Kerítésen innen
Semjén: a vadászat a kultúra alapja, „hiszen mindannyiunk őse vadászott”!
A természeti lét maga a vadászlét, hiszen mindannyiunk őse vadászott, ha nem tette volna, nem maradt volna életben, és most nem lennénk itt; ennek az öröksége az a szenvedély, ami minden vadászban benne él – véli Semjén Zsolt, a nemzet nagy va-va-va-vadásza.
Vagy focizzon, vagy lőjön, aki magyar?
Széchenyi Zsigmond nemcsak a legnagyobb magyar vadász, de ő „a magyar vadász”, annak ideáltípusa, aki pontosan mutatja, mi a különbség az igaz vadász és a puskás ember között
– fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Balatongyörökön, a néhai vadász, író szobrának leleplezésekor.
Véleménye szerint a néhai gróf örök példa a mindenkori magyar vadászok számára, és ő az, akin keresztül a nem vadászok is megsejthetik, átérezhetik, hogy mit jelent vadásznak lenni.
„Az ember részese a naturának és részese a kultúrának, a naturának a gyermeke, a kultúrának a teremtője.” A vadászlétnek éppen az a lényege, hogy ez a kettő a legtermészetesebb módon esik egybe
A természeti lét maga a vadászlét, hiszen mindannyiunk őse vadászott,
ha nem tette volna, nem maradt volna életben, és most nem lennénk itt; ennek az öröksége az a szenvedély, ami minden vadászban benne él.
amikor az ember létrehozta a kultúrát, az a kezdet kezdetén a vadászathoz kapcsolódott, elég, ha a rítusokra, a fegyverek díszítésére, az állatok ábrázolására gondolunk.
Senki sem tudott olyan szépen írni a vadászati szenvedélyről,
mint Széchenyi Zsigmond, aki a leghitelesebben boncolta az emberi természetben lévő vadászati szenvedélyt, annak gyökerét és mai meglétét. Egyben a bajor-osztrák-cseh-magyar vadászati kultúra megtestesítője, örököse is volt, könyvei pedig nem pusztán a vadászatok leírásai, hanem néprajzi, történelmi ismeretek például Afrikáról.
„mi a különbség az igaz vadász és a puskás ember között”
Széchenyi Zsigmond személye az egész magyar vadásztársadalom és a nem vadászok számára is megkerülhetetlen jelentőségű, mert rajta keresztül be lehet mutatni, „mi a különbség az igaz vadász és a puskás ember között”
Czinege elvtárs vagy néhány újgazdag figura idézőjelbe tett vadászata az a puskás ember vadászata, Széchenyié pedig az igaz vadász vadászata”. Ez a különbség „az ember cselekedete” és „az emberi cselekedet” között
– vélekedett Semjén Zsolt.
Hozzátette: a vadász-író magyarsága példaértékű, hiszen a magyar nyelv szépségével zseniálisan tudott fogalmazni, hitvallását pedig jól mutatja, hogy itt maradt, nem ment el Nyugatra, pedig megtehette volna.
Széchenyi Zsigmond (1898-1967) Afrika-vadász,
utazó, író kitelepítettként először a Tiszántúlra, majd 1951-ben befogadottként Balatongyörökre került, ahol 1959-ig élt. Alakját Orr Lajos szobrászművész formálta bronzba.
Bíró Róbert, a település polgármestere a Balaton-parti móló tövében elhelyezett alkotás leleplezésekor elmondta:
jövőre lesz 900 éve, hogy Balatongyörököt először említették írásban, az évfordulós ünnepi sorozat nyitánya is volt a szoboravatás.
Ízelítő a magát „nem puskás embernek” valló Semjén közelmúltjából:
Szerző
Friss
- Hatalmas gazdasági-diplomáciai siker: magyarok gépestették Csádban a tevetej-fejést – A produktumot a miniszteri biztosunk azonnal beszlopálta
- Szanyi Tibor: Mindenhalottak
- Jogi problémája van? Félórás ingyenes konzultáció egy értő ügyvéddel – Pro Bono Nap Budapesten
- Brutál-igaz szívhoroszkóp! A Bikán és a Koson ledöbbensz!
- Müller Péter a halálról-, a gyászról-gondolkodás mestere
- Leállt az ügyeletek által használt egészségügyi szoftver
- Ha a megfigyelőség ára 100 millió dollár, mennyit taksál, ha beveszik Magyarországot -rendes- Türk-tagnak?
- A novemberi időjárásról
- Vízilabda, a medence partjáról
- Nekünk legyen mondva,: válságban a német gazdaság – Nagy Márton újabb magyarázkodása