Az Unió pléhtáblákon – A pénz jó, ha jön, de a feltételek Orbánnak nem kellenek! – Kiutunk Európából

Mostanában egyre kuszábbnak tűnik a magyar kormány és az Európai Bizottság, vagy inkább az Európai Unió viszonya. Persze önmagában az ilyesféle megállapításoknak nem sok értelme van, tekintve hogy Magyarország (egyelőre?) az Európai Unió teljes jogú tagja.

Hanem lassúdadon, de eljárás folyik

ellene az ún. 7. cikkely alapján, és ad absurdum felfüggeszthetik Magyarország szavazati jogát. Ha pedig a jogállamiságot érintő vizsgálódások hoznak negatív eredményt, megállhat a támogatá-sok folyósítása. Akkor fuccs lesz az ingyen pénznek, s a kormány nem vétózhatja meg a neki nem tetsző uniós határozatokat.

Vajon Orbán Viktor kormánya ízibe‘ kivezeti az országot az EU-ból, ha Brüsszelben elzárják a pénzcsapot, s ha jövőre megnyeri a választást?

Vagy a kormány számára előnyösebb megtartani a brüsszeli kötelékeket – éppen mert nem igazán fenyeget a veszély, hogy a támogatások áramlása megakad.
Nos! A pénz mindig jól jön a magyar kormánynak, különösen az ingyen pénz, de csak akkor, ha folyósítását nem kötik feltételekhez, s békén hagyják a kormányt, hadd költse arra, amire akarja.

Fő, hogy az Orbán Viktor Haveri és Rokoni Kör első helyen élvezze az uniós jótétemények áldását.

Ámde mostanában az ingyenes helyreállítási alapokhoz és a kedvezményes hitelekhez kötődően az EU célokat szabott meg és ellenőrzési követelményeket támaszt – mellesleg a magyar kormány szavazatával, vagyis egyetértésével.

Orbán azért nem vétózta meg az új hét éves költségvetést és a helyreállítási alapot, mert selyempapírba csomagolt ígéretet kapott arra, hogy az Európai Bíróság döntéséig Brüsszel nem veszi majd nagyon komolyan a támogatások kifizetésének feltételét, a jogállami követelmények érvényesülését Magyarországon.

Most ott tartunk, hogy a kormány egyelőre csak a 2500 milliárd forintnyi ingyen támogatásra tart igényt,

és saját eredeti programjához képest jelentősen új tartalommal nyújtotta be tervét a bizottságnak. Majd meglátjuk, milyen sikerrel. Mert az első, még nem hivatalos program április végén egy nem hivatalos munkavacsorán Brüsszelben megsemmisítő kritikát kapott, s ezért kellett villámgyorsan újat készíteni.

A kínai külügy lebuktatta Orbánt: két uniós külügyminiszteri találkozó között Orbán Viktor telefonon beszélt Hszi Csin-pinggel

Ugyanakkor a kormány elodázza a nagy kedvezménnyel Magyarország által felvehető, 3300 milliárd forintnyi hitelkeret kihasználását,

mert állítólag nem akar eladósodni. Az érvelés igazán eredeti Orbán-Szíjjártó szellemi termék, mert a kormány tavaly év végén 2,5 milliárd euró devizakötvényt adott el a pénzpiacon, s mellékesen csak úgy 180 milliárd forintnyi hitelt vett fel Japánban. A Budapest-Belgrád vasútra, Fudan egyetemre, Paks II-re felvenni tervezett kínai és orosz hitelek összege hatalmas, feltételei sokkal rosszabbak, mint az EU támogatási hitelek feltételei (a kínai és az orosz hitelekről mellesleg jószerint csak ennyi tudható) de e szerződések ellen nem érv az eladósodás.

Ráadásul a kormány – jó szokása szerint – eltitkolja a pénzügyi manőverek részleteit, holott minden hitelt a magyar adófizetők fizetnek majd vissza kamatokkal együtt, joguk lenne legalább megtudni, hogy milyen feltételekkel, milyen várható haszonnal, mire megy el a pénzük. De Magyarországon a közvéleményt nem szokás tájékoztatni a nemzetet leginkább érzékenyen érintő ügyekben sem.

Amiről rendszeresen hírt kapnak, az nem más, mint, hogy a brüsszeli bürokraták már megint rosszul tették ezt is, azt is,

például ügyetlenül vásároltak vakcinákat, és hogy élesre fent késekkel fenyegetik Magyarországot, mert mi nem engedjük az illegális migrációt és a magyaroknak senki nem mondhatja meg, hogy mit tegyünk. A kormányzati kommunikációban soha jó szó el nem hangzik arról, hogy Magyarország uniós tagsága milyen hatalmas előnyökkel jár, s hogy milyen óriási szerepet játszott a magyar gazdaság gyarapodásában belépésünk óta. A kormány (és az önkormányzatok) pléhtáblákon értesítették a nagyközönséget az uniós támogatásokról. Slussz! Egyebekben a kormányzati propaganda szerint az EU egésze, a bizottság, a parlament, a szakmai testületek Soros György szivarzsebéből pillantgatnak ki, s összeesküvést szőnek Magyarország ellen, amikor számon kérik az (egyébként Magyarország által önként vállalt) jogi és morális kötelezettségek betartását, az Unió által folyósított támogatások felhasználásának ellenőrizhetőségét, s a közösség többségi döntései melletti kiállást.

Valaki mondja már meg Szijjártónak, hogy az Európai Unió mi is vagyunk!

Varga Judit igazságügyi miniszter a minap Brüsszelben egy miniszteri tanácsülés szünetében minősítette az Európai Bizottság még csak készülőben levő jogállamisági jelentését – mondván: annak témaválasztása önkényes, nem azokat kérdéseket veszi napirendre, amelyek az európai állampolgárokat érdeklik. Ilyen lenne például az európai őshonos kisebbségek jogvédelme. Magyarország elvárja, hogy a jelentés készítői részlehajlás nélkül, semlegesen képviseljék a jogállamiság eszméjét! Az Európa jövőjéről megkezdett konferenciasorozattal kapcsán elmondta, hogy az online tervezett nemzetközi események mellett több magyarországi rendezvény kínál majd lehetőséget arra, hogy ez ügyben a magyar emberek is hallathassák a hangjukat. Majd határozottan kijelentette: Magyarország álláspontja változatlanul az, hogy Európa jövője erős nemzetállamokra épülő erős szövetségben képzelhető el.

Vagyis Varga Judit tehát a kormányt ismét lazán azonosította Magyarországgal

Pedig hát azért akadnak Magyarországon olyan politikai vélemények is, amelyek szerint a jövő útja az Európai Egyesült Államok megteremtése. Csakhogy az egyesült Európában bizony lényegesen megcsappanna a nemzeti kormányok hatalma és befolyása, s ezt Orbán Viktor és hű szolgálója, Varga Judit elviselhetetlennek találná.
Rávilágít a magyar kormány és az Unió több mint felemás viszonyára Szijjártó Péter álláspontja a Kínát elítélő közös nyilatkozat tárgyában. A magyar külügyminiszter vétója megakadályozta, hogy az EU közös, egyhangú nyilatkozatban ítélje el Pekinget a hongkongi demokrácia-ellenes törvényért. Szijjártó a vétót a személyiségére jellemző, már.-már őszinte választ adott:

„Az EU eddig nyolcszor adott ki nyilatkozatot vagy határozatot Kínával kapcsolatban, de egyik sem hozott változást, pozitív előrelépést. Értelmetlennek tartom egy kilence-dik nyilatkozat kiadását.”

Magyar vétó miatt az EU már kétszer is képtelen volt egyhangú elítélő határozatot hozni Kínáról

Heiko Maas német külügyminiszter szerint mindenki tudja, hogy a magyar és a kínai kormány közötti kapcsolatok miatt nem született meg a közös nyilatkozat. Orbán Viktor telefonon beszélt Hszi Csin-ping kínai elnökkel, aki a hírek szerint nagyra értékelte Budapest elköteleződését két ország közötti baráti viszony ápolásáért. (Aligha véletlen, hogy Orbán pekingi látogatásra kapott meghívást.)

A nemzeti szuverenitásért általában oly nagyon aggódó Orbán Viktor mögött tehát a világban mind nagyobb befolyást szerző Kína áll,

(no meg talán Oroszország), ezért aztán a külügyminiszteri székben ülő macskajancsi úgy hiszi, bátran nyilváníthat véleményt arról, hogy nincs értelme Kínát elítélni, mert úgy nincs foganatja. Vajon amikor ezt az ostobaságot kijelentette, gondolt-e arra, hogy a közös fellépést megakadályozó magyar kormány kaphat-e támogatást az Európai Uniótol a határon túli magyar kisebbségek fájdalmas ügyeiben – például Ukrajnával vagy Romániával fennálló viták rendezéséhez?

Vajon miből táplálkozik ez a magyar nemzeti, sőt már-már birodalmi gőg, (pedig birodalom már régen nincsen) amellyel a magyar kormány, illetve Varga Judit és Szíjjártó Péter (valójában persze Orbán Viktor) akarja megszabni, hogy mit tartalmazzon az EU új jogállamisági jelentése, vagy hogy van e értelme a Kínát elítélő közös határozatnak?!

Hiszen eddig éppen Varga Judit hangoztatta sokszor, hogy a jogállamiság lényegét, tartalmát előbb kodifikálni kell, mielőtt bárkin is számon kérik előírásait. Talán Varga Judit már tudja, melyek a jogállamiság követelményei, s most számon kéri azokat az új jelentés összeállítóin? Vagy Szijjártó vakcinaszakértő, portyázó, fürkész és árubeszerző magának vindikálja a jogot, hogy 26 tagállam külpolitikájában az Orbán-Szíjjártó tandem véleménye (hátterében Putyin és Hszi Csin-ping támogatásával) döntő súlyt kapjon, különben megvétóznak minden közös akciót?!

Aggodalmat keltő jelek ezek,

s a türk diktátorokkal kiépített barátsággal, valamint a törvényhozási túlhatalommal visszaélő, ostoba kormányzással azt az álláspontot látszanak igazolni, hogy a regnáló kormány Magyarországot igenis kivezetni készül az Európai Unióból. S ez ügyben a mérlegelésnek nem szempontja, hogy ez milyen hátrányokkal fenyegeti a nemzetet, csakis az a fontos, hogy Orbán Viktor a maga egyszemélyes jogállamában megőrizhesse hatalmát az idők végezetéig. Az orbáni szuverenitásba pedig – úgy tetszik – belefér a függőség Oroszországtól és Kínától, mert a mi furfangos diktátorunk talán azt hiszi, hogy Moszkva egyelőre még messze van, Peking pedig még messzebb.

Tavasz végén jönnek a fő-türkök "nagyszabású üzleti fórumni" - Így mulat egy ....., na nem az a bizonyos úr!

Számold ki: a ma született kisbaba is eladósodott már félmillió forinttal Kínának és Oroszországnak!