Bulvár

Karácsony végleg elásta magát! Azt találta mondani, hogy „ő alacsony és kövér, én magas és vékony vagyok” – Kire gondolt a „költő”?

Megosztás

Portré jelent meg Karácsony Gergelyről az angol The Economist című újságban. A cikkben a főpolgármestert Orbán Viktor miniszterelnökkel hasonlítják össze, hangsúlyozva, hogy „ennél nem is lehetnének kevésbé egyformák”.

2021.05.07 13:55

Városi Kurír - összeállítás

Orbán-logika: ha Kína tesz az USA és az unió elítélő nyilatkozataira, akkor az utóbbiak a nevetségesek, nem Kína a renitens - Brávó!

Megosztás

Portré jelent meg Karácsony Gergelyről az angol The Economist című újságban. A cikkben a főpolgármestert Orbán Viktor miniszterelnökkel hasonlítják össze, hangsúlyozva, hogy

„ennél nem is lehetnének kevésbé egyformák”.

Már bocsánat…..!

A cikk kitér arra is, hogy miben különbözik Karácsony Gergely és a miniszterelnök,

előbbi a fővárost vezeti, utóbbi a vidékre fókuszál jobban.
Orbán majdnem teljes ellenőrzést gyakorol a Fidesz felett, amely párt 2010 óta szinte teljes mértékben irányítja Magyarországon, míg Karácsony hat párt valótlan szövetségének köszönheti a munkáját.

A miniszterelnököt futballőrültnek nevezik, aki 3800 férőhelyes stadiont épített a szülőfalujában, míg Karácsony a drága atlétikai stadion ellen kampányolt. A főpolgármester ehhez hozzátette:

„ő alacsony és kövér, én magas és vékony vagyok”.

„Rossz vicc volt, nem kellett volna….”

„Fontos is, hasznos is, megtisztelő is olyan jelentős orgánumnak nyilatkozni, mint a világszerte befolyásos The Economist. A lap újságírója a velem készített interjúban sok más mellett azt is végigvette, miben különbözök én a miniszterelnöktől”

– kezdte beszámolóját a főpolgármester.

„Arra jutottunk, hogy szinte semmiben nem hasonlítunk, ám ekkor, az elvi, elkötelezettségbéli, stílusban megmutatkozó különbségek mellett tettem egy viccesnek szánt megjegyzést a testalkatunkból fakadó különbségekre is.

Rossz vicc volt, nem kellett volna.

Mert tudom, ilyennel nem viccelünk,

ez nem lehet része a politikai vitáknak, mindenkinek kijár az alapvető tisztelet. Sajnálom, hogy az a látszat keletkezhet most, mintha ezt nem tudnám, pedig nagyon is tudom, és ehhez tartom magam.

Elnézést kérek mindazoktól, akik a rossz tréfámat sértőnek találják, igazuk van.

Nem beszélve arról, hogy a visszafogottság amúgy is indokolt, hiszen magam is egyre kevésbé sikeres küzdelmet folytatok a vékonyság megőrzéséért.”

Emlékeznek?

Különös írás jelent meg a kormánypárti Demokrata újságban, a cikk szerzője ismert és kevésbé ismert újságok cikkeiből kigyűjtött állításokból építette fel írását, amelynek lényege nemes egyszerűséggel az, hogy a jobboldali emberek szinte mindenben jobbak a baloldaliaknál. A teljesség igénye nélkül néhány szó szerint idézett szövegrészlet a cikkből:

Minél jobban néz ki valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy önmagát konzervatívnak tekinti.
Minél magasabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel konzervatív beállítottságú. Szignifikáns genetikai kapcsolat van a testmagasság és az IQ-szint között, minél magasabb valaki, általában annál intelligensebb is.
A konzervatívok hajlamosabbak jobban megbízni a saját értékítéletükben, mint a liberálisok, tehát értelemszerűen felelősségteljesebbek a döntéshozatalukban is.
A konzervatívok egyértelműen boldogabbak, mint a liberálisok, de mindnyájuk közül legboldogabbak a legszélsőségesebb politikai nézeteket vallók.
Egy, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Svédországban és Dániában végzett felmérés alapján a jobboldaliak nagyobb valószínűséggel elégedettek a szexuális életükkel.
Egyáltalán nem meglepő módon a fizikailag erősebb férfiak inkább jobboldaliak, míg a gyöngébbek hajlamosabbak a gondviselő állam és a vagyon-újraelosztás, vagyis a fiskális fosztogatás támogatására – akárcsak a nők.
A konzervatívok nagyobb önuralmat képesek tanúsítani a liberálisoknál, ezért sikeresebbek például a fogyókúrázásban is.
A liberálisok hajlamosabbak arra, hogy az irracionalitás és az érzelgősség vezérelje cselekedeteiket.
Nem a konzervatívok, hanem inkább a liberálisok hajlamosak olyan „pszichotikus jellemvonásokat” mutatni, mint például a csökönyösség, a kockázatvállalás, a feltűnési viszketegség, az indulatosság és az önkényeskedés.

Ez az egyik legérdekesebb rész:

„A konzervatívok azért boldogabbak a liberálisoknál, mert »racionalizálják (vagyis észszerű érvekkel magyarázzák) a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket«️. Tekintet nélkül a családi állapotukra, a vagyoni helyzetükre vagy a vallásosságukra, a jobboldaliak elégedettebbek az életükkel, és jobban érzik magukat, mint a baloldaliak.”

A cikk végén pedig így összegzett a szerző:

„Összegzésül, tudományos tényszerűséggel leszögezhető, hogy a balliberális oldal nő politikusai és női szavazói – finoman szólva – kevésbé nőiesek politikai riválisaiknál, férfi társaik pedig rosszabb megjelenésűek, férfi szavazóik alacsonyabbak, gyöngébb fizikumúak és fiatal nő társaikhoz hasonlóan potyalesőbbek, általánosságban is kevésbé boldogok és kevésbé elégedettek a szexuális életükkel, sikertelenebbek a párkeresésben, kevésbé egészségesek, kevésbé intelligensek, viszont kövérebbek és hisztérikusabbak, ráadásul a pszichéjük sincs teljesen rendben. Így minden okuk megvan rá, hogy gonoszak is legyenek.”

„Amilyen ronda, olyan gonosz”

A cikk írójának gondolatait egy az újság főszerkesztőjétől származó mondat indította be. Bencsik András ugyanis tavaly decemberben azt mondta Szabó Tímeáról, a Párbeszéd politikusáról, hogy „amilyen ronda, olyan gonosz”. (Forrás)