Stefka István, amikor még azt vallotta, hogy „a lenini nemzetiségi politika alkalmazása van hivatva megoldani a nemzetiségi kérdést…”

Stefka István nem volt mindig „Az Öreg”. A szocializmus évtizedeiben is újságíróként kereste a kenyerét, amit olyan lelkiismeretesen végzett, hogy áldozatos munkájáért 1982-ben ki is tüntette Horváth István belügyminiszter. Ezt mára igyekszik feledni olyannyira, hogy beperelte a 444.hu újságíróját, aki erről említést tett.

„Valakit kommunistának nevezni nem bűncselekmény”

A bíróság szerint

„valakit kommunistának nevezni – konkrét, az érintettre vonatkoztatható események, cselekmények említése nélkül – nem tényállítás, hanem olyan értékítélet, amely sem a rágalmazás, sem pedig a becsületsértés szempontjából nem tényállásszerű, ezért bűncselekményt nem valósít meg”.

Kommentelőjét perli a Pesti Srácok – Stefka berágott

A Pesti Srácok megbecsült lapigazgatója, és az1956-os tematikájú R56 kocsma tulajdonosa nem csak újságot írt, könyvet is kiadtak a neve alatt. Herczegh Márk – a fent említett újságíró – megszerezte Stefka István Hol a haza? című, 1982-es riportkötetét, ami a nemzetiségek 1945 és 1980 közötti helyzetéről szólt. Már a fülszövegben az áll, hogy:

„A lenini alapelveken nyugvó mintaszerű magyarországi nemzetiségi politika elismerő számvetése ez a könyv, amely azonban nem fukarkodik a hiányosságok felmutatásával, bírálatával sem, mindig a továbblépés lehetőségeit kutatva.”

Stefka István – „az Öreg, aki mindenre emlékszik”

fotó: 444.hu

„Bár a Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozatában 1948-ban alapjában helyesen marxista-leninista álláspontról jelölte meg a nemzetiségi kérdés megoldását, ennek ellenére 1948 után a Magyar Népköztársaság nemzetiségi politikája néhány évig meglehetősen ellentmondásos volt.” (31. oldal)

„Legkiválóbb hagyományaink egyikeként tartjuk számon a Magyar Tanácsköztársaság alkotmányos intézkedését, amely szerint a proletariátus állama a különböző nyelveket beszélő, egyenjogú népek proletariátusának szövetségén alapszik.” (53. oldal)

Tudta, hogy ha tüntet, akkor „csavargó, lumpen elem, csőcselék?

„A haladó örökségből hozhatnánk még fel példákat, mindenesetre a felszabadulás után évtizedek kellettek ahhoz, hogy kialakuljon, megteremtődjön az igazi magyar nemzeti egység.” (54. oldal)

„A szocialista rendszerekben – végül is – a lenini nemzetiségi politika alkalmazása van hivatva megoldani a nemzetiségi kérdést. Mindez, persze, azon múlik, milyen határozottsággal, következetességgel tartják be az egyes államok a lenini elveket. Reméljük, az igazi fordulatot a nemzetiségi kérdésben a szocialista integráció fogja meghozni, amikor ez a kérdés már nyílt, őszinte eszmecsere és szoros együttműködés tárgya lesz.” (57. oldal)

„A párt az 1950-es évek közepén felismerte, hogy a nemzetiségi politikában változtatásra van szükség, amely kijavítja a korábbi hibákat, felszámolja az eddigi hiányosságokat. Az MDP Központi Vezetősége 1956. május 21-én ebben az értelemben hozott határozatot a magyarországi nemzetiségi kisebbségek közötti politikai, oktatási és kulturális munkáról. Ez a határozat – a Tájékoztató Iroda határozatát követően ok nélkül üldözött délszlávok rehabilitálásán túl – a hamarosan kitört ellenforradalom miatt nem érvényesülhetett.” (83. oldal)

[Szemben a nyugat-európai burzsoá államokéval, amikről Stefka az előző oldalakon írt, Magyarországon] „nem lehet beszélni erőszakos asszimilációról, mivel a nemzetiségek a lenini nemzetiségi politika egyik alapvető kategóriájának, az állampolgári integrációnak a részesei. Ezen a szocialista Magyarország építésében való aktív részvételt és a magyar lakossággal való érdekközösség tudatos vállalását értem, mindezt azonban annak kötelezettsége nélkül, hogy nemzetiségi létüket, saját nyelvüket és kultúrájukat feladnák.” (268. oldal)

Forrás

Vásárhelyi Mária: komolyan arról kezdünk el beszélgetni, hogy a Bayer-Bencsik-Huth-Stefka stb. típusú szellemi verőlegények közül ki hányszor bukott meg oroszból, matekból vagy tesiből???