Connect with us

Blogbazár

Varga Judit sunyisága

Varga Judit gigatévedése: nem csak akkor ütik az embert, ha jó helyen kapiskál, akkor is, ha hazugságon kapják
Megosztás

Fhú, ebbe nem lesz időm belemenni, pedig érdemes lenne. Arról van szó, hogy Varga Judit az Euronewsban a NER apológiáját a „jogállamiság” fogalmán és az EU-ban való érvényesülésén keresztül próbálta megkonstruálni. (És ne tévedjünk, szinte véletlen, hogy pont ő, az egész NER folyamatosan ezt csinálja.)

Csak egy vázlat arról, hogy mi minden baj van ezzel:

1. Az EU Alapjogi Chartája nemcsak a jogállamiságot követeli meg a tagállamoktól, hanem például az egyéni és politikai szabadság, valamint a demokrácia érvényesülését is, a miniszternő erről mélyen hallgat.

2. Az EU ugyan (elég hülye módon) az egyes tagállamok kötelességévé teszi a jogállamiság (és más alapkövetelmények) érvényesítését, de ez nem jelenti azt, hogy elfogadható lenne ezeket szabadon, tagállamonként más-más módon értelmezni: a tagfelvételnél ezt számon is kérik, csak sajnos később nem. Az egész szabályozás visszaélésszerű értelmezése az, hogy később már mindez nem érvényes. (Legfeljebb sajnos jogilag nem érvényesíthető.)

3. A miniszternő a „jogállamiság” fogalmát olyan esetekben véli tágan értelmezhetőnek, amikre az egyáltalán nem is alkalmazható (ha jól értem: bevándorlás-politika, melegek jogai, család definíciója stb.).

4. Ezzel szemben mélyen hallgat a miniszternő azokról a tényekről,

amik talán nem közvetlenül a jogállamiságból vezethetők le, viszont amiket a Tavares-jelentéstől a Sargentini-jelentésig az EU ezerszer felrótt a magyaroknak, különösen arról, hogy a magyar jogrendszer hiányosságaival visszaélve a kétharmados többséget egy csomó intézmény függetlenségének és a sajtószabadságnak a felszámolásra használták fel.

Az igazságüggyel, a sajtóval stb. kapcsolatos törvények nem azért kétharmadosak, hogy ha valaki valahogy kétharmadot szerez, akkor megszüntethesse az alapintézményeket (így a hatalmi ágak szétválasztását, ami egyébként még össze is függ a jogállamisággal, a sajtószabadságot stb.).

A hatalmi ágak szétválasztása, a jogállamiság, a sajtószabadság stb. ugyanis olyan magasabb szintű alapelvek, amiknek felül kellene kerekedniük azon, hogy a magyar jog betűje szerint elvileg mi mindent lehet kétharmaddal megtenni. És ha lenne működő Alkotmánybíróság, akkor ezeknek a megtámadását mindig el is kaszálná.

Forrás

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük