Budapesti hétköznapok
Mesterséges főváros-vidék szembeállítás: a monori zónázón többnyire nem fővárosi utasok ülnek – Lázár döntéseit bírálta Vitézy
A Nyugati pályaudvar füstbe ment megújításáról emlékezett meg posztjában Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár, a tervpályázat eredményhirdetésének egy éves évfordulóján. Lázár János jelenleg építésügyi miniszter szerint ugyanis „a szankciós politika, valamint a rezsicsökkentés megvédése miatt (…) jelenleg a tervezése sem indokolt”.
A Nyugati pályaudvar füstbe ment megújításáról emlékezett meg posztjában Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár, a tervpályázat eredményhirdetésének egy éves évfordulóján. Lázár János jelenleg építésügyi miniszter szerint ugyanis „a szankciós politika, valamint a rezsicsökkentés megvédése miatt (…) jelenleg a tervezése sem indokolt”.
„…a Balti-államok fővárosait összekötő új vasútvonal kapja meg a támogatást….”
Egy évvel ezelőtt hirdették ki a Nyugati pályaudvar megújítására kiírt pályázat eredményét, de a kormány azóta visszakozott, még a projektre érkezett uniós pénzről is lemondott.
A fejlesztés keretében bővült volna a pályaudvar kapacitása, megújult volna a tőle északra található rozsdaövezet, és eltűnt volna többek közt a Nyugati téri felüljáró is.
A pályaudvart úgy alakították volna át, hogy hosszabb távon a Délit és a Nyugatit összekötő vasúti alagutat is megépíthessék. (A projekt lefújása után a Budapest Fejlesztési Központ szakembere azt mondta a 444-nek: „A következő évtizedben nem lesz mit megvalósítani Budapesten és környékén”.) Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár – aki tavaly Palkovics László lemondása után vesztette el a pozícióját – az egyéves évforduló alkalmából arról ír a Facebookon, hogy
a kormány „mesterséges főváros-vidék szembeállítás” mentén mondott le a projektről.
Lázár-bírálat, főváros-dicséret
A napokban ugyanis interjút adott a Mandinernek Lázár János építésügyi miniszter, aki azt mondta: támogatja az értelmes budapesti fejlesztéseket,
„az olyan presztízstervek, mint a már említett Duna-alagút, a dolgok felháborítóan nagy félreértése, amikor másnak az a problémája az országban, hogy miként jusson el a lakhelyétől harminc kilométerre lévő kórházba, iskolába vagy járási központba. Nem szabad hagyni, hogy az amúgy is fejlett Budapest a vidék rovására fejlődjön, a vidékiek pedig másod-, harmad- vagy negyedosztályú polgárok legyenek a saját hazájukban”.
Vitézy bírálja a döntést, és bírálja Lázár Jánost is, akiről ezt írja:
„Aki tehát a budapesti vasúti fejlesztéseket, így például az ország legforgalmasabb, mégis kapacitáshiánnyal küzdő és végletesen lerobbant infrastruktúrájú központi pályaudvarának fejlesztését akarja megakadályozni, valójában legkevésbé sem a fővárossal szemben kedvez a vidéknek, hanem csak általánosságban a magyar vasúti közlekedés fejlődését hátráltatja”.
Vitézy a főváros vezetését állítja követendő példaként Lázár elé:
„Fontos részeredmény és pozitívum, hogy a Nyugati térre készült terveket a zsűriben is közreműködő Főváros is magáévá tette és immár a tervpályázaton győztes, felüljáró nélküli, Bajcsy Zsilinszky úti villamosos terv lett a hivatalos budapesti jövőkép a Nyugati környékének rendezésére. Mielőbb valósuljon meg!”
