Banánköztársaság
Nyáry Krisztián: „Akkor miért harcolunk?”
Az interneten régóta kering egy Churchillről szóló anekdota. Eszerint amikor a háború alatt a pénzügyminisztere azt javasolta, hogy a nehéz költségvetési helyzet miatt zárják be a kulturális intézményeket, Churchill visszakérdezett: „Akkor miért harcolunk?” – kezdte közösségi oldala bejegyzését Nyári Krisztián író.
Az interneten régóta kering egy Churchillről szóló anekdota. Eszerint amikor a háború alatt a pénzügyminisztere azt javasolta, hogy a nehéz költségvetési helyzet miatt zárják be a kulturális intézményeket, Churchill visszakérdezett: „Akkor miért harcolunk?” – kezdte közösségi oldala bejegyzését Nyáry Krisztián író.
Szinte biztos, hogy a párbeszéd ebben a formában nem történt meg:
semmi nyoma sincs a 90-es évek előttről, főleg nem Churchill hagyatékában. De éppen azért tartja magát makacsul, mert akár mondhatta volna. Valójában – még közvetlenül a háború előtt – ezt mondta a művészetekről:
„A művészetek nélkülözhetetlenek bármely nemzet teljes életéhez. Az állam tartozik magának azzal, hogy fenntartsa és ösztönözze őket…. Rosszul jár az a nép, amelyik nem tiszteli a művészeteket azzal a tisztelettel és örömmel, ami megilleti őket.”
Az igazán lényeges mégis az, hogy mit tett ezen a területen a háború alatt
Amikor a háború kitört, a kormány néhány hétre bezáratta a londoni színházakat, attól tartva, hogy bombatámadások érik őket. Aztán rájöttek, hogy ez a kockázat kisebb, mint kultúra nélkül maradni. A színházak újra megnyíltak, és a londoniak tömegesen vettek részt az előadásokon. A bombázások alatt a színészek és a közönség egyaránt veszélyben voltak. A Westminster Színház 1940-es műsorfüzetében meg is jelent egy figyelmeztetés:
„A vezetőség nem vállal felelősséget a közönség biztonságáért a háborús cselekményekből eredő bármilyen következményért. Abban az esetben, ha az előadás alatt légiriadó érkezik, a közönséget a színpadról tájékoztatják, de a darab folytatódik.”
Pontosan ez történt
Még akkor is, amikor a színházakat már nem tudták fűteni: a közönség innentől kabátban ült a nézőtéren. Amikor éppen nem járt a busz vagy a vonat, gyalog mentek, amikor elsötétítés volt, akkor sötétben. Maga Churchill is járt színházba a legnehezebb hónapokban. 1943-ban például az Apollo Színház páholyából üdvözölte a színészeket és a nézőket, mialatt kint légiveszély volt. A háború alatt négy londoni, és több vidéki színház rongálódott meg a bombatámadások miatt.
Mindez onnan jutott eszembe,
hogy Budapest leggazdagabb kerülete eldöntötte, januártól három hónapra bezárja kulturális intézményeit. A minap egy megyeszékhely kulturális intézményvezetőitől hallottam hasonló előrejelzést. Híreket hallok könyvtárak bezárásáról is. Valóban nehéz idők jönnek, a polgármesterek, intézményfenntartók kemény döntések előtt állnak. Nálunk rezsiharc van, a szomszédban tényleges háború. De azért a kulturális intézmények bezárása előtt érdemes lenne feltenni a kérdést:
„Akkor miért harcolunk?”
Kövesse cikkeinket a Google Hírek-en!
Háttér….
A Kutyapárt XII. kerületi szervezete posztolta ki elsőként annak az előterjesztésnek a lényegét, amiben Pokorni Zoltán polgármester felsorolja a Hegyvidéken január elsejétől várható brutális megszorításokat. Amit bezárnak télire, az előterjesztés szerint “várhatóan” három hónapra, magyarul ki tudja, meddig:
- MOM Kulturális Központ
- Barabás-villa
- Jókai Klub
- Hegyvidék Galéria
- Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény
- Városmajori uszoda
- MOM Sportközpont
- Városmajori focipályák (egész pontosan nem fedik be őket)
- Idősek nappali ellátását végző gondozási központok
A polgármester a jegyzővel együtt felülvizsgálja ezen felül a Polgármesteri Hivatal nyitvatartási rendjét és a home office lehetőségeit „a működési költségek racionalizálása érdekében”. (Forrás)
- Bruck András: Hadházy Ákos esete Magyar PéterrelMegosztás „Mint amikor a gyógyíthatatlannak ítélt betegségébe már beletörődött ember megtudja, hogy csoda történt, mégis van reménye az életre, egy nemzetnek is ilyen túláradó öröm lehet átélnie, hogy váratlanul lehetősége támadt legyőzni azokat, akik mindeddig elnyomták, megalázták, kifosztották. Vagy mégsem? A választási győzelem felé tartó Magyar Péter máig nem szűnő karaktergyilkolása, az iránta érzett megvetés… További információ: Bruck András: Hadházy Ákos esete Magyar Péterrel
- A ‘keresztény’ maffia elzabrál mindent – Az önkény giccseiMegosztás Giccs, nem giccs – mindegy neki, de azért a giccset jobban szereti. “Megkeresztelte” tehát a gellérthegyi szobrot is. Ez a kíméletlen erőszakosság, ahogy a legostobább, legaljasabb szándékaikat is megvalósítják, idegen a modern kereszténységtől – nagyon is fundamentalista ez a “kereszténység”. Jobban az, mint amennyire az EU-ban lehetséges volna… Amire mancsát ráteszi, az az övé… További információ: A ‘keresztény’ maffia elzabrál mindent – Az önkény giccsei
- Kocsis Fidesz-frakcióvezető „nyelvi izmozása” Sztálin, Rákosi Ceaușescu, Lukašenko nyomábanMegosztás „Kocsis Máté kijelentése – „275 nap, és felkenődnek a falra” – nem egyszerűen ízléstelen vagy bunkó. Ez a mondat a magyar közélet egyik legsötétebb példája arra, hogyan válik a politikai nyelv a fenyegetés és az emberi státusztól való megfosztás eszközévé. Ez a mondat nem Magyar Péternek és nem is az ellenzéknek szól. Ez Kocsis… További információ: Kocsis Fidesz-frakcióvezető „nyelvi izmozása” Sztálin, Rákosi Ceaușescu, Lukašenko nyomában
- Tarjányi Péter: a közösségi média rombolói, avagy ismerd fel a trolltMegosztás „A ma világában fontos látni és felismerni őket. Egy veszélyességi skálán 1-5-ig vannak számozva. A mindennapi életben sokan esnek áldozatul az alábbi karakterekkel manipuláló személyeknek” – kezdte Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő közösségi oldalának bejegyzését, amiben a trollok 10 alaptipusát ismertette. 1. A Provokátor Célja: Haragot, indulatot kiváltani, vitát gerjeszteni. Módszere: Beszólás, sértegetés, provokatív állítások.… További információ: Tarjányi Péter: a közösségi média rombolói, avagy ismerd fel a trollt
- Kingkong Bélának Pécsett volt szatócsüzlete a Teréz utcában – Cseri László szerint a világ….Megosztás Cseri László pécsi illetőségű fotóművész barátunk több alkotásával találkozhatott már olvasónk cikkeink illusztrátoraként. A művész egyedi szemszögből, tele iróniával látja Orbánia drámai valóságát. Induljunk is el Cseri László útján! Pécsi kutatók bonyolult génszerkesztéssel életre keltették King Kongot, az óriásmajmot King Kong nagyapjának, Kingkong Bélának Pécsett volt szatócsüzlete a Teréz utcában, de a gazdasági világválság idején, a ’20-as években kitántorgott Amerikába.… További információ: Kingkong Bélának Pécsett volt szatócsüzlete a Teréz utcában – Cseri László szerint a világ….
