Banánköztársaság
Jogállamisági eljárás: nagyobb baj van, mint gondoltuk!
Kezembe került Johannes Hahn költségvetésért felelős biztos július 20-i keltezésű levele a Biztosi Kollégiumhoz – kezdte bejegyzését közösségi oldalán Jávor Benedek, Budapest Brüsszeli képviselője. Ebben Hahn már júliusban felhatalmazást kér, hogy a magyar kormánynak a jogállamisági eljárásban eljuttatott nem kielégítő válaszai miatt értesítse a magyar felet a szankciók alkalmazásának szándékáról.
Kezembe került Johannes Hahn költségvetésért felelős biztos július 20-i keltezésű levele a Biztosi Kollégiumhoz – kezdte bejegyzését közösségi oldalán Jávor Benedek, Budapest Brüsszeli képviselője.
Ebben Hahn már júliusban felhatalmazást kér, hogy a magyar kormánynak a jogállamisági eljárásban eljuttatott nem kielégítő válaszai miatt értesítse a magyar felet a szankciók alkalmazásának szándékáról.
Ez önmagában csak annyiban újdonság,
hogy ez a lépés csak az elmúlt napokban szivárgott ki a nyilvánosságba, de a dokumentum tanúsága szerint a vonatkozó döntés már júliusban megszületett. Sokkal érdekesebbek a dokumentum részletei, amelyek bepillantást engednek abba, hogy pontosan milyen kifogásai is vannak a Bizottságnak, és milyen mértékű szankciókat javasol.
Ezek alapján pedig elég sötét kép bontakozik ki
A kritikák sokkal szélesebb körűek, mint amiről tudni lehet, és nem orvosolják őket az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott kormányzati javaslatok egy független korrupcióellenes hatóság felállításáról vagy egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozásáról. A javasolt szankciók pedig széles körben ellehetetlenítenék az uniós forrásokhoz való hozzáférést.
A nyomozati és vádemelési tevékenység – röviden:
- Polt Péter – elégtelensége mellett ugyanis a fő kritika a teljes közbeszerzési rendszer korrupciógyanús működése, és nem csupán a jogszabályok elégtelenségének szintjén (ami gyorsan orvosolható kormányzati szándék esetén), hanem a gyakorlatban tapasztalható irányított közbeszerzések mindent átfogó volta is szúrja a Bizottság szemét.
- Az egyszereplős közbeszerzések magas arányáról a nyilvánosságban is volt szó, de ennél is fontosabbak azok az észrevételek, amelyek az -általában Mészáros Lőrinc által letarolt – kerettenderek elfogadhatatlanságával, a politikai kapcsolatokkal rendelkező szereplők kezében koncentrálódó közbeszerzési piaccal, az ilyen piaci koncentráció fokozódásával, a megfelelő összeférhetetlenségi szabályokkal vagy a közalapítványok közbeszerzési szabályok alóli mentesítésével és összeférhetetlenségi szabályainak hiányával kapcsolatosak.
- Bónuszként még a mezőgazdasági földek árveréseivel kapcsolatban is szabálytalanságokra utalnak, ami aggodalommal töltheti el a fideszes műkörmösök és ügyvédek sokaságát, akik az elmúlt 12 évben nyilvánvalóan megbundázott árveréseken helyi gazdálkodóként állami földekhez jutottak.
A Bizottság szerint ezek a problémák rendszerszintűek, súlyosak és a kormány az eljárásban a felvetésekre nem adott meggyőző válaszokat.
Amennyire a dokumentumból kiderül, amúgy nem is nagyon próbált.
Nem igyekeztek bebizonyítani, hogy nincs korrupció Magyarországon – valószínűleg szerintük is reménytelen vállalkozás lett volna -, hanem a Bizottságot vádolják elfogultsággal, megkérdőjelezik a felhasznált források megbízhatóságát, egyébként sem kérhettek volna információkat a kormánytól továbbá a 2014-2020-as időszak pénzeinek felhasználásával kapcsolatos problémák nem vehetők figyelembe a 2021-2027-es ciklus pénzeire vonatkozó jogállamisági eljárás során. Naná, eddig ugyan mindent elloptunk, de kikérjük magunknak a feltételezést, hogy ezután is lopni fogunk. Igazi fideszes tempó.
Csakhogy a Bizottság szerint a magyar kormány válasza nem megfelelő, nem ad biztosítékokat a közbeszerzési rendszer javulására, a számszerű statisztikai adatok épp a helyzet romlását jelzik.
Ugyancsak romlik az igazságszolgáltatás függetlenségének helyzete, ami megkérdőjelezi a hatékony jogorvoslat lehetőségét, erre pedig a kormány semmilyen választ nem adott.
A magyar kormány azzal érvel, hogy nincs szükség meggyőző garanciák adására
a jogállamisági eljárásban, mivel a Helyreállítási Tervről szóló tárgyalások keretében kielégítő válaszokat adnak a felvetett problémákra. Ügyes kísérlet, csakhogy Johannes Hahn gyorsan lecsapja a labdát:
ha a magyar kormány garanciákat kínál a Helyreállítási Tervben, az elismerése a felvetett problémák meglétének, amelyekre azonban a Helyreállítási Tervben – bár pozitív lépésnek tekinthetők – nem kielégítőek a kapott garanciák.
Mindez pedig a magyar kormány képtelenségét, vagy szándékának hiányát jelzik a felvetett korrupciós kockázatok kezelésére. Ezért jogilag megalapozott, és indokolt az eljárás szankciós szakaszba léptetése.
Látható, hogy a nehézségek jóval túlterjeszkednek azokon a problémákon, amelyek a nyilvánosság számára ismertek voltak,
és olyan rendszerszintű gondok, amelyeket a kormány által kínált, eddig megismert javaslatok nem képesek megfelelően orvosolni. A korrupcióellenes hatóság vagy a munkacsoport egyes akadályokat ugyan elháríthat, a közbeszerzési rendszert azonban nem teszi önmagában rendbe. Ehhez sokkal többre van szükség a kormánytól, és ha nem áll elő ilyesmivel, továbbra sem háríthatja el a szankciók veszélyét.
Az idő pedig egyre fogy
Ráadásul a kilátásba helyezett szankciók is ijesztően kemények. A dokumentum a teljes Kohéziós politika forrásaira (az operatív programok jó részére, így a KEHOP+, IKOP+, TOP+ forrásaira) de ezen túl minden olyan forrásra is, amire a közalapítványok jogosultak pályázni, javasolja egy 70%-os korrekció kiszabását.
Ez csak az említett operatív programokban nagyjából 5000 milliárd forint 70%-át, azaz 3500 milliárd forint korrekciót jelent, de ráadásul a dokumentum szerint mivel a programokról még nem született megállapodás, egyszerűen ne is hagyja azokat jóvá a Bizottság a problémák orvoslásáig.
Azaz egyszerűen nem fognak rendelkezésre állni ezek a pénzek amíg a rendszerszintű problémák meg nem oldódnak.
A magyar költségvetés katasztrofális helyzetben van
Az Orbán-kormánynak égetően szüksége van az uniós forrásokra. Amennyire tudható, a Helyreállítási Tervről szóló egyeztetések egyelőre ráadásul szünetelnek, mert az a Bizottság álláspontja, hogy amíg a jogállamisági eljárásban nem születik megnyugtató megoldás, addig nem hagyhatja jóvá a helyreállítási pénzek kifizetését sem.
Most tényleg mindent vagy semmit játszik Orbán. A baj az, hogy az ország hever az asztalon tétként.
A teljes dokumentum itt olvasható.
- Ujhelyi István: amikor a valóság nem kopogtat többet, hanem egyszerűen berúgja az ajtótMegosztás A közigazgatás egy hivatás, amelynek alapja a politikai semlegesség és a szakmai lojalitás – ezt még Gulyás Gergely nyilatkozta egy interjújában majd egy évtizede. Pontos mondat, azonban a szókapcsolatok mintha az utóbbi időben felcserélődtek volna a kormányzati fejekben és immár „politikai lojalitásra” és „szakmai semlegességre” gondolnának a közigazgatásban dolgozók esetében – kezdte szokásos vasárnapi… Read more: Ujhelyi István: amikor a valóság nem kopogtat többet, hanem egyszerűen berúgja az ajtót
- Vasárnapi (cseppet sem) ünnepélyes gondolatok egy pici országbólMegosztás Ezen a héten, nem sokkal karácsony ünnepe előtt ez a pici ország megint kitett magáért, csak a szépség és együttműködés számított. Ja nem, hanem az egymásnak ugrás, hazudozás, pofon, pofon hátán. Hol élünk? „Berki Mazsi nem kegyelmezett”, Brass Bence a Vígszínház művésze „véresre verte ellenfelét” pattogtak hétfőn kora reggel szemembe a bulvárnál bulvárabb cikkcímek… Read more: Vasárnapi (cseppet sem) ünnepélyes gondolatok egy pici országból
- Vidéki prókátor: Lázár, a Fidesz Gyurcsánya?Megosztás Vidéki prókátor néven Facebook-oldalt indított a kegyelmi ügyet robbantó vidéki ügyvéd. Vasárnapi írásának főszereplője Lázár János, a „patológiás mértékű ambicionizmustól fűtött túlmozgásos PR-politikus”, aki sokban hasonlít Gyurcsány Ferencre. „Lázár János különös gondot fordít arra, hogy szavaival és tetteivel folyamatosan témát adjon a sajtónak Szívesen és sokat beszél, megszólalásainak a „kórustól” eltérő, egyedi tartalmat igyekszik adni, vagyis egyértelműen… Read more: Vidéki prókátor: Lázár, a Fidesz Gyurcsánya?
- Szanyi Tibor: kracsun = karácsony? – Úgy látszik, a jó hírek csak nem akarnak Orbánhoz kötődniMegosztás Kracsun, ez a szláv eredetű szó “átlépőt” jelent, vagyis innen ered a mi karácsony szavunk. A földkerekség szinte összes népe és vallása megemlékezik a december 21-e körüli napokról, tekintettel arra, hogy innentől kezdve egyre több a fény, s a rossz dolgok úgy-ahogy a múlt ködébe vesznek. Optimista ez az ünnep Talán keresztény olvasóim sem… Read more: Szanyi Tibor: kracsun = karácsony? – Úgy látszik, a jó hírek csak nem akarnak Orbánhoz kötődni
- Készülj a karácsonyra – 5 jótanács: így díszítsd az otthonodMegosztás Ahogy közeledik az ünnepi időszak, a karácsonyi dekorációk terén is újabb és izgalmasabb trendek jelennek meg, amelyekkel még hangulatosabbá tehetjük otthonunkat. Az idei évben különösen nagy figyelmet kapnak a természetes anyagok, a fenntarthatóság és a személyre szabott megoldások. Nézzük, milyen irányzatok hódítanak idén! 1. Természetközeli elemek és fenntartható megoldások A természetes anyagok és a… Read more: Készülj a karácsonyra – 5 jótanács: így díszítsd az otthonod
Friss
- Ujhelyi István: amikor a valóság nem kopogtat többet, hanem egyszerűen berúgja az ajtót
- Vasárnapi (cseppet sem) ünnepélyes gondolatok egy pici országból
- Vidéki prókátor: Lázár, a Fidesz Gyurcsánya?
- Szanyi Tibor: kracsun = karácsony? – Úgy látszik, a jó hírek csak nem akarnak Orbánhoz kötődni
- Készülj a karácsonyra – 5 jótanács: így díszítsd az otthonod
- Orbán Viktor szerint “Brüsszel” Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
- Időjárás, ma havazik, de mi lesz karácsonykor?
- Vasárnapi horoszkóp két nappal karácsony előtt
- Jobb félni? – Nemcsak rendőrök, de civilruhások is figyelnek
- Szoboszlai megy a Real Madridba?