Feláldozhatók: úgy látszik, senki sem elég értékes a NER-nek!

„A jobboldalon legalább vannak következmények!” – ezzel sikerült az egyik kormánypárti médiamunkásnak megmagyaráznia tegnap a NER két legsikeresebben felépített női politikusának összeomlásszerű bukását – vágott bele Ujhelyi István szokásos vasárnapi írásába.

„Izzadtságszagú, gyenge és ráadásul még csak nem is igaz

Elég, ha csak azt a számomra fontos példát ide hozom, hogy a covid-járvány idején az állami beszerzésekkel milliárdokat nyerészkedő fideszes strómanok és megbízóik például még mindig szabadlábon vannak.

Ennyit a következményekről és a fideszes erkölcsről.

Ráadásul ez a megállapítás, miszerint a kormánypárti világban legalább mindig van következménye annak, ha valaki hibát vét (a plagizáló Schmittet, a drogot rejtő táskával ereszen menekülő Szájert, vagy a szexorgiás Borkait szokták ilyenkor rendszerint példaként felhozni), még így sem egészen pontos.

Következménye ugyanis csak akkor van a fideszes hibáknak, ha lebuknak és/vagy ha már a felső szintekig ér a társadalmi nyomás, a főnök pedig jobbnak látja elengedni az illető kezét.

Kevesebb a kár, lehet újraosztani a lapokat. Emlékezzünk vissza, hogy Schmitt meddig magyarázkodott szánalmasan, hogy Szájer először még azzal állt a nyilvánosság elé, hogy egy vasárnap reggel hirtelen elfáradt a sokévnyi brüsszeli munkában és hirtelen úgy döntött visszavonul, Borkai pedig először még bátran kardot rántott, csak pár körrel később lemondó nyilatkozatot.

Ne jöjjön nekem a NER-udvar

gyáva kiszolgáló személyzete azzal, hogy Novák Katalin és Varga Judit lemondásában is tisztes erkölcsiség és délceg felelősségvállalás van. Ha utóbbi így lenne, akkor Varga Judit először a Pegasus-botrány után mondott volna le, majd a Völner-Schadl balhé kirobbanásakor végleg távozik a közéletből; de most is csak több nap után, nyilvánvalóan kényszer hatására tette mindezt, ahogyan Novák Katalin államfő is olyan következetes volt, hogy először még gond nélkül felvállalta a vállalhatatlan kegyelmi döntését, mondván

„minden kegyelmi ügy megosztó”.

Aztán szóltak neki odafentről, hogy ez most túlzottan is az lett, úgyhogy lehet csomagolni kezicsókolom. (Azt tisztázzuk azért még, hogy az ügy onnan indul, ha nincs a 444.hu egyik olvasója, aki véletlenül kiszúrja az ügyiratszámot a Kúria egyik kapcsolódó, harmadfokú határozatában, akkor nyilvánosságra sem kerül a tavaly áprilisi kegyelmi ügy; vagyis nem bátor felelősségvállalásról, hanem véletlen lebukásról van szó…)

Magyar György: Novák Katalin családbarát államfő – vagy a NER hű katonája?

Az ügyről sokan és sokat fognak még értekezni,

kibeszélni a legapróbb részleteket, feltárni a korábbi ügyekkel való hasonlóságot és tunkolni abban, hogy ki lesz a Fidesz új EP-listavezetője (van egy tétem Navracsics Tiborra) és ki lesz új államfő (van egy tétem arra, hogy csakazértis alapon direkt nem nemzetegyesítő, hanem valami kövér provokátort küldenek majd a Sándor-palotába), így ezektől inkább most távolabb maradok.

Politikai szemtanúként azonban szeretném felhívni a tisztelt közélet figyelmét egy nem elhanyagolandó szálra a sztoriban.

Személyes tapasztalatból is mondom, hogy a jelenkori pártos berendezkedésben egy kezemen (inkább néhány ujjamon) meg tudom számolni, hogy hány olyan politikai alakulat van, amely szó szerint veszi, hogy nem hagyja az útszélén, nem hagyja a bajban a sajátjait. A Fidesz sokszor bizonyította, hogy ha egy hűséges katonáját lövés éri a harcmezőn, esetleg olyan hülye volt, hogy saját magát vágta meg a szuronnyal, akkor nem dobták oda az ellennek, hanem inkább meghosszabbították Bicskéig. De minimum közpénzből kifizették az uniós bírságot utána, ’oszt jónapot. Ez az ügy azonban mindenki számára megvilágosította, hogy

van olyan pillanat, amikor a legértékesebb fideszes figurák is mind csak kipöckölhető sakkbábuk, vagy az amerikai sikerfilm címét idézve: feláldozhatók.

Vitán felül áll, hogy Varga Judit és Novák Katalin az orbáni rezsim tudatosan felépített és veszélyesen jól sikerült termékei voltak. Okos, képzett, bátor nők és édesanyák, akik szépségtapaszok voltak a NER rücskös arcán. Már csak a befektetett erőforrás és a befektetett idő miatt is értékes részei voltak a rendszernek, a macsó maffia mégis rezzenéstelenül félretolta őket – lám, ezért sem kell maffiatagnak állni. Azt pedig a jelen történet kapcsán senki ne gondolja, hogy Varga miniszter és Novák elnök saját kútfő, saját önálló döntés és kezdeményezés alapján jártak el a bukásukat jelentő kegyelmi ügyben.

Csak végrehajtották egy magasabb szereplő elvárását

Ahogy a korábbi igazságügyi miniszter is csak asszisztált a Pegasus- és Volner-ügyekhez, nem véletlenül (és nyilván bennfentesként) fakadt ki a közösségi oldalán Varga Judit volt férje, „Tónit, Barbarát és Ádámot” emlegetve.

Fontos figyelmeztetés kell ez legyen minden olyan NERészkedőnek, aki most nyeregben és sérthetetlennek érzi magát.

A pénzes zsákokon pöffeszkedő oligarchák, a büntetlenségben bízó beszállítóik, a pökhendi magabiztosságot növesztő helyi kiskirályok, a hatalmukkal visszaélő tankerületi vezetők, a leeső közpénz-fillérekért hazudozó nyilvánosság-kufárok, a magukat már valakinek gondoló, de valójában a NER táplálékláncának legalján lévő influenszerkék mind így végezhetik bármelyik pillanatban: a közélet lefolyójában. Orbán egykori kedvenc, mára eldobott történésze, Yuval Noah Harari írta azt, hogy

a sikeres forradalmakat nem lehet előre megjósolni, hiszen akkor nem lennének sikeresek, mert az aktuális hatalom – értesülve a lázadásról – még időben elfojtaná azt. Biztos vagyok benne, hogy a NER rendszerének vége sem a lassú kimúlás, hanem egy előre senki által nem látott hirtelen reccsenés lesz.

Valami váratlan, talán már most belekódolt, de még ki nem fakadt végzetes hiba, egy gyors lefolyású összeomlás temeti majd maga alá mindazt, amit Orbán felépített és mindenkit, aki most önmagát sérthetetlennek gondolva kiszolgálja.

Lehet, hogy holnap, lehet, hogy csak hosszú évek után, de egy biztos: minden rendszer megbukik egyszer. Ez is.

Kapcsolódó