Banánköztársaság
„Pénz beszél, a kutya ugat!” – Szükséges és felesleges kampánykiadások
Vajon az győz, aki többet költ? A jelenlét alighanem sokat számít. A jelenlét a tömegtájékoztatásban, közösségi médiában, az utcákon és a közszolgálati orgánumokban nagyon is fontos annak, aki győzni akar a választásokon. És ki nem akar? (A látszólag létező és működő, de esélytelen szervezetek, valamint a nem létező és nem működő szélhámos kamupártok tucatjai, amelyek csak az állami választási pénzre pályáznak.)
Vajon az győz, aki többet költ? A jelenlét alighanem sokat számít. A jelenlét a tömegtájékoztatásban, közösségi médiában, az utcákon és a közszolgálati orgánumokban nagyon is fontos annak, aki győzni akar a választásokon. És ki nem akar? (A látszólag létező és működő, de esélytelen szervezetek, valamint a nem létező és nem működő szélhámos kamupártok tucatjai, amelyek csak az állami választási pénzre pályáznak.)
„Nevük csak áruvédjegy…”
„A reklámra fordított kiadások fele biztosan felesleges, csak azt nem tudni, melyik fele.” A mondás talán John Wanamakertől, a 19.-20. században élt amerikai üzletembertől és közéleti személyiségtől származik. És nagyjából minden, magát hivatásosnak tekintő szakértő szerint ez nem igaz, csak jól hangzó ostobaság. De talán az is igaz, hogy nem minden állítás ostobaság, ami jól hangzik. A reklámok hatékonysága általában elég jól mérhető, következésképp Vanameker úr manapság aligha kapna állást valamely marketinggel foglalkozó cégnél. Ám sokkal kevésbé pontosan becsülhető előre a politikai kampányok hatása. Emlékezzünk csak az MSZP és Medgyessy Péter győzelmére 2002-ben, amikor majd’ minden előrejelzés Orbán sikerét jósolta. De persze a pártok és a jelöltek választások előtt nem véletlenül alkalmaznak súlyos pénzekért kampánymenedzsereket és reklámszakembereket, mert „nevük csak áruvédjegy, mint akármely mosóporé”. De a politikai, választási kampányokban nem feltétlenül az nyer, akinek több a pénze, az aktív kopogtatója, ügyesebb a reklámfotósa.
Elképzelhető az is, hogy néha az elmúlt időszak kormányzásának tényei és tapasztalatai is számítanak: ha a választók többsége a bőrén, sőt már a bőre alatt érzi, hogy elege van abból, amint a kormány és a kormánypártok eladdig kiszolgálták őket (merthogy törvény szerint ez lenne a dolguk!), akkor hiába a sok pénz, szó és kép, nyerhet, aki kevés eszközzel is hitelesen jobb életet, tisztességes viszonyokat kínál az embereknek.
Játékosan komoly kvíz
Most a Szabad Európa derűsen is nagyon komoly kvíz-játéka alapján próbálok vázlatos képet adni a kormánypárt és ellenzéke közötti erőviszonyokról, mert „a pénz beszél, a kutya ugat!” De mennyi pénzt ér meg a hatalom? – teszi fel a kérdést a portál, s a kvízben megkapjuk a választ.
1./ „Iktassuk ki a választási kampányokból a politikai reklámot, amely Magyarországon nem tájékoztatásként, hanem az emberek félrevezetésére szolgáló manipulációs eszközként üzemel.” Kitől származik az idézet?
A helyes válasz: Orbán Viktortól
Sejthető, hogy a hivatalban levő miniszterelnök ezt nem napjainkban és nem a közrádióban mondta péntek reggel.
2./ Mennyit költött a Fidesz–KDNP a 2018-as választási kampányban a Hivatalos értesítőben megjelent saját bevallásuk szerint?
A helyes válasz: 874 millió forintot.
Kéretik az olvasót: ne tessék röhögni! A felét Ön fizette, csak nem tudni, melyik felét.
Rogán Antal milliárdjai
3./Mennyit költött hirdetésekre ugyanebben az időszakban (2018. február 1. és április 8. között) Rogán Antal minisztériuma?
A helyes válasz: csaknem hét milliárd forintot
Ezt teljes egészében az adózók fizették.
4./Nemrégiben levelet kaptak a gyermeket nevelő családok és a nyugdíjasok is a családi adó-visszatérítésről, illetve a 13. havi nyugdíjról személyesen Orbán Viktortól. Mennyi közpénzből finanszírozta ezt Rogán Antal minisztériuma, azaz a Miniszterelnöki Kabinetiroda?
A helyes válasz: több mint 700 millió forintból.
Ha ezt a pénzt is kiosztják a rászorultak között, az is reklámköltés lett volna, csak, hasznosabban, értelmesen.
5./2021 ősze óta melyik párt(ok) vagy politikai csoportok költik a legtöbbet politikai hirdetésekre a Facebookon?
A helyes válasz: a Fidesz-KDNP
Meglepetés!!!
6./2021. szeptember és 2022. február között mikor költötte a legtöbb pénzt politikai hirdetésekre a Fidesz–KDNP?
A helyes válasz: 2021 október 10-én, amikor Karácsony Gergely feladta jelöltségét MZP javára
Át kellett variálni a Karácsony-Gyurcsány plakátokat MZP-Gyurcsány plakátokra.
7./Mikor költötte politikai hirdetésre a legtöbbet az ellenzéki összefogás, azaz az Egységben Magyarországért 2021 ősze és 2022 februárja között?
A helyes válasz: az előválasztás első fordulójában
Vagy akkor volt a legkomolyabb a tét, vagy akkor még volt elég pénzük!?
8./Mennyit költöttek Facebookon a Fidesz–KDNP és mennyit az Egységben Magyarországért politikai hirdetéseire?
A helyes válasz: a Fidesz-KDNP reklámjaira (eddig) összesen kb. háromszor annyit költöttek, mint az Egységben Magyarország reklámjaira.
A Fidesz nagy párt, több pénzes támogatója van, s a kezük ügyében van az államkassza.
Mujkó bolond a kampányban
9./ (A kérdések között a SZER szerkesztői egy mókás faggatózást is elhelyeztek – komoly válaszokkal) A facebookos politikai hirdetések kis része közvetlenül politikai pártoké, többségük hivatalosan magánember, egyesület, cég, állami szervezet hirdetése vagy propagandakiadvány. A Fidesz hirdetői között például milyen nevű Facebook-fiókok vannak többségben?
A helyes válasz: történelmi személyek (Mátyás király udvari bolondja, Mujkó; Tétény vezér stb.)
Mindez persze csupán játék,
hadd szórakozzon (és fizessen!) az adózó olvasó, az igazi elszámolást majd az Állami Számvevőszék összesítésből kapjuk meg, és roppant kíváncsiak lennénk: vajon azonos eredmény születik-e, pontosabban születne-e akkor, ha Orbán győz, vagy ha az egyesült ellenzék alakíthat majd kormányt?
De megtudjuk-e valaha, hogy a kampányköltségek melyik fele volt a felesleges?
