Békesi László: innen már valóban nincs hova hátrálni…!

Hétfő délelőtt a szabadesésben romló forint árfolyam ismét átlépett egy technikai és pszichológiai határt: 1 euro már több mint 400 forintba kerül. Ez azt jelenti, hogy a három hét alatt, az MNB által nyilvánosan ugyan meg nem hirdetett, de jól láthatóan tolerált, sőt saját „üzleti” szempontjai szerint kedvezőnek ítélt 355 Ft-ról egyre gyorsuló ütemben romlott 400 Ft-ra az árfolyam. Ez ebben az időszakban 13%-os nominális leértékelést jelent -foglalta össze a helyzetünket közösségi oldalán Békesi László volt pénzügyminiszter.

Bizonyos mértékig a romlás tendenciája tankönyvi törvényszerűségeket követ:

kiszámíthatatlan háborús veszélyek esetén a befektetők és pénzpiacok menekülnek a kockázatos, kivédhetetlen, durva külső sokkhatásoknak kitett devizákból megbízható, erős fundamentumokkal és eszközrendszerrel alátámasztott kulcs valutákba. Csakhogy a forint árfolyama rendre 2-4%-kal nagyobb mértékben romlik, mint a hasonló kitettséggel és kockázatokkal fenyegetett régiós valuták, mint a lengyel zloty, a cseh korona, a román lei, vagy akár a bolgár leva. Itt jegyzem meg, hogy többen az ukrán hrivnya árfolyamának romlásával is összehasonlították a forint szabadesését és meglepve tapasztalták, hogy a háború sújtotta ukrán valuta kisebb mértékben vesztett árfolyamából, mint a forint. Ez az összehasonlítás azonban félrevezető. Az ukrán valutában lebonyolított pénz- és tőkeforgalom a háború kitörése óta minimális, nem alkalmas az összehasonlításra. (Persze mindig akadnak u.n. kamikáze-befektetők, akik a későbbi nagy árfolyamnyereség reményében mindent kockára téve vásárolnak most olcsón hrivnyát. Ez azonban elhanyagolható – legfeljebb az érdekes, hogy ilyen kockázatos befektetőket nem találunk a forint piacán.)

Azt hiszem elkerülhetetlen, hogy megpróbáljuk – amennyire az elérhető adatok, információk és bizonytalanságok ezt megengedik – feltárni a folyamat mögött meghúzódó mélyebb összefüggéseket és legalább nagy vonalakban szétszálazni az objektív nemzetközi és a speciális magyar okokat.

1./ Nemzetközi hatások, a háború következményei

A tartalék valuták erősödése törvényszerű következménye a háborúnak. Ebben az a figyelemre méltó, hogy a háború gazdasági veszteségeinek jobban kitett EU integrált valutája, az euro – miközben a gyenge lábakon álló kis nemzeti valutákkal szemben jelentősen erősödik – a dollárral szemben veszít értékéből és közelít az 1,1-es mélyponthoz. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a befektetők és a pénzpiacok jobban bíznak az USA gazdasági erejében és a dollárban, mint az euróban. A dollár erősödését támasztja alá a FED következetesen szigorító monetáris politikája is. (Márciusra már meghirdették az újabb kamat emelést.)

Az Ukrajnával határos EU tagországok, amelyek nem tagjai az euro-övezetnek, nagyobb mértékben viselik a háború negatív gazdasági következményeit.

Ezek az országok szorosabb gazdasági kapcsolatban állnak Ukrajnával és Oroszországgal, mint a többi EU tagország. Termelési kooperációik, külkereskedelmük, pénzügyi kapcsolataik most súlyos veszteségeket szenvednek el, számos esetben megbénulnak. (A termelés és a kereskedelem leállása a háború, ill. a háborús gazdasági szankciók miatt.)

A kiesés csökkenti ezen országok gazdasági teljesítményét éppúgy, mint fizetőképes piacaikat. Szétesnek az eddig működő termelési láncok, hiány keletkezik alkatrészekben, részegységekben, ami kínálati oldalról csökkenti az érintett országok teljesítményét, az elmaradó vásárlások, kieső piacok pedig a keresletet szűkítik. (Talán kevesen tudják, hogy a presztizs német autómárkák – Mercedes, Audi, BMW – jelentős piacát adják az orosz és ukrán elit luxus vásárlásai.)

A háború elől menekülők tömegeinek ellátása növeli ezen országok azonnali gazdasági terheit. Ez még akkor is igaz, ha hosszabb távon a befogadó országok új munkaerőhöz juthatnak.

A szomszédos országok mindegyike erősen függ az orosz energia és alapanyag importtól, aminek a csökkenése, esetleg leállása nemcsak súlyos ellátási gondokat okozhat, hanem az egekbe emelheti ezeknek a javaknak az árát.

De nemcsak a folyó termelés és kereskedelem csökkenése, fennakadása okoz károkat

Az Oroszországban és Ukrajnában működő vállalatok, bankok árfolyama, piaci értéke drasztikusan csökken, hatalmas vagyon- és tőkeveszteség éri ezeket a cégeket éppúgy, mint anyaországaikat. (Gondoljunk csak az OTP 50%-os árfolyamcsökkenésére orosz és ukrán kitettsége, hálózatai miatt.)

A háború ideje és kimenetele kiszámíthatatlan. Annyi már biztosnak tűnik, hogy Putyinék villámháborús tervei nem valósulnak meg. Az is nyilvánvaló, hogy Oroszország ezt a háborút politikai, gazdasági és morális értelemben egyaránt elveszíti.

Egyetlen esélye marad: a harctéren katonai győzelmet aratni.

Ezt a lehetőséget valószínűleg még akkor sem fogja kihagyni, ha a háború elhúzódik, hatalmas véráldozatokat követel orosz oldalon is, az ország nemzetközi elszigeteltsége tovább nő, a súlyos gazdasági és politikai szankciók miatt további gazdasági károkat szenvednek el. Marad a birodalom építő nemzeti nimbusz, a legyőzhetetlenség mítosza, az orosz tömegek félrevezetése, becsapása. Mindez persze növeli a térség gazdasági terheit, elnyújtja a válságot.

2./ Speciális magyar vonások

Az orbáni pávatánc, Putyin elvtelen kiszolgálása, Magyarországot az oroszok utolsó csatlósává alacsonyította le. Sajnos nem indokolatlan felidézni Teleki Pál utolsó önmarcangoló üzenetét:

„…hitszegővé váltunk, hullarablók lettünk…”

Ez a hintapolitika, amely vélt, vagy rövid távú gazdasági előnyökért – pl. olcsó gáz -, esetleg elmebeteg vágyálmok miatt – Kárpátalja visszaszerzése Ukrajna feldarabolása esetén – nemcsak a demokratikus világ megvetését vívja ki, hanem ennek hosszútávú gazdasági következményeit, terheit is „beárazzák” a pénzpiacok, a befektetők.

Magyarán: elhibázott politikája miatt a magyar kockázata nagyobb, mint a régió többi országának.

Az országnak nincsenek mozgósítható tartalékai a külső, háborús gazdasági sokkok kivédésére, vagy enyhítésére. Az elmúlt 12 év jövőt felélő, korrupt, pazarló, eladósító gazdaságpolitikája sérülékennyé, kiszolgáltatottá teszi az országot. Emiatt nálunk nagyobb az infláció, jobban fenyeget a gazdaság teljesítményének lassulása, vagy csökkenése, nincsenek mozgósítható tartalékok.

Az elhibázott gazdaságpolitika, ill. a demokratikus deficit, valamint az oroszbarát és EU ellenes politika miatt az ország csökkenő EU transzferekre számíthat a jövőben, éppen akkor, amikor arra a legnagyobb szükség lenne.

A gazdaságpolitika irányítói – a kormány és a jegybank – hiteltelenek. Programjai, céljai, alkalmazott eszközei és prognózisai egyaránt megalapozatlanok. Nincs összhang a fiskális, monetáris és jövedelempolitika között. A jegybank elkésett és pánikszerű intézkedései – kiszámíthatatlan, ugrásszerű kamatemelések – még átmenetileg sem tudják megfékezni az árfolyam romlását.

Valamennyi indikátor tartós és durva inflációt jelez, amit az elkapkodott piacrontó, voluntarista „ár szabályozó” intézkedések csak súlyosbítanak

A kilábalás feltételei minden fontos területen – oktatás, képzés, kutatás, fejlesztés, innováció, környezetvédelem, egészségügy, társadalmi és térségi felzárkóztatás, stb. – hiányoznak. A küszöbön álló választások növelik a bizonytalanságot és a gazdasági kockázatokat.

• Ha a jelenlegi rezsim marad, a felhalmozott adósság, a fedezetlen kötelezettségvállalások és a nemzetközi veszteségek miatt egyaránt súlyos restrikcióra, extra terhek kivetésére, esetleg további kínai, vagy ázsiai uzsora hitelek felvételére kényszerül, amit ellensúlyozni és elfogadtatni csak további kényszerintézkedésekkel lesz képes.
• Ha az ellenzék győz, olyan örökséggel szembesül, aminek terheit menedzselni, valamint saját programját végrehajtani, ígéreteit teljesíteni, ráadásul a gátlástalan bukott rezsim támadásit kivédeni képtelen lesz. (Ha már ezeket a gondolatokat a forint árfolyam drámai romlása miatt osztom meg, arról sem feledkezhetek meg, hogy a helyesen beígért euró bevezetés megvalósítása is a bizonytalan jövőbe halasztódik, hisz a bevezetés feltételeit – még változó, kedvezőbb EU feltételek mellett sem tudjuk majd teljesíteni.)A gazdasági gondok mellett nőni fog a politikai bizonytalanság is.

Mindezeket a tényezőket látják és beszámítják a pénzpiacok, amikor padlóra küldik a forint árfolyamát.

Mit lehet ilyen esetben tenni?!

• Ami nem rajtunk múlik: minél hamarabb véget vetni a háborúnak.
• Ami a mi feladatunk: négy hét múlva leváltani az Orbán rezsimet és megbízni egy hozzáértő felelős kormányt, hogy kezdje meg a kárelhárítást, a mulasztások és bűnök feltárását, felszámolását, a kibontakozás feltételeinek következetes megvalósítását.

Az előző okfejtések alapján mindez talán reménytelennek tűnik – más út azonban nincs, innen már valóban nincs hova hátrálni…

Forrás

Békesi László: ...régen észre kellett volna venni, hogy nem a jószándékú bírálat, hanem az elkövetett hibák bizonytalanítják el a választók egy részét az ellenzék támogatásától!

Juszt László fantáziáját beindította a Matolcsy-Orbán-aranykészlet triumvirátus!

Kapcsolódó