Banánköztársaság
A kormány pályaalkalmassági vizsgája
Helyzet van! És ha ezt egyéb forrásból nem tudnám, Orbán Viktor és a kormány újabb, nekem (is) kézbesített e-mail-je elég kurtán arról számol be, hogy „a szomszédunkban háború zajlik, jóllehet ezt szerettük volna elkerülni. A békéért dolgozunk és közben segítő kezet nyújtunk a bajbajutottaknak. Részt vehetek és vegyek is részt a Híd Kárpátaljáért segélyprogramban! Orbán Viktor miniszterelnök”. Nagyjából ennyi a levél tartalma.
Helyzet van! És ha ezt egyéb forrásból nem tudnám, Orbán Viktor újabb, nekem (is) kézbesített e-mail-je elég kurtán arról számol be, hogy „a szomszédunkban háború zajlik, jóllehet ezt szerettük volna elkerülni. A békéért dolgozunk és közben segítő kezet nyújtunk a bajbajutottaknak. Részt vehetek és vegyek is részt a Híd Kárpátaljáért segélyprogramban! Orbán Viktor miniszterelnök”. Nagyjából ennyi a levél tartalma. Annyit még megtudhattam, hogy Magyarország jó ország és jó emberek lakják, hiszen a háború és a menekültek érkezésének hírére azonnal megkezdődött az önkéntesek, részben civilek által szervezett, részben privát segélyakciója. (Bizony, ez igaz, a kormány közreműködése nem is kellett hozzá.)
Orbán mantrája: a Nyugat hanyatlik, a Kelet új utat mutat
A legutóbbi tíz évben fideszes politikai próféták, első helyen Orbán Viktor kipcsak fősámán, mind erőteljesebben sulykolták a gyanútlan szavazópolgárok fejébe, hogy a dekadens Nyugat Napja leáldozóban van, s az új friss szél Keletről fúj. A Direkt 36 (a Telex oldalain közreadott) történeti összefoglalójából megismerhetők a fideszes érdekcsoportok, és leginkább Orbán kormányának fejlődő-gyarapodó oroszországi kapcsolatai. Az egymás mellé sorakoztatott tények nem hagynak kétséget a felől, hogy Putyin hadseregének támadása Ukrajna ellen, és az arra adott európai és NATO válaszok így együtt miért is keltettek súlyos zavart a magyar kormányzati körökben. Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, ezerféle, döntően fontos és értékes gazdasági, politikai, kulturális szállal kötődik a „hanyatló” Nyugathoz, de közben a kormány évek óta járja pávatáncát Oroszországgal (és Kínával meg a türk rokonsággal), ami nem lenne baj, ha csak az országunk biztonságos gáz-és olajellátására adna garanciát. De a NER meghonosította Magyarországon az orosz cárok és szovjet utódaik kormányzati gyakorlatát, s ki tudja, valamely találkozójukon Orbán Viktor nagy titokban talán még hűséget is esküdött Putyinnak, és feltámasztotta a korábban már évek óta kimúlt „megbonthatatlan orosz (szovjet)- magyar barátságot.”
És most Putyin gyalázatos ukrajnai agressziója után egyetlen hét alatt világossá vált, hogy Orbán Viktor évekig folytatott sunyi kis játszmája az európai sőt a világpolitikai színpadon befuccsolt. A kormány a pályaalkalmassági vizsgán megbukott.
Röhejes volna, ha nem lenne olyan szomorú és következményeiben egyszerre olyan veszedelmes, hogy Orbán és fullajtárja, a külügyér macskajancsi egyfelől próbál hűséges nyugati szövetségesnek látszani, hiszen minden büntető intézkedést megszavaznak, miközben pitiáner akadékoskodással kísérlik meg útját állni az Ukrajnának nyújtott nemzetközi katonai segítségnek. Ugyanakkor túlfizetett, viszont láthatólag eléggé ostoba kommunikációs hadserege csaknem teljesen nyíltan még mindig az oroszbarát propagandát szajkózza. A tekintetes Médiatanács pedig védelmébe veszi a közszolgálatinak csúfolt médiumokat, amelyeket – szerinte – méltatlan támadások érnek.
Jó migráncs, rossz migráncs
Semjén Zsolt, a kormány hívő tagozatának főpapja Kazincbarcikán hajmeresztő zagyvaságokat adott elő érdeklődő hallgatóságának, amihez egyébiránt teljességgel joga van. Csak az aggasztó, hogy a jóember miniszterelnök-helyettesi pozíciót visel Magyarország kormányában, holott – nyilvános megszólalásai és benyújtott törvényjavaslatai alapján – „annyi esze sincsen, amennyi egy horogra csaléteknek elég lenne”(Mark Twain) Semjén úr borsodi kalandozásairól tájékoztat a Telex, itt nincs helyünk az elhangzottakat részletesen ismertetni. Annyi azért ide kívánkozik, hogy a KDNP elnöke milyen elképesztő szempontok szerint tesz különbséget menekült és menekült között. A szomszéd háborús övezetből érkező migráns a mi kutyánk kölke, jó migráns; a távolabbról hadi eseményektől idekergetett muzulmán vagy/és keresztény fekete ember rossz migráns, ide ne jöjjön. És Semjén úr indokol: fenemód aggódik a franciaországi! muzulmán népesség gyarapodása miatt – mondván: a betelepültek vidékein már megszűnt a francia jogrend. (Őcsény falu lakóinak többsége, akik néhány éve elutasították egy menedékjogot kapott menekült-család befogadását két heti nyaralásra, vajon mit gondol a mostani „migráncs-helyzetről?) Az egészről egy régi amerikai film kifejező címe jut eszembe: „És hamarosan a sötétség…” De a civilek, önkéntesek, karitatív szervezetek, s végre talán a kormány is foglalkozik az ukrajnai menekültek gondozásával. Rátaláltak a kommunikációs kulcsmondatra: Ők nem idegenek, ők a mieink, véreink és barátaink.
Mi pedig éljük az életünk
Időközben mi csak éljük az életünk. A járvány szerencsére mintha szűnőben lenne, habár még tovább szedi áldozatait, és még mit sem tudunk arról, hogy az egészségügyi rendszer talpra állítása megkezdődött volna – első lépésként például a minden feladatára alkalmatlan Kásler Miklós lemondásával. Mert a kormány és az ő személyes alkalmatlanságát bizonyítja a tanárok sztrájkjogát korlátozó kormányrendelet is, amely elleni országos tanári tiltakozást a minisztérium szinte csendben szemléli, s kivár, hogy vajon milyen eredményt hoz majd a pedagógusok március 16-ára tervezett nagy sztrájkja. A pénzügyminiszter nagyon büszke a tavalyi esztendőben elért 7,1 százalékos gazdasági növekedésnek, és lehet is, mert ekképp legalább elértük a 2019. évi teljesítményt. Közben azonban a szavazatvásárlási pénzszórás és a dőre beruházási gyakorlat – vagyis az elhibázott gazdaságpolitika miatt ijesztően megbillent az államháztartás egyensúlya, egekbe szökött az államadósság, évtizedes csúcsokat döntöget az infláció, aminek nyomán a kormány gazdaságilag ésszerűtlen, de a választások előtt népszerű kényszer-intézkedéseket hozott. A forint pedig, a kormánynak és a jegybanknak oly fontos nemzeti valuta, szuverenitásunk záloga folyamatosan leértékelődik, és most a háborús válsághelyzet hatására egyenesen hanyatt esett, az árfolyam a 365-379 között liftezik.
Programjuk nincs
Választás egy hónap múlva azért remélhetőleg lesz. Hogy mit tesz az ellenzéki szövetség, ha győz, már nem titok, már a részletek is közismertek. De hogy mit tesz Orbán Viktor? Fidesz-program nincs, még a szándékokat is homály fedi, alighanem még a Fideszben sem tudnak semmit, náluk mostanában már ez a szokás. Persze Orbán Viktor magában már bizonyára mérlegeli a lehetőségeket. Az eddigi kormányzás alapján jósolni egy ponton nem nehéz (ez személyes véleményem), mert a miniszterelnök – győzelme esetén – megkísérli majd kivezetni az országot az Európai Unióból, ámbár ennek lehetősége és időpontja az ukrajnai háború alakulásának függvényében változhat. A második (feltehető?) orbáni programpont: valamiképpen jogi formulába önteni kizárólagos, tartós személyes hatalmát. Afféle putyini módon. A pocsék hatékonysággal működő NER másképpen nem tartható fenn. Orbán pedig nem enged hatalmából, hacsak a választók el nem kergetik.
A megosztott nemzet
Mármost ennek nagyon ideje lenne, mert (csak ismétlem) a szörnyű ukrajnai háború azonnal rávilágított a kormány tehetetlenségére és politikai kóklerségére. Viszont az ország rögtön megmozdult, és megkezdődött a felkészülés a menekültek fogadására és Ukrajna megsegítésére. Amióta Orbán Viktor és a Fidesz hatalmon van, éppen menekült-ügyekben mutatkozott meg, hogy a nemzet – alapvetően (és sok más szempontból is) súlyosan megosztott. Mégis a nép nagy része valójában szolidáris az elesettekkel, és képes egységes, közös cselekvésre. (2015-ben a nagy menekültválság idején is így volt.) Ha Orbán marad, megmarad, sőt mélyül a megosztottság is, ami kiszívja a nép alkotó-teremtő erejét, gyarapodásunk zálogát. „Nem! nem az ellenség, önfia vágta sebét.”! Ha Orbán bukik, lassacskán feloldhatók a belső ellentétek, a sebek hegesedhetnek, idővel begyógyulhatnak, országunk ismét visszatérhet az európai útra. A világ az orosz agresszió után – bármi legyen is a vége – biztosan megváltozik. Az április 3-i szavazás tétje most már mindennél világosabb: vagy Orbán nyíltan kegyúr lesz, és vele lesz Putyin befolyása is; vagy győz az ellenzék, s ennek révén végre (idővel és szívós, együttes munkával) mi is élvezhetjük a Nyugat gazdagságát, kultúráját, demokráciáját. Vélném! Nem olyan nehéz a választás!
Gabó
2022.03.03 07:57 at 07:57
1. kettős /magyar/ állampolgárok – nem lehetnek menedékesek, mert magyar állampolgár nem lehet menekült, nem tarthat igényt a menekülteknek járó ellátásokra – mikor oldja ezt meg a kormány?
2. mit tesz a menekültekért a kormány, a gittegyletek létrehozásán kívül, és adomány kérésen kívül? Mert eddig csak azt láttam, hogy a civilek, egyházi szervezetek, magánszemélyek és a kivéreztetett önkormányzatok csinálnak valamit, a kormány csak meghosszabbította a vészhelyzetet, és tőlünk, akiket elszegényített kér pénzt. A menekült ellátás kormányzati feladat. Mit tesz a kormány? Mit tesz Orbán? Azonkívül, hogy a határra látogat és flangál, és dumál a magyar érdekekről? A fő magyar érdek, hogy nyugathoz tartozzunk, hogy megállítsák az orosz birodalmi törekvéseket, és az ukránok, kárpátaljai magyarok békésen élhessenek a hazájukban. Ahogy a grúzok és a csecsenek és mások is. Mit tesz a kormány az ügyben, hogy Romániából nem engedik be megfelelő okmányok nélkül a menekülteket?
Mit tesz a kormány?