Ara-Kovács Attila: a politikai tér, amiben Orbánnak most mozognia kell….

Nézzük meg azt a politikai teret, ami az elmúlt öt évben alakult ki, s amiben Orbánnak most mozognia kell.

1. 2015-öt már jóval megelőzően elkezdődött a Fidesz hadakozása az uniós struktúrákkal.

Ez a küzdelme 2015 után azonban felerősödött; alkalmat erre a menekültválság adott, de ha nincs ez, a kapcsolatok romlása akkor is bekövetkezik.

2. Ursula von der Leyen megválasztását (2019) követően a frontok száma kibővült.

Brüsszel és az „uniós bürokrácia” mellett Orbán Berlin felé is frontot nyitni kényszerült. Ez a kényszer több elemből tevődött össze: (a) A migráns-válság kapcsán a magyar fél következetesen áthárított minden terhet a németekre, miközben propagandája Németországot diabolizálta azzal, hogy másokra rá akarja kényszeríteni a kvótát. A németek egyre inkább azt érzékelték, hogy már nincs különbség Brüsszel és Berlin között Orbán ellenségképében. (b) Manfred Weber bizottsági elnökké való megválasztásának a megakadályozása, a Fidesz EPP-tagsága körüli vita és a tagság felfüggesztése, megromló kapcsolata a német politikában befolyásos CSU-val, Orbán addigi legfőbb német támogatójával, megint csak kijózanítólag hatott Berlinre – és ez esetben – Münchenre is. (c) Az év elején Berlin lassan készülődni kezdett az uniós elnökség átvételére Horvátországtól, és az (a) pontban foglaltak, valamint a Covid-válság, s a gazdaság megmentését célzó pénzügyi tervezés során az Európai Parlamentben olyan határozott – és többséggel rendelkező – Fidesz-ellenesség alakult ki, amit a németek nem hagyhattak figyelmen kívül. (d) Az uniós büdzsé összeállítása rengeteg kompromisszumot igényelt, melyek során a németek olyan rész-csatákat kényszerültek vívni, amelyeken minduntalan a lengyelekbe és főként Orbánba ütköztek. Mindennek következtében annak a kompromisszumos javaslatnak, amely a jogállamisághoz kötné a kohéziós alapokban lévő pénzek, mi több, még a covid-segélyek kifizetését is, főként a német kancellárián nyert végleges formát, s benne van Merkel eltökélt szándéka, hogy ezt az ügyet még a német elnökség alatt (december 31-ig) lezárja.

Weber: Orbán nem kap uniós pénzt, amíg nem biztosítja a jogállamiságot

3. Azzal, hogy tegnap elhangzott Orbán politikai vétója az említett megállapodással kapcsolatban, megakad mind a költségvetés működése, mind pedig a covid-segélyek folyósítása.

Ezt követően Orbán – Brüsszel és Berlin után – már mind a 24 uniós tagországgal szemben frontot nyitott. Ha eddig, mondjuk egy ciprusi vagy máltai – a távolság okán – legyintett mindarra, amit Orbán saját országában összegarázdálkodik, ez után biztosan feladja „semlegességét”.

4. Budapest kapcsolatai a környező államokkal soha ilyen rosszak nem voltak.

Egészen ellenségessé vált a viszony Kijevvel és Bukaresttel. Kifejezetten hűvös Pozsonnyal, és igen-igen „cserbenhagyásos” Béccsel. Míg Schüssel volt a kancellár, Orbán bármilyen disznóságban számíthatott Bécsre; amióta Kurz az, egy ilyen konzervatív barát mellett ellenségekre már nem is lenne szüksége.

5. A Visegrádi Négyek egy ideje teljesen széthullóban vannak;

Orbán és Kaczyński vétója megpecsételte ezt a széthullást. Szlovákiának és Csehországnak épp úgy nagy gondokat okoz ez a vétó, mint bármely más uniós államnak, melynek szüksége van az uniós forrásokra.

6. Január-február óta az a benyomásom: egyre inkább romlanak a magyar-orosz kapcsolatok.

Az okokat nem lehet tudni, de rengeteg rész-információ egy irányba mutat, kezdve attól, hogy a paksi bővítés nem halad előre, egészen addig, hogy Orbán tavaly és idén nagy tételben német fegyvereket vásárolt (és már nem oroszokat).

7. Orbán „elvesztette” az amerikai elnökválasztást.

Senki sem kérte, Trump sem, hogy ilyen mélyen beleártsa magát az ottani bizonytalan kifejletbe, de megtette. Ha nem teszi, még esélye lehetett volna arra, hogy a kapcsolatok megmaradnak a hűvös távolságtartás szintjén, most azonban erre már nem lehet számítani.

Sikerlovagok, bukóban - Nagy Trump, kis Trump....

8. Ma is érvényes az a kínai politikai megfontolás, hogy „Távoli tüzeket, közeli vizekkel nem lehet eloltani” (Teng Xiao-ping).

Orbán számíthatott Xi Ji-pingre, amíg az a kínai érdekeket támogathatta az unióban; ma a teljesen elszigetelt, sőt karanténba került Orbán esetleges közbenjárásai Kínának csak ártanának.

Ezzel a kör lassan bezárul. Figyeljünk oda erre alaposan, mert a történelemben ritkán látni ilyen vegytiszta és tanulságos sorsrontást. Majd bukást.

Forrás

Szlovák igazságügyi miniszter: Varga Judit visszaél a „V4-ek márkával”

Orbán bejelentette: az Ön nevében is megvétózza az uniós büdzsét és a helyreállítási alapot