Áder a szokásai rabja? Ma kiderül….!

2018-ban a köztársasági elnök január 11-én jelentette be, hogy április 8-ra tűzi ki a parlamenti választást. Az idei április különlegessége lehet, hogy már népszavazást is lehet tartani a parlamenti voksolás napján, Áder Jánosnak ebben a kérdésben is határoznia kell.

Miért pont január 11?

Négy éve Áder János a bejelentésekor azzal indokolta a döntését, hogy 1990-ben az első szabad országgyűlési választásokon kinyilvánított népakarat április 8-án vált véglegessé. Ezért –

“tisztelegve az első szabad választások emléke előtt”

– a 2018-as általános országgyűlési választást a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki. (2014-ben Áder január 18-án tűzte ki a választást április 6-ra) – emlékeztetett az atv.hu.

A múlt héten írtunk arról, hogy a kormányoldalon, de az ellenzéki megszólalók is egyértelműen “áprilisi” választásokról beszélnek. Volt olyan ellenzéki politikus, aki már az április 3-át is megemlítette, érzékeltetve, hogy

a legkorábbi időpontra készülnek.

Előzmények….

Az ezt megelőző parlamenti választásokat korai, áprilisi időpontra tűzték ki az államfők –

• 2018-ban április 8-ra,
• 2014-ben április 6-ra,
• 2010-ben az első fordulót április 11-re.

Mivel most ‘22-ben a húsvét április 17-re esik, a parlamenti választásra a következő időpontok jöhetnek szóba: április 3., 10., 24. illetve elvileg május 8., 15., 22. és 29., miután az alkotmányos rendelkezések annyit írnak elő, hogy áprilisban vagy májusban kell az országgyűlési választást megtartani – és nem eshet húsvét vasárnapra.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szilveszteri nagyinterjúban nem bocsátkozott utalásokba sem, amikor a portál érdeklődött, hogy egy kora áprilisi időpontot látnának-e jónak a Fideszben. Azt válaszolta, hogy

ez kizárólag a köztársasági elnök döntése. Azon kevés államfői jogkörök egyike, amely még miniszteri ellenjegyzéséhez sem kötött.

Sok az egyben?

Ami a mostani választás napjának a kitűzését illeti, az különlegesség, hogy

a parlamenti voksolás napján először már népszavazást is lehet tartani.

A kormány, illetve Orbán Viktor miniszterelnök által kezdeményezett „gyermekvédelmi” népszavazás négy kérdése már megkapta a zöld jelzést. Az ellenzéki Fudan-ellenes referendum és állaskeresési járadékkal kapcsolatos népszavazás esetében azonban már a “közjogi esély” sem lesz meg igazán az eljárási/jogorvoslati határidőket tekintve, mert nem gyűlt még össze a 200 ezer aláírás.

Mélytorok?

Az ellenzékhez kötődő Facebook-oldalakon terjedni kezdett kedd délelőtt egy fotó, ami alapján úgy tűnt, hogy a Nemzeti Választási Iroda már tudja, hogy mikor lesz a parlamenti választás. A kép terjesztői közül többen is méltatlankodtak, hogy honnan tudja előre a választások lebonyolításáért felelős állami szerv máris a dátumot, holott azt a köztársasági elnök még nem hirdette ki. Az NVI-t azt mondja, hogy ez a kézikönyv még csak egy tervezet, amit szakmai egyeztetésre küldtek ki néhány érintettnek. A képen egy füzet címlapja szerepel, amelynek a címe

„Kézikönyv a szavazatszámláló bizottságok részére”,

és ott virít egy dátum is:

„2022. április 3.”

Magyar György: választás és népszavazás egyszerre - van megoldás a visszaélések megakadályozására!

Indul a Fudan-népszavazás, gyűlhetnek az aláírások!

Orbánék klasszikusan náci mintájú "népszavazás" szégyenébe kergetik az országot