A felmérések szerint a válság előtti 15 ezerről 11 ezerre apad a budapesti, Airbnb kiadásra hasznosított lakások száma. A visszaesés vélhetően átmeneti, a lakások nem jelentek meg piacon és az engedélyeket sem adták vissza nagy számban.

A kerületek egyelőre nem korlátozzák a rövid távú kiadást

– derül ki a Népszava összefoglalójából. Van, ahol a bérbeadók a szobáztatás felé fordultak.

Az Airbnb-vel szembeni legfőbb kritika,

hogy a rövid távú lakáskiadás miatt szűkült a bérlakáskínálat és nőttek jelentősen bérleti díjak, emellett társasházi konfliktusok alapja is. A kormány a szabályozást a kerültekre tolta, ám azok egyelőre nem léptek.

A Népszava valamennyi fővárosi önkormányzatnak elküldött kérdéseire a kerületek több, mint fele válaszolt, kivéve a kevéssé érintett pesti külső kerületek – IV., X., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XXII. és XXIII. és a XII. kerület.

A kirajzolódó kép szerint egyelőre sehol sem készült rövid távú lakáskiadást szabályozó rendelet.

Van, ahol a probléma helyi szinten jelentéktelen volta miatt – mint például a III., a XI., a XIV. a XX. és a XXI. kerület – nincs is tervbe véve a rendeletalkotás, és az önkormányzat nem is tud az Airbnb miatti konfliktusokról.

  • Zuglóban nem zavar sok vizet az Airbnb, akárcsak a XI. kerületben, a II. kerület pedig egyelőre bizonytalan abban, hogy szükséges-e az önkormányzati fellépés.
  • A turisták által kedvelt I., valamint a belső pesti városrészek – V., VI., VII., VIII. kerület – széles körű egyeztetést tervez a rendeletalkotás előtt. A XIII. kerület az állami lakáskoncepcióról várja a lakhatási válság megoldását, nem a rövidtávú lakáskiadás szabályozásától. Ugyancsak ezen a véleményen van Budavár vezetésre is.
  • Sok a lakossági panasz Józsefvárosban, ahol 1250 turisztikai hasznosítású lakást tartanak nyilván. A rendeletalkotásnál a kerületben élők érdekei, a megfizethető lakhatás, a kiszámítható és betartható szabályozási környezet megteremtése a fő szempont.

A leginkább érintett V. kerület a napilapnak azt írta:

“egyelőre nem áll módjában állásfoglalást adni”.

  • Terézvárosban elengedhetetlennek tartják a szabályozás, de nem kívánják ellehetetleníteni az üzletágat, ami kerületi családok megélhetését is szolgálják.

A szektor jövőjét az V., VI. és a VII. kerületi rendeletek határozzák meg,

ahol az Airbnb lakások 70 százaléka található – mutatott rá Borbélyné Bárdi Zsuzsanna Erzsébetváros alpolgármestere. A kerületek nem sietnek a rendeletalkotással, könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a kevesebb turista miatt csökken a kerület idegenforgalmi adóbevétel. Ezzel együtt nem nő a hosszú távú albérletek száma, így a díjak és az árak sem csökkennek jelentősen, a korábbi befektetésnek új megtérülést kereső tulajdonosok pedig a szürke-fekete gazdaságba lépnek.

Az alacsonyabb nívójú lakásokat már most elkezdték szobáztatásra használni.

A társasházaknak aligha jobb, ha Airbnb helyett masszázsszalon nyílik

– mondja Borbélyné, aki szerint a túl nagy szigorral a fehérítés helyett a szürke felé tolnák a szektort.

Augusztus végén hat civil szervezet – Város Mindenkié (AVM) csoport, a Jövő Egyesület, a Szikra Egyesület, a Táncsics Radikális Balpárt, az Utcáról Lakásba Egyesület és a Zöld Front Ifjúsági Mozgalom – STOP Airbnb-kampányt indított a lakások magánszálláshelyként való üzemeltetésének jelentős korlátozásáért.

Arra kérik az önkormányzatokat, hogy a lakások turisztikai célú hasznosítását legfeljebb évi 30 napig engedélyezzék.

Fucsovics

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét