet, és ahogy már korábban hangsúlyozta a “fehér faj” védelme számára az elsődleges.

Vegytiszta lebernsborn programot vezet elő a Parlamentben, és ne legyenek kétségeink, hogy mindent meg fog tenni a pártjával együtt azért, hogy radikálisan szigorítsák az abortuszt. Dúró miközben a magzati szívhangokkal kábít, nyilván zárójelbe teszi a megerőszakolt nőket…Zárójelbe teszi azokat a nem kívánt gyermekeket, akik sosem lettek “kívánt” gyermekei sem a szüleiknek, sem az államnak. Dúrót az anyák vagy a gyermekek sorsa hidegen hagyja, pont úgy, mint a felvilágosítás, a nem kívánt terhességek megelőzése. Az élet és az emberi méltóság tisztelete nem a magzati szívhangok meghallgatásával kezdődik.”

A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt,

a kormány családbarát intézkedéseit dicsérte, amik szerinte már eredményeket is hoztak. Elmondta, hogy az 1970-es években volt a legmagasabb Magyarországon a terhességmegszakítások aránya, az ’50-es években volt utoljára a mainál alacsonyabb.

Arról, hogy konkrétan a Mi Hazánk javaslatáról mi a kormány véleménye, nem beszélt.

Itt hívjuk fel a figyelmet…

hogy Ratkó Anna 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950 és 1956 közötti félévtizednek a népesedéspolitikára utaló elnevezése. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt. A terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el. Az ebben a félévtizedben (1950-1956) született generációt Ratkó-gyerekeknek hívják.

Hirdetés
átver
A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.