Siófok polgármestere: “én már megjöttem onnét, ahova egyes gazemberek még csak el sem indultak!”

Dr. Lengyel Róbert, Siófok ellenzéki pártok támogatásával megválasztott polgármestere nem ijed meg a maga árnyékától. “Ha a tatamin küzdve, tisztességes ellenfelektől nem ijedtem meg anno, adott esetben útonállóktól sem fogok. Mert hova jut ez az ország, ha mindenkit meg lehet félemlíteni, el lehet tántorítani? A dolgokat sosem remegő térdű, a székükbe, státuszukba tíz körömmel kapaszkodó szolgalelkek vitték előre.” – írta közösségi oldalán. Hogy mi váltotta ki a fenti kifakadást? Olvassa!

“A minap adtam tájékoztatást arról, hogy a rendőrök -vélhetően egy névtelen bejelentés alapján- a saját házából vitték el a Petőfi sétányon, a város megbízásából tevékenykedő biztonsági vezetőnket, hogy aztán a procedúra végén tanúként hallgassák meg és haza küldjék. Az előzmények, a rendőri intézkedés-sorozat szakmai indokai alapvetően ismeretlenek előttem és sajnálom, hogy immár politikai élű botrány kerekedett ebből. Azt még inkább, ha valaki névtelenül feljelentgetve, eszközként próbálja felhasználni volt kollégáimat, de lássuk be, valami itt tényleg nem kerek.

Hogy lett egy, a családja mellől, a szomszédai szeme láttára elrángatott, megbilincselt, lőfegyverrel visszaéléssel szóban meggyanúsított emberből pár óra múlva egy útjára bocsájtott tanú?

Csak vélelmezni tudom, hogy 1-2 légpuskán kívül nem találhattak mást a házkutatás során. Azt is vélelmezem, ha esetleg lőfegyverré alakított puskákról lenne szó, akkor azt egy szakértő már kimondta volna és nem tanú, hanem gyanúsított vált volna Imréből. Mivel a rendőrség továbbra is hallgat, tényleg csak találgatni lehet. Előfordulhat, hogy ennek az egésznek egyébként nincs is köze a Petőfi sétányhoz.

De tény, hogy a sétány biztonsági vezetője az érintett és bizony arra utaló jelek voltak már, hogy néhány önérzetében sértett és anyagilag némileg pórul járt „lenti ember” szeretne elégtételt venni rajta (is).

Egy tegnapi telefonbeszélgetésem során, a zsinór másik végéről épp azt hallgattam végig, hogy a biztonsági vezetőnk „bemártása” lentről történt és nyilvánvaló üzenetnek szánták. Felém is…

De még anno július 7-én kaptam egy email üzenetet,

amelyben meg a következőkről tájékoztatott annak megírója: úgy készüljek, hogy enyingi cigányokat akar felbérelni egy országos szervezet, idézem

„… azért, hogy balhékat rendezzenek Siófokon, melyet majd dokumentálnak és eljuttatnak a megfelelő hírportálnak.”

Aztán amikről a biztonsági vezetőnk is beszámolt:

már többször megfenyegették őt „odalent”, vagy épp arra kérték, hogy ’nézzen kicsit félre’.”

“Szóval, ha nem is mindig megbízható, visszaellenőrizhető forrásokból, de aggasztó jelzések jönnek és jönnek „lentről”. Viszont amiket az elmúlt években a saját bőrünkön tapasztaltunk ott, az is épp elég.

Summa summarum, ez a Petőfi sétányos-nagy strandos siófoki jelenség egyre nyomasztóbb

Egyre nyomasztóbb a lent lévő, mégpedig többségben lévő, tisztességes és tisztességes módon pénzt keresni szándékozó vállalkozóknak, a városvezetésnek, a rendőrségnek és azt hiszem a város lakossága többségének is. Igazából a zavarosban halászók tavacskája az.

Azoké, akik egyes korrupt helyi politikusok meg városi cégvezetők pénzéhségét kihasználva foglalhattak ott pozíciókat éveken át és rogyásra kereshették magukat a leözönlő részeg bulituristákon. Ők érzik, érezhetik, hogy immár más szelek fújdogálnak és nyilván vannak, akiknek ez nagyon, de nagyon nem tetszik.

(No meg néhány –köztük helyi- firkásznak, akik meg egy kis baksisért azonnal elefántot varázsolnak az egésrből is, csak, hogy nekem árthassanak. Azt már nem nézik, hogy a várost is lejárathatják a koholmányaikkal.)”

“De tudják, tudjátok mit?

Nekem aztán üzengethetnek akárhogy, nem kezdek el remegni. Elszánt vagyok abban, hogy folytatjuk a rendrakást és olyan pályára állítjuk azt a sétányt, ami a többség által elfogadható.

  • Hogy benne van-e a pakliban, hogy én leszek a következő, akit -legalább is- megpróbálnak „lekaszáltatni”?
  • Hogy én lehetek a következő „Imre”? Igen.
  • Hogy eszembe jut-e néha, hogy valahol egy langyos nyári éjszakán, a magányos horgászatom közben, vagy épp haza felé menet próbálnak meg majd „jobb belátásra bírni”? Persze, hogy eszembe jut.

De szoktam volt mondani: én már megjöttem onnét, ahova egyes gazemberek még csak el sem indultak

Ha a tatamin küzdve, tisztességes ellenfelektől nem ijedtem meg anno, adott esetben útonállóktól sem fogok. Mert hova jut ez az ország, ha mindenkit meg lehet félemlíteni, el lehet tántorítani? A dolgokat sosem remegő térdű, a székükbe, státuszukba tíz körömmel kapaszkodó szolgalelkek vitték előre.

Szóval amíg a város népének többségi támogatását itt érzem magam mögött, addig a hegyeket is átugrom. Köszönöm a támogatást mindenkinek, akit illet…”

Kapcsolódó

 

siófok

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

4 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük