Ujhelyi: felvizezte a Brüsszelnek tett vállalásait a kormány – ebből komoly baj lehet!

Alig egy hét múlva lejár az első olyan határidő, amely a Magyarországnak járó uniós forrásokról szóló megegyezés egyik fontos mérföldköve: november 19-ig kell elvben ugyanis elfogadni az összes olyan intézkedéssorozatot, amelyet a magyar kormány vállalt az Európai Bizottság felé a jogállamisági mechanizmus keretében; ennek tétje pedig nem kevesebb mint 3000 milliárd forintnyi, Magyarországnak járó uniós forrás – vázolta közösségi oldalán Ujhelyi István EP-képviselő heti rendszeres mondandója témáját.

“A testület ezután legkorábban a november 22-i ülésén hozhat majd értékelő döntést a Fidesz-kormány bűnös tevékenysége miatt indult eljárásról

és a helyreállítási tervvel kapcsolatos további lépésekről. A Navracsics Tibor által irányított – a korábbi kekeckedésektől merőben eltérő stílusú – tárgyalások kétségtelenül sikeresek voltak, a kormány által tett új szakmai vállalások, így például a pedagógus életpályamodell és bérfejlesztés, vagy épp a zöldátállásba fektetett többletforrások mind elősegítették, hogy a korábban formai és tartalmi okokból egyaránt elutasított nemzeti terv végül elfogadásra kerülhessen a napokban.

Megbízható brüsszeli forrásaim szerint azonban a kormány most is megpróbál sunyizni és az eredeti vállalásokhoz képest helyenként jelentősen módosította, felvizezte azokat a törvénymódosításokat, amelyeket nemrég fogadott, illetve fogad majd még el az Országgyűlés fideszes többsége annak érdekében, hogy leállításra kerüljön a hazánkkal szemben még áprilisban indított eljárás és ne kerüljön befagyasztásra az a 3000 milliárd forint, amelyre jelen gazdasági helyzetben különösen nagy szükség lenne.

Orbánék nyilván abban bíznak,

hogy – miután a nyilvánosság teljes kizárásával egyezkednek Brüsszellel, így – senki nem fogja észrevenni a nem is annyira apró finomításokat. De, ebben is tévednek. Az Európai Bizottság vezetőitől szerzett információm szerint

a testület tagjai és döntéshozói pontosan tisztában vannak azzal, hogy nem mindig az eredeti vállalásoknak megfelelő, egzakt tartalommal nyújtották be és fogadtatták el például a korrupció megfékezésével és az átláthatóság megteremtésével kapcsolatos intézkedéseket.

Ez pedig megint olyan hazárdjáték, ami súlyos veszteségeket jelenthet minden magyar embernek. Miután a tartalmi kérdésekben tulajdonképpen megegyezés-közeli állapotban vannak a felek, így abban bízhatunk, hogy november 22-én az Európai Bizottság jóváhagyja a módosított nemzeti tervet és a pénzügyminiszteri tanács decemberi eleji ülése (vagy egy későbbi, rendkívüli találkozója) elfogadhatja a dokumentumot, ezzel pedig elkerülhető, hogy Magyarország elveszítse a helyreállítási alap mintegy 2300 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásának közel nyolcvan százalékát.

Ha ugyanis az év végéig nincs aláírva a vonatkozó szerződés, akkor ennek a pénznek a jelentős részéről végleg lemondhatunk.

Ne tévesszen meg azonban senkit az, ha a megállapodás papíron végül megszületik: a forrásvesztést ezzel el tudjuk ugyan kerülni, a pénzek azonban csak azután fognak megérkezni hozzánk, ha a magyar kormány vállalásai érdemben teljesülnek. Ezt pedig az Európai Bizottság – és a német példa alapján a tagállami kormányok is – árgus szemekkel fogják ellenőrizni. Ha pedig nem az és nem úgy valósul meg, ahogyan az előzetes tárgyalások során megállapodtak a felek, akkor bizony a pénzcsapok továbbra is zárva maradnak; akárcsak a lengyelek esetében.

Az Orbán-kormány eddig is lelkiismereti probléma nélkül hazudott szinte bármit a befagyott forrásokról:

talán Varga Judit ásta magát ebben a legmélyebbre, aki képes volt nyilvános tájékoztatón azt hazudni, hogy azért tartják vissza az uniós pénzeket Brüsszelben, mert a Fidesz megakadályozta, hogy az óvodások átoperáltathassák magukat.

Mindenki pontosan tudja, hogy a pénzek befagyasztása kizárólag a jogállamiság, azon belül is kimagasló mértékben az állami korrupció miatt szétfolyó pénzek védelmében történt; ezt egyértelműen alátámasztja a kormány által tett tizenhét vállalás is, amelyek szinte kizárólag erre vonatkoznak. Most azonban, hogy kiderült: a Brüsszel és az általunk sikerrel támasztott elvárások alól a kormány a szokásos hazárdjátékkal megpróbál kimozogni, még inkább elvárható, hogy a forrásokról zajló tárgyalások részleteibe a nyilvánosság a jelenleginél jóval bővebb belátást kapjon.

A magyar embereknek joga van tudni, hogy az Európai Bizottság pontosan milyen elvárásokat közölt,

milyen törvénymódosításokat kért, ehhez képest a kormány pontosan milyen vállalásokat tett és a benyújtott törvények ezzel milyen összhangban vannak. Varga Judit igazságügyi miniszternek – különösen azután, hogy mint azt megtapasztaltuk már: súlyos hazugságon kapták a brüsszeli tárgyalások kapcsán – kötelessége lenne, hogy ezt a kérdést mielőbb megnyugtatóan tisztázza a nyilvánosság előtt. Abban az esetben ugyanis, ha az Európai Bizottság kifogást emel majd a vállalások végrehajtásának hiányosságai miatt, úgy minden megállapodás ellenére tovább késhetnek az uniós pénzek, ami tovább növeli majd az így is rekord magas inflációt, növeli a gazdasági bizonytalanságot, ezzel növeli az árakat és tovább nehezíti a családok megélhetését. A kormány nem folytathatja a titkolózást és végképp nem mutogathat sem Brüsszelre, sem más politikai szereplőkre a tárgyalások eredményessége vagy eredménytelensége kapcsán, ha egyébként annak részleteit erkölcstelenül – de végeredményben törvénytelenül – továbbra is titkolja. Elvárom a Fidesztől, hogy tartsa be az Európai Bizottság felé tett vállalásait, azokon sunyiban ne módosítson, ne próbálja meg átverni az európai tárgyalópartnereket és korrektül tájékoztassa minden részletről a magyar embereket. Egy valóban nemzeti kormánytól ez lenne a minimum.”

Kövesse cikkeinket a Google Hírek-en!