A keresztény magyar pontifex maximus

Mi vagyunk a templomépítők nemzete. Eddig ezt sem tudtam. Orbán Viktor miniszterelnök, (legújabban a magyar keresztény pontifex maximus, félállásban kipcsak fősámán) vasárnap, a pesterzsébeti református Összetartozás-templom felszentelésén mondta a nemzet épülésére és okulására: „Történelmünk arra tanít, hogy a magyarok csak keresztényként maradhatnak meg. Határok közé zárt ország, de határtalan lélek: ez Magyarország. Nem csak templom-építő nemzet vagyunk, hanem, hogy megmaradjunk, templomépítő nemzetnek kell lennünk. Minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben” – jelentette ki.

Ezért – folytatta – 2010. óta Magyarországon,

a Kárpát-medence magyarlakta területein 150 új magyar templomot építettek és több mint háromezer hazai és külhoni templomot megújítottak.“

Hosszú lelki átalakulás vezethetett a Fideszben a „Csuhások! Térdre, imához!“ – parlamenti közbeszólástól a keresztény megvilágosodásig. Közben pedig a koronavírus-járvány újra elszabadult Magyarországon.

Miután elolvastam a Telex tudósítását, első gondolatom az volt, hogy sokba van nekünk, magyaroknak ez a nagy magyar templomépítős. Aztán eltűnődtem kissé azon, hogy

mostanság vajon ki vagy mi fenyegeti létünket? A migránsok készülnek felfalni nemzetünket vagy a klímaváltozás vagy az Úr haragja Soros és Gyurcsány miatt?

A miniszterelnök úr vasárnapi szónoklatából ez most nem derült ki,

de azt megtudhattuk,

“a magyarok nem akarnak sem letérni, sem lesodródni arról az ösvényről, amelyen ezer éve járnak, de ez akkor lehetséges, ha belátják, hogy az államnak és az egyházi közösségeknek együtt kell működniük.“

Mindenesetre rákerestem a neten a magyar népesség vallásosságát, templomjáró hajlandóságát jellemző adatokra, és ezt találtam: legutóbb 2001-ben és 2011-ben végeztek népszámlálást, mindkettőben szerepelt a vallásosságra, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdés.

A népesség egészét tekintve 2001-ben magát nem minősítette vallásosnak a válaszolók 14,5 százaléka, nem válaszolt a kérdésre 10,8 százalék. Tíz évvel később a valamelyest csökkent létszámú népességben 18, százalék volt a nem hívők aránya és 27,2 százalék nem vála-szolt a vallásosságot firtató kérdésre.(KSH)

Az Index 2021. szeptemberében írta:

„A magyarok fele nem gondolkodik az élet értelmén“

Amondó vagyok: ez azért nem olyan szörnyű, aggasztóbb talán az lenne, ha a másik fele ezzel gyötörné magát,

de ők a szerencsések, mert a vallások többsége kész válaszokkal szolgál a kérdéskörről, indokolt hát, ha a jó magyar nem töri ezen a fejét.. De az Index írása a vallásosság állapotáról szólt, s Orbán Viktor mondandójának fényében érdemes idézni a cikk néhány, a tényekről szóló sorát:

“Minden harmadik magyar hord a nyakában keresztet vagy más vallási szimbólumot, nagyjából ugyanennyien szoktak böjtölni és áldozni, heti rendszerességgel azonban a katolikusoknak is csak a 12 százaléka jár templomba – pedig négy emberből három valamely keresztény felekezet tagja.“

A többi lusta, vagy csak olyan langyos, biztos, ami biztos hívő, vagy éppen nem hívő?

„Egész Magyarország 59 százaléka hisz Istenben, köztük fele-fele arányban vannak azok, akik teljes meggyőződéssel, és azok, akik kétségek között; ez azonban sokaknál nem jár együtt például templomjárással. Kutatások azt jelzik, hogy a hagyományos egyházias vallásosság jelentősen visszaesett: a teljes népesség 9, de a magukat katolikusnak mondóknak is csak 12 százaléka megy templomba legalább heti rendszerességgel, további 8/10 százalék pedig legalább havonta egyszer).“

– írta az Index az amerikai Pew Research kutatásaira alapozva.

No hát ez nagyon kínos miniszterelnök úr!

A Fidesz-KDNP tandem a jelek szerint nem a hívők javára építette és újíttatta fel a sok-sok templomot, hanem az egyházakat (vagy inkább vezetőiket) tömte ki pénzzel, s élek a gyanúperrel, hogy ennek nyomán ékes szavú papok a szószékről – kiváltképpen választási kampányidőszakban -. Isten szeretett gyermekeinek minősítették a kormánypártokat, és arra ösztökélték a hívőket, hogy rájuk szavazzanak a választáson. Vajon kényesebb jogászok értelmezésében engedné ezt az Alaptörvény?

Alaptörvény VII cikkely,

1. pont Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. 3) * Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak.

Magyarországon az egyházak és a hívők valóban szabadon gyakorolhatják vallási, oktatási, karitatív tevékenységüket,

(kivéve a pontifex maximus által kiátkozott Evangéliumi Testvérközösséget és sorstársait) de ha hiszünk Orbán Viktornak, akkor azt gondolhatnánk, hogy kissé túlzottan is élnek szabadságukkal. Mert mintegy üzletet kötöttek a regnáló kormánnyal, hogy pénzt kapnak új templomok építésére, régiek felújítására, stadionra, üzleti vállalkozásokra, miegymásra, cserében pedig támogatják a kormány politikai törekvéseit, és áldó kézzel jelen vannak minden hídavatáson. A magyar katolikus egyház például a migráció kérdésében még a pápával is hajlandó vitatkozni, csak hogy hívei a kormány pártján maradjanak akkor is, ha a Fidesz nap-nap után kizsebeli őket is.

Hanem hát egy rendes főpap nem érheti be egyszerű üzleti adok-kapok viszonnyal a keresztény egyházakkal,

rendes főpap igével is jóllakatja az ő népét. Ezt is a Telex oldalán olvastam: Orbán Viktor szerint Nyugat-Európa ma a „kulturális és civilizációs talaj- és egyensúlyvesztés fázisában” van, a nagy történelmi szerep és küldetés, amit a keresztény-keresztyén európai civilizáció az elmúlt 500 évben betöltött, most gyengül és szertefoszlik, feladta a küldetéstudatát, kulturális és szellemi örökségét, egyszerűen eldobta a jövőjét.

„Ilyenkor eszembe jut, hogy hányan és hányszor akartak bennünket felzárkóztatni oda, ahol ma már nem építenek templomokat, csak mecseteket” … a magyarok nem akarnak „sem letérni, sem lesodródni” arról az ösvényről, amelyen ezer éve járnak, de ez akkor lehetséges, ha belátják, hogy az államnak és az egyházi közösségeknek együtt kell működniük. Ezt az együttműködést az alaptörvény is szentesíti.“

Hát így!

Mert Orbán Viktor aztán rettenetesen tudja, hogy mit akarnak a magyarok, azt pedig még jobban hogy Nyugat-Európa elvesztette hitét és küldetéstudatát, immár dögrováson van erkölcsileg is, anyagilag is, világpolitikai befolyását tekintve aztán végképp. (Jaj neked Németország, a baloldal győzött!) Lehetséges, hogy például mi már nem is akarunk Ausztriához felzárkózni, holott oly sokáig volt vágyunk tárgya és példaképünk a közeli sógor? (Nem állom meg a megjegyzést: ugyan mit keres Marbellán a kipcsak fősámán leánykája, hitvese és két gyermekecskéje? A kicsik miféle szörnyű dolgokat tanulnak majd a szellemi mocsárban, a gödörben tévelygő Spanyolország elit iskolájában és óvodájában? Tanulnak majd Torquemada szellemi örökségéről? Esetleg valami meséből, pláne gonosz aktivistától indíttatást kapnak egy nemváltó műtétre?! Óh! Bocsánat! Ezek teljességgel privát ügyek még a miniszterelnök család-jában is.)

Nagyon elegem van ebből a süket keresztény hablatyolásból, és az egyházak sokmilliárdos kistafírozásából

Gyanítom, hogy az előválasztásban voksolók is ennek adták jelét.

A hit, a templomjárás és a keresztény életvitel – magánügy és a hívők közösségének ügye! A papok pedig őrizkedjenek a politikai célzatú igehirdetéstől a szószékről! Nem az ő dolguk, ott erre nincs mandátumuk!

Közpénzből támogatást csak a közös szellemi és tárgyi történelmi értékek megőrzése érdemel, valamint a hívők gyermekeinek oktatása és a rászorulók egyházi-karitatív gondozása. A hitélet és a nem műemlék templomok költségeit fizessék a hívők! Ha szükségét érzik építsenek maguknak újat. Állam és egyház választassék szét! Jelenleg az adózók mintegy 20 százaléka ajánlotta fel adójának egy százalékát a kb. 180 magyarországi egyház javára. Ha már a hívők sem túl bőkezűek, mi többiek ugyan miért lennénk azok? Orbán Viktor, vagy Semjén Zsolt kedvéért? Na ne!

(Fotó: Orbán Viktor közösségi oldala)

A keresztény magyar pontifex maximus

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük