Bulvár
Nem elírás, higgy a szemednek! Az Orbánvő -Tiborcz István- könyvet írt – na jó, nem olvasott, de még az is megtörténhet!
Először is bocs, Tiborcz Orbánvő, lehet, hogy csak úgy falod a könyveket és rosszindulatú utalást rejt a cím az esetleges hiátusaidról, de annyira meghökkentő a tény, hogy egy budapesti ház története ihletett meg annyira, hogy levéltárban kutakodj, hogy átrágd magad a fennmaradt kordokumentum-hegyeken, hogy beindult a reflex.
Először is bocs, Orbánvő, lehet, hogy csak úgy falod a könyveket és rosszindulatú utalást rejt a cím az esetleges hiátusaidról, de annyira meghökkentő a tény, hogy egy budapesti ház története ihletett meg annyira, hogy levéltárban kutakodj, hogy átrágd magad a fennmaradt kordokumentum-hegyeken, hogy beindult a reflex.
Az indíték, avagy miből lesz az „író”?
A Szabadság térre néző palota egykor a magyar hajózás egyik központja volt, most a miniszterelnök veje alakítja iroda- és lakóházzá.
Tiborcz István, illetve cége alakítja iroda- és lakóházzá a budapesti Szabadság térre néző Adria-palotát, sőt, Orbán Viktor miniszterelnök veje pedig a jelek szerint az épület történetéről készült könyvben is közreműködik – figyelt fel rá a 24.hu.
Az épület története
A Fiumében született Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság kora egyik legnagyobb vagyonnal rendelkező– a magyar teherhajózás egyik legfontosabb, a világ minden nagy kikötőjével összeköttetésben lévő – vállalataként a századfordulón úgy döntött, hirtelen világvárossá vált Budapesten építi fel a fényűző palotáját.
Az ekkoriban kialakuló Szabadság tér, illetve a lassan elkészülő Országház között megszülető óriás a Szabó Ervin Könyvtár mai központi épülete (Wenckheim-palota), illetve a Stefánia Palotát is megálmodó Meinig Artúr tervei szerint 1902-re készült el, díszes homlokzata mögött pedig elképesztő részletek bújtak meg: Tardos Krenner Viktor mennyezeti freskói, a márvány főlépcsőház, a gazdagon díszített termek, illetve az irodaterületekhez kapcsolt bérház lakásai csodával határos módon nem egyszerűen csak túlélték az elmúlt közel százhúsz évet, de az értékes részletek többsége is megmaradt.
A cég az első világháború után már nem tudta visszanyerni az egykori fényét, így egyre kisebb hányadát használták. Az épület a kommunista hatalomátvételt követő négy és fél évtizedben számos lakót, vállalkozást, illetve csoportot látott: hosszú időn át az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda központja, a Magyar Partizán Szövetség, illetve a Heim Pál Gyermekkórház Fogszabályzási Osztálya foglalta el a főlépcsőházból nyíló szobákat. A ház a rendszerváltás után irodisták, fogorvosok, illetve fiatal páciensek helyett az egyre nagyobb számban Magyarországra érkező filmeseknek adott teret, így a szépségei világhírűvé váltak – anélkül, hogy a legtöbben tudták volna, hol készültek a felvételek.
„Helyükre kerültek” a dolgok…
Az egyre romló állapotú épület az elmúlt három évtizedben többször is gazdát váltott, 2019 elején pedig – néhány, ma is magántulajdonban lévő lakás kivételével – a miniszterelnök veje, Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Group tulajdonába került, azzal a céllal, hogy
a földszintjén üzlethelyiségeket, a felsőbb szinteken pedig lakásokat és irodákat alakítanak ki.
A projekt valóra válását azóta a rászoruló mikro-, kis- és középvállalkozások részére meghirdetett kedvezményes állami hitellel is segítő államnak köszönhetően az épület idén talán már megnyitja a kapuit, így a beruházó most
Hazának használj! – Az Adria-palota története
címmel kétszázharminc oldalas, számos fotót magában foglaló kötetet jelentetett meg.
Nini!
Ez a tény önmagában talán csak keveseket mozgat meg, a szerzőket látva azonban ez gyorsan megváltozik, hiszen a témában korábban számtalan írást közlő, sőt, a fiumei magyar kereskedelmi tengerészet történetét (Pelles Mártonnal közös) kötetben összefoglaló, ma a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyetteseként működő Dr. Zsigmond Gábor mellett
Tiborcz István neve is feltűnik a borítón.
„2019-ben lett új tulajdonosa a Szabadság téri Adria-palotának, és szinte azonnal nekiálltunk egy izgalmas, két éven át tartó intenzív közös munkának. István számára is egyértelmű volt, hogy nem elég >>csupán<< méltó módon felújítani a házat, hanem meg kell menteni ennek a páratlan palotaépületnek a soha meg nem írt történeteit is” – kezdi Facebook-bejegyzését Zsigmond Gábor.
Szerző
