Cserhalmi: „Állj, ki vagy?”

Egyetlen nap alatt óriási ment az online sajtóban Cserhalmi György székfoglalója, amit a Magyar Művészeti Akadémián mondott el. Az eseményről a Népszava tudósított.

Cserhalmi a veszélyes

Cserhalmi György, a “nemzet színésze” már az elején veszélyesnek titulálta magát, és ezt minél tovább olvasott, a mondandója nyíltságával meg is erősítette. Szó esett a rendszerváltás előtti kulturális fénykorról, amely „kiforgatta a létminimum neszesszereket és megtöltötte igénnyel”, illetve Cserhalmi szerint humorral sokkal többet tehettünk a rendszer kritikájához, mint az árvalányhajas székely himnusszal.

Cserhalmi szenvedélyesen kiállt a korábbi Színház-és Filmművészeti Egyetem mellett is, ahol szerinte az oktatás „okos, értékes, érzéki, európai” volt. Támadta azt az érvelést, amely szerint az egyetemen nem termeltek hazafiakat, honfiúkat és honleányokat.

Hozzátette, „egy olyan országban szeretne élni, ahol a politika nem téveszti össze magát a tízparancsolattal, ahol hihetünk magunkban és hisznek nekünk.”

A székfoglalót tartó szerint:

„a hatalom ma is egyféleséget akar, egy olyan masszát, amelyből egyformára lehet szaggatni az itt lakókat, és ha ehhez nem hasonultok, akkor nem vagytok jó honleányok és honfiúk. Isten ne adja, hogy ebben a hazában újra bizonyítani kelljen, hogy ki a jó hazafi. (…) Kell a változás, de csak olyan, ami velünk átbeszélve, a mi egyetértésünkkel történik, minden más történés, nem csak hasonlít az erőszakra, hanem maga az erőszak, mégpedig a leggonoszabb időket idézi. Ne menjünk ebbe bele, Ez egy rossz út, rossz állomása, amely nem csak a jövőnkre hoz szégyent, hanem a múltunkra is, a jelent pedig elviselhetetlenné. teszi”.

Egy okos szempont

Később az index.hu-nak sikerült megszólaltatnia Cserhalmi Györgyöt, aki nem kívánja nyilvánosságra hozni a teljes szöveget, nehogy politikai célokra használják. Ezt érthető szempont, ugyanakkor egy nyilvános szélfoglalón elhangzott beszédnek teljesen nyilvánosnak, hozzáférhetőnek kellene lenni. Korábban még olyan MMA székfoglaló is el elhangzott, amely videó formátumban került fel az internetre.

Kinek, minek és hogyan tud használni azzal, hogy tag lett?

Nem tudom, hogy tudok-e. Remélem.

Valami azért csak összeállt erről a fejében?

Össze, de ez egy betonfejű csapat. Tegnap is nagyon kellett nevetnem, és még most is nevetek, amikor eszembe jut: annyira betojtak a beszédemtől, hogy elhatárolódtak tőle. Hányat is írunk, 2021-et? Istenem, teljes Szabad Nép-félóra volt, röhögtem nagyon.

Lát arra esélyt, hogy befejeződjön ez az atomizálódás, enyhüljön az egymás elleni fenekedési kényszer, hogy végre észhez térünk egy kicsit?

Nem térünk észhez. Viszont elég jóban vagyok a fiatalsággal, és azt tapasztalom, hogy ők nem engedik magukat egymásra uszítani. Tudom, hogy az egész kaposvári csapat ott volt a Vas utcai egyetem mellett. Őket sem lehet összeugrasztani.

Cserhalmi és a mesterek

Cserhalmi György augusztus derekán Jancsó Miklós 100. születésnapja alkalmából adott interjút a Filmtett.ro erdélyi filmes portálnak

Cserhalmi György. Fotó: Czirják Pál

Van kedvenc Jancsó-filmje?

Kedvenc filmem van, de az nem Jancsó. Bódy. Az Amerikai anzix. A sznobériám része, hogy részt vehettem valamiben, ami kicsit átalakította a film formanyelvét. Nagyon sokan szidtak minket, ezért is volt jó benne lenni. Rúgták, vágták azt a filmet, Bódynak diplomát se akartak adni rá, aztán meghívták a Mannheimi Filmfesztiválra, és rácsodálkoztak, hogy tényleg, ez egy mozi? Hogy lehet, hogy mi ezt nem vettük észre?

Jó kis elégtétel lehetett.

Az volt. De nekünk természetes volt, hogy ezt így kell csinálni. Nekünk. Gábornak ugyanis megvolt az az erénye, hogy leült velünk és átdumáltunk mindent ától cettig. Mindenkiből kiszedte, mit gondol, hátha mond egy olyan mondatot, amit hozzá tud rakni a nagy egészhez. Bódy azt is tudta, hogyan lehet a szegénységből erényt csinálni. Az a film a Balázs Béla Stúdió szűk keretéből forgott, és nem volt már pénzünk lámpákra, úgyhogy hívta a haverokat, akik 20–30 személyautóval jöttek és világítottak. Ezek az emberek örökre hívei lettek, nemcsak Bódynak, hanem a filmezésnek. A Kutya éji dalában is megcsináltuk ezt. Ott már jobb volt a technikai felszerelés, de Bódy azt mondta, „gyertek, gyerekek, az a biztos”. Ezek nagy dolgok voltak akkor, és ma is azok.

Jelenetfotó Az ötödik pecsét című filmből – előtérben Latinovits Zoltán, háttérben Cserhalmi György. Forrás: filmarchiv.hu / Domonkos Sándor

Már nagy neve volt, amikor Az ötödik pecsétben eljátszott egy néma mellékszerepet. Krisztus-pózban kifeszített, félholt foglyot alakít a fasiszta tisztet jéghideg fölénnyel játszó Latinovits Zoltán mellett. Miért nem egy statisztát hívott rá Fábri?

Mert a Zoli ragaszkodott hozzá, hogy a Cserhalmi legyen.

Miért?

Nem beszéltük meg. Annyit mondott a Fábrinak, hogy jó lenne, ha a Cserhalmi lógna ott.

A forgatásról milyen emlékei vannak?

Zoli mindenkit jól felbosszantott, ahogy szokott. Ott volt vele Bagó, a pulija, és azt akarta, hogy legyen benne a jelenetben. Fábri kézzel-lábbal tiltakozott, hogy a kutya elviszi a figyelmet, különben is odakakál, odapisil, kiszalad. És amikor marhára állt már a bál, azt mondta Fábri, „persze hogy kint marad a kutya, hülyeség az egész”. Majd megkérdezte: „Miért csináltad, Zolikám?” „Hogy helyzetbe hozzam magam.” És utána tökéletesen megcsinálta a jelenetet.

Forrás: index.hu/Filmtett.ro/Népszava.

Kapcsolódó

 

Egy hozzászólás itt: “Cserhalmi: „Állj, ki vagy?”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük