Kerítésen innen
Ünnepi istentiszteletek – Ki, mikor, hol?
Egyházi vezetők ünnepi szentmiséi, istentiszteletei karácsonykor. Az ünnep alkalmából a katolikus, a református és az evangélikus egyház magyarországi vezetői Budapesten, Esztergomban és Vecsésen tartanak ünnepi szentmisét, istentiszteletet.
Egyházi vezetők ünnepi szentmiséi, istentiszteletei karácsonykor. Az ünnep alkalmából a katolikus, a református és az evangélikus egyház magyarországi vezetői Budapesten, Esztergomban és Vecsésen tartanak ünnepi szentmisét, istentiszteletet.
Erdő, Balogh, Fabiny
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek pénteken a budapesti Szent István-bazilikában mutatja be az éjféli szentmisét. A bíboros szombaton 10.30-kor az esztergomi bazilikában celebrál ünnepi szentmisét, vasárnap délelőtt pedig hallássérülteknek tart karácsonyi misét a Budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén a Mátyás-templomban.
Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke 25-én délelőtt 10 órakor úrvacsorával egybekötött istentiszteleten hirdet igét Budapesten, a Hold utcai református templomban.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsony első napján délelőtt 10 órakor tart úrvacsorás istentiszteletet a vecsési evangélikus templomban.
Erdő Péter: az életnél is fontosabb, hogy egymást szeretve éljünk
A hit, hogy a földi élettel nincs vége mindennek, bátorságot ad és ráébreszt, hogy az életnél is fontosabb, hogy „egymást szeretve éljünk”
– mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek karácsony alkalmából.
Erdő Péter kiemelte: a keresztény ember reményének, bizalmának és bátorságának forrása az „emberszerető”, „gyermekké lett” Isten megjelenése a világban. Isten nemcsak „közénk lépett, hanem magzat, gyermek lett értünk”. Vállalt minden veszélyt, ami egy felnövekvő gyermekre leselkedett – mondta, hozzátéve, Jézus korában is voltak járványok, betegségek, ráadásul jóval kevesebb védekezőeszköz, gyógyszer volt az emberek kezében.
A bíboros hangsúlyozta:
„mi, keresztények valóban hisszük, hogy a földi élettel nincs vége mindennek”,
és ez a hit bátorságot ad a nehéz időkben is. Természetesen fontos az élet, az ember felelős a saját és mások életéért is, de
„az életnél is fontosabb, hogy szépen, egymást szeretve éljünk”.
A keresztény ember feladata, hogy a hitéből fakadó reményt és derűt ne csak a négy fal között élje meg, hanem ossza meg másokkal is!
A bíboros beszélt arról is: a járvány miatti korlátozások után nem lett kevesebb ember a templomokban, sőt – legalábbis a fővárosban – sok helyen emelkedett a hívek száma. A bíboros ennek pontos okát nem tudta megnevezni, de úgy vélte, a háttérben a járvány enyhülése vagy a szeptemberi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) állhat. Erdő Péter a kongresszust értékelve úgy fogalmazott:
„Budapest fölemelte a fejét”.
Várakozáson felüli volt a bátorság és az igény az emberek szívében, hogy részt vegyenek a kongresszus eseményein. Több százezer ember ünnepelt együtt „fölszabadultan, spontán”, megélve a „sokan vagyunk” érzés örömét, azt, hogy nem egy „ódivatú” vagy csak nagyon idős emberekből álló közösség tagjai.
„Egész Európa és a világ is csodálta, ahogy felszabadultan összejöttünk, és nagyon szépen tudtunk ünnepelni”.
Ezt a fölszabadult örömet vette észre Ferenc pápa is, akinek az elmúlt két évben a lezárások miatt nem jutott osztályrészül a hívek ekkora tömegével való találkozás. A bíboros szerint az egyházfő Budapesten megtapasztalta, amit korábban, a meghívásakor mondott neki:
„Szentatya, olyan emberekhez jön ide, akik szeretik!”.
Nem véletlen – jegyezte meg, hogy a pápa azt mondta, szívesen visszatérne Magyarországra
A bíboros azt is jelzésértékűnek nevezte, hogy az egyházfő budapesti és szlovákiai útja végén felidézte csíksomlyói látogatását is. Ferenc pápa feltehetően 2019 júniusa óta „hordozza magában” a csíksomlyói nyeregben tartott szentmise emlékét és nem felejtette el, hogy milyen nehéz körülmények között, milyen sok magyar elment oda is. Erdő Péter kitért arra: a NEK nem ért véget szeptember 12-én, a Youtube-on közzétett programokat az azóta eltelt három hónapban ötször annyian nézték meg, mint ahányan jelen voltak azokon. Egyes plébániákon közösségi program, hogy átbeszélik, feldolgozzák a Hungexpón tartott katekéziseket, előadásokat, tanúségtételeket.
Jövő tavasszal könyv formában is megjelennek a különböző programokon, fakultációkon elhangzott beszédek, a NEK emlékkönyve pedig már a boltokban van. A találkozás című, 350 oldalas kiadvány több mint 600 fényképpel minden eseményen végigvezeti olvasóját.
Erdő Péter beszélt az egyházról szóló, 2023 októberében záruló szinódusról, illetve annak első, egyházmegyei szakaszáról is. Mint mondta, a Vatikán közzétett egy vademecumot, amely „vezérfonalként szolgál”, ötleteket ad, javaslatokat fogalmaz meg az egyházmegyei munkához. Ez alapján állítják össze az egyházmegyék a saját kérdéseiket, témajavaslataikat, amelyeket a plébániai közösségek külön-külön megvitatnak.
Erdő Péter elmondta, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében összehívott egy „szinodális fórumot” is, amelyen minden plébánia képviseltette magát. Értékelése szerint a kérdések, tapasztalatok közös megvitatása nagyon hasznos volt, hiszen sok esetben nemcsak a problémákat, hanem a megoldást kínáló, egy-egy plébánián már működő jó gyakorlatokat is megosztották egymással a résztvevők.
„Ezen az úton megyünk tovább”
– mondta a bíboros, hozzátéve, a folyamat az egyházmegyében egyben folytatása a két évvel ezelőtt kezdett plébániai reformmozgalomnak.
A bíboros figyelmeztetett arra is:
a híveket, plébániai közösségeket is megszólító szinodális folyamat nem a köznapi értelemben vett demokratizálódás jele az egyházban. Ahogy Ferenc pápa szokta mondani,
a szinodalitás nem demokrácia, a szinódus nem parlament.
A szinódus teológiai alapja, hogy a Szentlélek
„nemcsak egyénileg, külön-külön száll le ránk, nemcsak így kapjuk meg a keresztségben, majd a bérmálásban, hanem testületileg is. Tehát az egyház lelke az egész egyházat is kíséri”, külön a papságot, az egyházmegyéket és különösen a zsinatra összegyűlő püspököket – magyarázta.
Hozzátette: nem demokratikus választás kérdése, hogy milyen egyházat akarunk, hiszen az egyház objektív valóság. A Jézus Krisztus által alapított közösséget az a feladat tartja össze, hogy tagjai hirdessék az evangéliumot minden teremtménynek az idők végezetéig. A kérdés az, „hogyan teljesíthetjük jobban a küldetésünket mint közösség a mai körülmények közt, a mai világban”.
Szerző
