Kerítésen túl
Putyinnak sikerült, Orbán törheti a fejét, hogy behozza, vagy lepipálja!
A választásra jogosultak közel 65 százaléka voksolt az orosz alkotmány módosításáról, a többség támogatta a változtatásokat, amelyek egyebek között lehetővé teszik, hogy Vlagyimir Putyin elnök 2036-ig elnök maradhasson – közölte a Rosszija 24 hírtelevízió az orosz Központi Választási Bizottságra hivatkozva szerda este, az országos urnazárást követően.
Megszavazták: 2036-ig elnök maradhat Putyin
A leadott szavazatok 25 százalékának feldolgozása alapján az alaptörvény megváltoztatásának támogatottsága 73,24 százalékon állt. A módosított alkotmány – amellett, hogy elfogadása esetén konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket vezet be, és módosít a hatalmi ágak viszonyán –
a hivatalban lévő elnök esetében eltörli az újraválaszthatóság eddigi korlátozását, és újabb két elnöki ciklust engedélyez számára.
Putyin elnöki vagy kormányfői minőségben eddig 20 évig állt Oroszország élén
A módosított alaptörvényt a szövetségi és a regionális parlamentek már megszavazták. Mivel a változások a kezdeményezők szerint az 1993-as jelcini alkotmány alapvető rendelkezéseit nem érintik, népszavazást kiírni róluk a vonatkozó szabályok értelmében nem lett volna kötelező, Putyin azonban kezdeményezte, hogy
tartsanak népi bizalmi szavazást az ügyben.
A 206 módosításról szóló szavazást a Covid-19-járványhelyzetre hivatkozva, a torlódások elkerülése érdekében egy egész hétre elnyújtották. A voksolást eredetileg április 22-én kellett volna megtartani, és a fertőzésveszély miatt halasztották nyárra.
Frissítés!
A leadott szavazatok 65 százalékának feldolgozása alapján
az alaptörvény megváltoztatásának támogatottsága 77,15 százalékon állt, 21,89 százalék pedig ellene szavazott. A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet exit pollja 71,3 százalékos támogatottságot mért, s a központ
70 százalékos többséget jelzett előre az „igenek” javára.
A 85-ből az egyetlen régió, ahol az alkotmánymódosítást leszavazták,
a Nyenyec Autonóm Terület volt. Az INTERFAX hírügynökség szerint a „nem” szavazatok ott 54 százalékos többségbe kerültek.
Ellenzéki aktivisták és sajtóforrások szerint számos szabálysértés történt,
de a Központi Választási Bizottság szerint a szavazás eredményét befolyásoló jelentős esemény nem történt.
