Connect with us

Kerítésen innen

Tudta? Csak délelőtt 8 és 12 óra között szükséges a diplomás óvodapedagógus, különben bárki alkalmazható és „nevelheti” szemünk fényét!

Megosztás

Válságos mértéket öltött az óvodapedagógus-hiány, és emiatt már országos szinten működésképtelenné vált a csoportonként két diplomás pedagógusra épülő óvodai rendszerünk – derül ki a Szószóló a gyerekekért akció több száz szöveges beszámolójából, melyeket az érintett szülők és pedagógusok küldtek be. 

Tudta? Csak délelőtt 8 és 12 óra között szükséges a diplomás óvodapedagógus, különben bárki alkalmazható és „nevelheti” szemünk fényét!
Megosztás

Válságos mértéket öltött az óvodapedagógus-hiány, és emiatt már országos szinten működésképtelenné vált a csoportonként két diplomás pedagógusra épülő óvodai rendszerünk – derül ki a Szószóló a gyerekekért akció több száz szöveges beszámolójából, melyeket az érintett szülők és pedagógusok küldtek be. 

„…minőségi óvodai munkához egy óvodai csoportba két diplomás óvodapedagógus szükséges…”

A Szülői Hang Közösség által kezdeményezett figyelemfelhívó akcióban a közoktatás rendszerszintű problémáival kapcsolatos tapasztalatokat tesszük mindenki számára elérhetővé; ezek alapján ismertetjük most részletesen az óvodákkal kapcsolatos eredményeket. Egyaránt közölnek szülői és pedagógus-véleményeket is, hiszen a problémák közösek és csak széleskörű összefogással oldhatóak meg; a szülő és a pedagógus éppúgy elszenvedője azoknak a rendszerszintű problémáknak, amelyeknek a gyermekeink a kárvallotjai.

A minőségi óvodai munkához egy óvodai csoportba két diplomás óvodapedagógus szükséges, az ő munkájukat segíti a dajka és szükség esetén a pedagógiai asszisztens.

Ideális helyzetben az óvodapedagógusok és segítőik csapatban dolgoznak, a gyerekek számára is harmonikus közösséget teremtve, a foglalkozások segítenek kibontakoztatni a gyerekek képességeit, készségeit.

A gyakorlatban azonban egyre több helyen nem sikerül a csoportonkénti két diplomás óvodapedagógust biztosítani, miközben az alacsony anyagi és erkölcsi megbecsülés következtében egyre többen elhagyják a pályát, sokan nyugdíjba mennek, fiatalok pedig alig jönnek. Így elkerülhetetlenül sérül az óvodai nevelés minősége.

A jó óvoda fizikai és érzelmi biztonságot teremt a gyerekek számára,

miközben a gyermek immár a szüleitől távol egy számára új gyermekközösségbe kell hogy beilleszkedjen. Ez azonban csak hozzáértő pedagógusok felügyelete mellett lehetséges; ha a hiányoznak a feltételek, és nincs elegendő szakképzett pedagógus, akkor a gyermekek nemhogy ezt a biztonságot nem tudják megélni, hanem még sérülhetnek is. A sérülések és hiányosságok nemcsak a gyermek óvodai és iskolai éveire lehetnek negatív hatással, hanem felnőttkorban is velük maradhatnak: ha gyermekként nem élhetjük meg az óvodában a biztonságot és azt, hogy hogyan működik a jó közösség, az később a társadalom összetartó erejének meggyengülését, a társadalmi konfliktusok kiéleződését vetíti előre.

Óvodapedagógus-hiány: negatív spirálba kerültünk

A Szószólóban megszólaló szülők és pedagógusok drámai helyzetekről számolnak be.

A folyamat immár önmagát erősíti: az óvodapedagógus-hiány miatt a még maradó pedagógusokra, asszisztensekre és dajkákra még nagyobb teher nehezedik, így egyre valószínűbb, hogy ők sem bírják már sokáig, és szintén elhagyják a pályát, vagy maradnak, de a túlterheltség miatt romlik a színvonal.

A kormányzat rendszerint arra hivatkozik, hogy

a gyerekek számához viszonyítva nem állunk rosszul a pedagógusok átlagos számával, az országos statisztika azonban nem tükrözi a hatalmas helyi különbségeket.

Valóban nem minden óvodában jelentkezik az óvodapedagógus-hiány, és működik sok olyan óvoda is – különösen kistelepüléseken –, ahol a kis létszámú csoportok javítják az országos átlagot. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy sok helyen viszont súlyos a pedagógushiány, túl kevés az óvodapedagógus a gyerekek számához képest.

Az elkeserítő helyzetet illusztrálják a következő beszámolók:

„Ördögi kör. Óvodapedagógus és anya vagyok. Az ovis kisfiamat pedagógushiányra hivatkozva többször kell hazahoznom délben, vagy épp itthon kell tartanom. Ennek következtében mivel nekem itthon kell maradnom vele, mert a családban a nagyszülők még dolgoznak, engem is helyettesíteni kell(ene) a munkahelyemen ahol szintén óvodapedagógus-hiány van (6 helyett 3 óvodapedagógus van). Mindennapos gyomorideg emiatt. Pályaelhagyáson gondolkodom, pedig imádom a munkám. A fizetések megemelésével lehet csak vonzóbbá tenni ezt a szakmát.”

„Egy falusi óvodában dolgozom, 3 önkormányzat társulásával tudjuk megoldani, hogy legalább 1 óvónő mindenhol, mindhárom falu óvodájában legyen, egyik oviból a másikba vándorlunk. Fáradunk, pedig még csak október sincs. Májusban 3 kolléga vonul nyugdíjba, utánpótlás nincs, előre rettegünk, mi lesz. Érdeklődtünk végzős óvodapedagógusoknál jönnének-e. A válasz egyértelműen nem a részükről, rengetegen el sem akarnak helyezkedni a pályán az alacsony bérek, a megbecsülés hiánya miatt.”

„A gyermekeim óvodájában hatalmas az elvándorlás, holott az egyik legjobb intézmény volt nemrégiben. A kisebbik gyerekem még két évig oviba fog járni úgy, hogy bizonytalan, hogy lesz-e a csoportjában óvónő. Sorra mennek el a dadusok és a gyermekem kedvenc óvónénije is otthagyta az óvodát a ped.asszisztenssel együtt. Valószínűleg csoportösszevonások lesznek, meg sok-sok udvaron szaladgálás, bár az nem biztos, hogy a megfelelő módja az iskolára való felkészítésnek…”

„3 év alatt 3-szor lett új óvónőnk és szintén 3-szor új dadusunk. A gyerekek már az első alkalommal is sokat sírtak, az újabb váltásokat többen közülük elutasítással fogadták. Ezáltal nyilvánvalóan passzívabbak a foglalkozásokon, így kevésbé is fejlődnek. Rossz közérzetük kihathat ellenállóképességükre, és későbbi szociális aktivitásukra is. És mi még szerencsésnek mondhatjuk magunkat egy szem állandó nevelőnkkel.”

„A gyermekeim 8 csoportos óvodájában jelenleg 3 óvónő hiány van. Rendszeres a túlórázás, de csoportokat is kénytelenek ebéd után alkalmanként összevonni. A férjemmel mindketten dolgozunk, a gyerekeket így nem tudjuk elhozni ebéd után. Aggódom a gyerekeimért. Aggódom, hogy mi lesz, ha nyugdíjba megy az óvónénink!”

További szöveges vélemények ide kattintva olvashat!

A férjem meddig szponzorálja még a hobbimat?

Közhely, hogy az óvodapedagógusok és más óvodai dolgozók alacsony bérért dolgoznak, de sokan abban a hitben élnek, hogy a gyermekek szeretete kompenzálja az alacsony fizetést. A helyzet most már messze nem ez: a korábbi béremelések elvesztették értéküket, az óvodai dolgozók fizetése az alapvető megélhetési kiadásokat sem fedezi. A kormány megszegte saját 2013-as ígéretét, miszerint a pedagógusbérek követik a minimálbér emelkedését, befagyasztotta a pedagógusbéreket, és nem reagáltak a pedagógus érdekvédelmi szervezetek számtalan problémajelzésére. Ezért most már a lábukkal mondanak véleményt azok, akiknek gyermekeink óvodai neveléséről kellene gondoskodnia: egyre többen hagyják el a pályát, miközben a végzős óvodapedagógusok nagy része sem helyezkedik el saját szakmájában. Ne feledjük, hogy aki egyszer elhagyja a pályát, az legtöbbször már nem is jön vissza, viszont annál valószínűbb, hogy az egyre több helyettesítés és többletmunka miatt túlterhelt többi pedagógus is elhagyja a pályát, ráadásul a helyettesítések jelentős részét nem is fizetik ki. Azonnali jelentős pedagógusbér-növelésre van szükség, ha el akarjuk kerülni a gyermekek és az egész felnőtt társadalom számára katasztrófával felérő állapotot.

Így írnak minderről az érintett pedagógusok, szülők,

Az óvoda degradálása gyermekmegőrzővé

Nyilvánvaló, hogy valódi megoldást csak az óvodapedagógusok és segítőik anyagi és szakmai megbecsülésének javítása hozhat. A kormányzat azonban nem hozott érdemi lépéseket, amelyek a pályán tartanák az óvodapedagógusi hivatást választókat, nem tette a fiatalok számára vonzóvá ezt a pályát. Ehelyett inkább rendeletet módosítottak, hogy jogszerűvé váljon a csoportonkénti egy óvodapedagógus, ezzel csökkentve az óvodák színvonalát, csak hogy ne kelljen az óvodapedagógusokra több pénzt áldozni. Amint azt akkor is kifogásoltuk, 2020. augusztus végén úgy módosították a kormányrendeletet (326/2013. (VIII. 30.)), hogy már ne kelljen teljes időben óvodapedagógusnak jelen lennie a gyerekekkel, ehelyett az új rendelkezés (33/B. § (5)) kimondja:

Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.
Vagyis reggel 8 előtt és délután 12 után semmilyen pedagógiai képesítés nem szükséges annak, aki a gyerekekkel van, akár az utcáról is felvehet az óvoda bárkit. Ezenkívül törölték a kormányrendeletből (20/2012. (VIII. 31.), 12. §) azt a rendelkezést is, hogy a délelőttös és délutános óvodapedagógus jelenléte között kétórás átfedési időnek kell lennie.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg korábban a törvény szerint az óvodában mindig diplomás óvodapedagógusnak kellett lennie a gyerekekkel, ez most már csak 8 és 12 óra között előírás. Pedig óvodapedagógus nélkül nem lehetséges garantálni a pedagógiai színvonalat, így ezzel a gyerekek hátrányba kerülnek.

A szemünk láttára véreztetik ki a két pedagógusra épülő óvodai rendszerünket

Az óvodai rendszer problémái nem annyira feltűnőek sokak számára, hiszen a gyerekek nem hoznak haza rossz osztályzatokat, mint az iskolában, nincs azonnali látványos jelzés a szülők és a társadalom számára.

Tudjuk azonban, hogy az első hat év kiemelkedő szerepet tölt be a személyiségfejlődésben; ha a felnőtt-társadalom nem tudja biztosítani a minőségi óvodát a kisgyerekeknek, akkor ezzel veszélyezteti érzelmi és értelmi fejlődésüket, gátolja az egészséges társas kapcsolatok kialakulását. Ha nem biztosított, hogy a gyermekkel szakképzett pedagógusok foglalkozzanak, akkor akár lelki sérüléseket is szenvedhetnek.

További részletekért kattintson!

Kapcsolódó

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük