Ujhelyi: kormány-bénázás, hogy nem kaptunk EU-forrást az ukrán gabonadömping miatti gazdasági károk enyhítésére?

Kettős mércét kiáltva tiltakozik a Fidesz-kormány, amiért Magyarország nem kapott uniós pénzt az ukrán gabonadömping miatti gazdasági károk enyhítésére, holott bennfentes információim szerint ennek valódi oka, hogy a magyar kormány bénázhatott a szükséges adminisztráció leadásakor – osztotta meg információit Ujhelyi István szokásos vasárnapi levelében közösségi oldala olvasóival.

„Valós károkat okozott Magyarországnak az ukrán gabonadömping?

Ha kiderül, hogy az Európai Bizottság valóban helytelen döntést hozott, akkor az elsők között fogok tiltakozni és felülvizsgálatot követelni a brüsszeli illetékesnél, hiszen magyar EP-képviselőként számomra is a magyar emberek, jelen esetben a magyar agráriumból élők érdekeinek érvényesítése jelent kiemelt prioritást. Ahhoz azonban, hogy pontosan tudjuk mi és hogyan történt, a Fidesz-kormánynak jóval transzparensebbnek kellene lennie, ez viszont a lehető legtávolabb áll a NER működésétől.

De, nézzük az ügy legfontosabb részleteit:

Több uniós tagállam – a lengyelek, csehek, bolgárok, szlovákok, románok és a magyarok – is az Európai Bizottsághoz fordultak nemrég, hogy intézkedést és segítséget kérjenek az Európába beáramló ukrán gabona kapcsán, utóbbi ugyanis – leegyszerűsítve az eseményeket – jelentős részt nem közvetlenül a háború miatt az eddigi gabonaexporttól eleső harmadik országokba került, hanem uniós tagállamok raktáraiba, jelentősen lenyomva ezzel a belső piaci árakat és érdemi károkat okozva a helyi gabonatermelőknek.

Az EU egy komoly összeget, összesen mintegy 53,6 millió eurót meg is ítélt az érintettek közül Lengyelországnak, Romániának és Bulgáriának, de Magyarországnak nem jutott ebből a keretből, mondván az Ukrajnából beérkező gabona nincs letörő hatással a magyar gabonapiaci árakra.

Nagy István agrárminiszter fel is tette gyorsan a szokásos EU-ellenes lemezt, miszerint Brüsszel már megint kettős mércével mér és szándékosan okoz károkat Magyarországnak.

„A bizottság nem szakmai, hanem a politikai döntést hozott. A magyar gazdák nem számíthatnak másra, csak saját nemzeti kormányukra”

– fogalmazott. Micsoda blőd, gyenge duma ez megint.

Ehhez képest ugyanis bennfentes forrásaim szerint az történt,

hogy a magyar kormány nem megfelelő dokumentumokat, pontosabban nem megfelelő hitelességű adatokat tett le a brüsszeli asztalra. Úgy hallani, hogy

a Fidesz-kormány képviselői által benyújtott dokumentáció egészen egyszerűen nem igazolta azt a piactorzító hatást és egyensúlytalanságot, amelyet szavakban korábban megfogalmaztak a Bizottság felé. Ha nem valós károkat akartunk annak feltüntetni, az komoly probléma.

Ha valós károkat nem sikerült hitelesen bizonyítanunk, az is komoly probléma. Ha az agrártárca vagy a kormány brüsszeli képviselete hibázott, akkor elvárható, hogy az EU-ellenes szócsaták helyett inkább gyorsan javítsák ki az adminisztratív hibákat és a megfelelő tartalmú és hitelességű statisztikai adatokat nyújtsák be a Bizottság számára. Magyar EP-képviselőként én is kész vagyok lobbizni a magyar gazdálkodók érdekében az illetékeseknél, ehhez azonban szükséges lenne látni, hogy a Fidesz-kormány milyen – ezek szerint nem megfelelő – adatokkal dolgozik. Sunyi Európa-ellenes szövegek helyett tehát a kormány akkor járna el legjobban, ha nyilvánosan bemutatná: milyen bizonyítékok támasztják alá a magyar gazdák jogos kárigényét.

Szintén ide tartozó információ,

hogy az EU hamarosan egy újabb támogatási csomagot állít majd össze nagyjából 70-75 millió euró értékben az agrárkárok enyhítésére, ebből az összegből pedig Magyarország is jóval nagyobb eséllyel kaphat majd – ehhez persze, mint írtam, szükség lenne a magyar kormány átlátható és a jelenleginél jóval őszintébb működésére.

Végül fontos felidézni az előzményeket és azok tanulságait is röviden:

amikor az orosz agresszor benyomult Ukrajnába, a kialakuló háború egyik első fontos kérdése az volt, hogy az ukrán földön megtermelt és sok harmadik országban az egyetlen forrást jelentő gabona miként tud majd eljutni a célállomásra az egyre eszkalálódó háborús helyzetben. Jogos kritika, hogy az EU által idővel kezdeményezett úgynevezett szolidaritási folyosók, amelyek az Ukrajnában rekedt gabona Afrikába és Közel-Keletre történő eljuttatását hivatottak megkönnyíteni, nem a célnak, vagyis nem feltétlenül annak megfelelően működtek. Ezért az ukrán határ melletti tagállamokat elárasztotta az ukrán gabona, valós belső piaci zavart előidézve. Tény, hogy az EU – egyébként példaértékűen– maga is felismerte a problémát és ezért kérte arra az érintett tagállamokat, hogy megfelelő dokumentációval nyújtsanak be igazolásokat az őket ért károkról.

Tanulságos és sokatmondó azonban, hogy Csehország például miután megtudta, hogy dokumentumokkal kell igazolni a kárigényt, gyorsan elállt az eredeti kérésétől.

Vajon a magyar kormánynak miért nem sikerült megfelelően igazolni a károkat? És az Európai Bizottsággal való folyamatos vitáiban miért nem választja végre a teljes átláthatóság legegyszerűbb és leghatásosabb eszközét? Költői kérdés.”