Kerítésen innen
Meddig tart a nemzeti „hét szűk esztendő”? – Ön meddig húzná ki a tartalékából?
Azt, hogy az infláció az egekben van, minden nap tapasztalhatja, aki betér egy „hiper-szuperbe”, vagy a sarki vegyesboltba. Ezen a ponton hiába hangoztatják a kormánymegszólalók, hogy megvédenek „kerítésen belül” mindenkit, a tények makacs dolgok: mindenkinek meg kell húznia a nadrágszíjat, támad a „hét szűk esztendő”-effektus. Hogy meddig és mennyire, az egyelőre nem világos.
Azt, hogy az infláció az egekben van, minden nap tapasztalhatja, aki betér egy „hiper-szuperbe”, vagy a sarki vegyesboltba. Ezen a ponton hiába hangoztatják a kormánymegszólalók, hogy megvédenek „kerítésen belül” mindenkit, a tények makacs dolgok: mindenkinek meg kell húznia a nadrágszíjat, támad a „hét szűk esztendő”-effektus. Hogy meddig és mennyire, az egyelőre nem világos.
„Hét szűk esztendő” – de meddig?
Heiszler Gabriella szerint sok hatás érvényesül egyszerre, és nem tudják, hogy ezek közül melyik mire hat, ő azonban reméli, hogy a „hét szűk esztendő” lecsökken 1-2 évre.
„A legnagyobb aggályuk az, hogy egy élelmiszer-kereskedő, ha jól dolgozik, kb. 2 százalék profitot termel. Ez a nagyon hosszú távú átlag. Ehhez képest a mi adósávunk 2023. január 1-jétől 4,1 százalék, idén pedig a 2021-es év kiskereskedelmi adója 80 százalékának megfelelő összegű pótadót kell még pluszként befizetnünk.
Ez azt jelenti, hogy ez nem extraprofitadó, hanem a forgalom alapján kivetett plusz különadó”
– nyilatkozta a SPAR Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a Pénzcentrumnak.
Heiszler aláhúzta, hogy
„nem kell attól tartani, hogy bármiből komoly hiány lesz, viszont az, hogy elszáll egyes termékek ára, sajnos ténykérdés.”
Arccal az olcsóbb cuccok felé
Az energiaárak, az orosz-ukrán háború, és az infláció miatt már elindult az úgynevezett „lefelé vásárlás,” ami azt jelenti, hogy a fogyasztó nem a drága brand-terméket veszi meg, hanem az olcsóbb saját márkát, amivel viszont a kereskedőnek is szűkül az árrése
– fejtette ki az igazgató.
„Ami nekünk fáj, hogy sok országban, ahol szintén vannak hatósági árak, ez a teher valamilyen szinten meg van osztva a különböző szereplők között. Nemcsak a kereskedő viseli, hanem ez az ár valamilyen szinten rögzítve van a nagykereskedelemben, a feldolgozásban, a gazdáknál. Terítik a veszteséget a szereplők között.
Magyarországon ez nem így történik, a kiskereskedelem viseli a teljes veszteséget”
– hangzott el Heiszlertől.
Szerző
