Banánköztársaság

Nyáry Krisztián: „Akkor miért harcolunk?”

Plagizált a Városliget Zrt.? - Nyári Krisztián nem járult hozzá, hogy írását felhasználják....

Az interneten régóta kering egy Churchillről szóló anekdota. Eszerint amikor a háború alatt a pénzügyminisztere azt javasolta, hogy a nehéz költségvetési helyzet miatt zárják be a kulturális intézményeket, Churchill visszakérdezett: „Akkor miért harcolunk?” – kezdte közösségi oldala bejegyzését Nyáry Krisztián író.

Szinte biztos, hogy a párbeszéd ebben a formában nem történt meg:

semmi nyoma sincs a 90-es évek előttről, főleg nem Churchill hagyatékában. De éppen azért tartja magát makacsul, mert akár mondhatta volna. Valójában – még közvetlenül a háború előtt – ezt mondta a művészetekről:

„A művészetek nélkülözhetetlenek bármely nemzet teljes életéhez. Az állam tartozik magának azzal, hogy fenntartsa és ösztönözze őket…. Rosszul jár az a nép, amelyik nem tiszteli a művészeteket azzal a tisztelettel és örömmel, ami megilleti őket.”

Az igazán lényeges mégis az, hogy mit tett ezen a területen a háború alatt

Amikor a háború kitört, a kormány néhány hétre bezáratta a londoni színházakat, attól tartva, hogy bombatámadások érik őket. Aztán rájöttek, hogy ez a kockázat kisebb, mint kultúra nélkül maradni. A színházak újra megnyíltak, és a londoniak tömegesen vettek részt az előadásokon. A bombázások alatt a színészek és a közönség egyaránt veszélyben voltak. A Westminster Színház 1940-es műsorfüzetében meg is jelent egy figyelmeztetés:

„A vezetőség nem vállal felelősséget a közönség biztonságáért a háborús cselekményekből eredő bármilyen következményért. Abban az esetben, ha az előadás alatt légiriadó érkezik, a közönséget a színpadról tájékoztatják, de a darab folytatódik.”

Pontosan ez történt

Még akkor is, amikor a színházakat már nem tudták fűteni: a közönség innentől kabátban ült a nézőtéren. Amikor éppen nem járt a busz vagy a vonat, gyalog mentek, amikor elsötétítés volt, akkor sötétben. Maga Churchill is járt színházba a legnehezebb hónapokban. 1943-ban például az Apollo Színház páholyából üdvözölte a színészeket és a nézőket, mialatt kint légiveszély volt. A háború alatt négy londoni, és több vidéki színház rongálódott meg a bombatámadások miatt.

Mindez onnan jutott eszembe,

hogy Budapest leggazdagabb kerülete eldöntötte, januártól három hónapra bezárja kulturális intézményeit. A minap egy megyeszékhely kulturális intézményvezetőitől hallottam hasonló előrejelzést. Híreket hallok könyvtárak bezárásáról is. Valóban nehéz idők jönnek, a polgármesterek, intézményfenntartók kemény döntések előtt állnak. Nálunk rezsiharc van, a szomszédban tényleges háború. De azért a kulturális intézmények bezárása előtt érdemes lenne feltenni a kérdést:

„Akkor miért harcolunk?”

Kövesse cikkeinket a Google Hírek-en!

Háttér….

A Kutyapárt XII. kerületi szervezete posztolta ki elsőként annak az előterjesztésnek a lényegét, amiben Pokorni Zoltán polgármester felsorolja a Hegyvidéken január elsejétől várható brutális megszorításokat. Amit bezárnak télire, az előterjesztés szerint “várhatóan” három hónapra, magyarul ki tudja, meddig:

  • MOM Kulturális Központ
  • Barabás-villa
  • Jókai Klub
  • Hegyvidék Galéria
  • Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény
  • Városmajori uszoda
  • MOM Sportközpont
  • Városmajori focipályák (egész pontosan nem fedik be őket)
  • Idősek nappali ellátását végző gondozási központok

A polgármester a jegyzővel együtt felülvizsgálja ezen felül a Polgármesteri Hivatal nyitvatartási rendjét és a home office lehetőségeit “a működési költségek racionalizálása érdekében”. (Forrás)

Ha megírná véleményét, vagy megvitatna ezt-azt másokkal, esetleg kérdése lenne a cikkel kapcsolatban, Facebook oldalunkon megteheti!

Friss!