A járvány alatt a cégek „lenyúlhatják” oltatlan dolgozóik bérét – egy gyáva kormányzati döntés következményei

Éjszaka megjelent a kormányzati döntés eredményeként a legújabb járványügyi rendelet, ami a munkadókhoz delegálja annak jogát, hogy ne csak megkövetelhessék dolgozóitól a beoltottságot, de szankcionálhassák az ezt megtagadókat, méghozzá a zsebükön keresztül. Első körben hosszabb fizetés nélküli szabadságra küldhetik a renitenseket. A TASZ az AB-hez fordult az egészségügyben bevezetett hasonló rendelet miatt, márpedig a kétdöntés nem is olyan lazán, de összefügg.

Alkotmányellenes határozat

A  TASZ levélben fordult az AB-hoz, mert a jogvédők álláspontja szerint az oltatlan dolgozók elbocsátásának módja alkotmányos aggályokat vet fel. A beadvány két kritikus problémára hívja fel a figyelmet. Az oltás elutasításának következményei ugyanis a TASZ szerint nem korlátozódnak a munkaviszony puszta megszüntetésére. Ennek oka, hogy a munkáltatói felmondás azonnal hatályba lép, magyarán a dolgozó elesik a felmondási idő lehetőségétől. Másrészt végkielégítést sem kaphat, mert annak kifizetését kifejezetten tiltja a vonatkozó jogszabály.

„Összességében elmondható, hogy a jogalkotó a lehető legsúlyosabb csapást méri a be nem oltott dolgozókra, amit a munkajog eszközeivel mérhet. (…) Az, hogy a szabályozás még a végkielégítésüktől is megfosztja ezeket a dolgozókat, vagyis elvonja tőlük azt a pénzösszeget is, amely az állásuk elvesztéséből adódó anyagi bizonytalanságot lenne hivatott kompenzálni, aránytalanná teszi a korlátozást, ami miatt a szabály alaptörvény-ellenes. Ez a felállás a dolgozó szempontjait szemernyit sem veszi figyelembe, miközben kifejezetten megtorló jellegű”

– hangsúlyozza a TASZ. Hozzáteszik, az oltás elutasítása alapvető jog, egyszersmind az érintettek egy olyan jogszabály miatt veszítik el a munkájukat, amelynek bevezetését az állás elfogadásakor még nem láthattak előre. Felmondási idő nélkül álláskeresési lehetőségeik is igen korlátozottak, továbbá az elbocsátott dolgozók egy jelentős része várhatóan hónapokig nem tudja majd gyakorolni a hivatását, így csorbul a foglalkozás szabad megválasztásához való joguk.

A TASZ szerint az Alkotmánybíróságnak mindezen szempontokat is figyelembe kell vennie, amikor az oltás elutasítását követő szankció arányosságát vizsgálja.

Gulyás: kötelező maszkviselésről döntött a kormány, a cégek előírhatják dolgozóiknak az oltást!

Új rendelkezések:

1. A cégek előírhatják az oltást az alkalmazottaknak. (Ezzel a döntéssel a  kormány gyáván a cégekre lőcsöl egy népszerűtlen döntést)
2. A tömegközlekedésben november 1-től kötelező lesz a maszkviselés. (Na és az egyéb zártterek?)
3. Az egészségügyi intézményekben látogatási tilalmat rendelnek el, míg a szociális intézményekben a vezetőkre bízzák ezt a döntést.

Kapcsolódó

Megvan a szupertitkos magyar járványügyi statisztika! – Kásler prof -tudattalanul, de- hathatósan működött közre!