Ellenzéki előválasztás: lökdösődés a rajtvonalnál

Ők a legalkalmasabbak a Fidesz legyőzésére?

Az ellenzéki szavazókat a Fidesz legyőzése érdekli, nem önmagában az a „politikai innováció”, ahogy ellenzéki politikusok szeretik hívni az előválasztást.

„Miután a kétfordulós előválasztás el lett vetve, az előválasztásnak pont ugyanaz a problémája, mint a rendesnek. Ha három jelölt van, akkor lehet, hogy az nyer, aki nem biztos, hogy legyőzi majd a fideszest – mondja egy névtelenséget kérő momentumos politikus. – Ezért jöttek az előzetes megállapodások.”

Kétfordulós előválasztással érvényesülhettek volna a választók másodlagos pártpreferenciái is. A legkevésbé elutasított jelölt nyerhet a második fordulóban, ami a nagy választáson is szélesebb támogatást jelent a Fidesz jelöltjével szemben. Mivel az ellenzéki szavazók körében is a DK a legelutasítottabb a hat párt közül, érthető, hogy az előválasztás szabályainak kidolgozásakor Gyurcsány Ferenc ragaszkodott az egyfordulós választáshoz.

Hajnal Miklós, a Momentum alelnöke finomít:

„Túlzás, hogy Gyurcsány megfúrta a kétfordulós választást. Mi inkább azt éltük meg sikerként, hogy kiharcoltuk a kétfordulós miniszterelnökelnök-jelölti választást. Ezt nem sikerült egyéni szinten elérni.”

„Más választási rendszerben más jelöltek is győzhettek volna, de ez utólag sem lesz teljesen egyértelmű – mondja László Róbert, a Political Capital választási szakértője. – Egy kétfordulós rendszerben kétségkívül érvényesülhetnének a másodlagos preferenciák is, viszont általában – ha nem is mindig – alacsonyabb a második fordulóban a részvétel, tehát a legitimáció is. Tökéletes rendszer nincs, előnyök és hátrányok vannak. Ha pedig evidens lenne, ki a legalkalmasabb jelölt, akkor csak rá kéne mutatni.”

„Nem tudták volna megcsinálni a két fordulót 106 körzetben, akkora lenne a csömör, a fáradtság – így Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője. – Az laboratóriumi elképzelés, nem tartom megvalósíthatónak.”

A pártoknak természetesen voltak helyi méréseik, próbálták kiszámolni, melyik jelöltnek van elég ereje a győzelemre.

„Ennek szellemében egyezkedtek, fönntartva, hogy mégis legyen versengés. A kettő kombinációja zajlik. A helyes arányt nem tudom megmondani, de nem tekintem értelmetlennek az egyezkedést, ahogy a szavazók sem”

– teszi hozzá Závecz Tibor. A kutató szerint az előválasztás igazi jelentősége az, hogy fölrázza, aktiválja az ellenzéki szavazókat, amit egy érdektelenségbe fulladó második forduló gyengített volna.

És mi a helyzet a pártonkívüli, illetve nem pártok által kiválasztott jelöltekkel?

Ilyeneket Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, miniszterelnök-jelölt Mindenki Magyarországa Mozgalma (MMM) választott ki szerte az országban. A Fidesz legyőzésére helyben legalkalmasabb, lokálisan beágyazott jelölteket igyekeztek keresni – akik között persze szép számmal voltak pártok jelöltjei is. A pártok közti visszalépések mindenképp gyengítik a pártháttér nélküli jelöltek sikerét. Az MMM-nek mostani állás szerint 30 jelöltje indul, és 40 pártjelöltet támogat – tudtuk meg Márki-Zay Pétertől. A mozgalom listás előválasztást is szeretett volna, valamint ott akart lenni a hat párt mellett hetedikként a tárgyalásokon. Egyiket sem fogadták el a pártok.

„A pártok azt szeretnék, hogy csak ők legyenek a maguk által megrajzolt terepasztalon – mondja Závecz Tibor. – MZP valóban kanalizálta a helyi fontos embereket, de jelöltjeik nem tudtak labdába rúgni a megegyezéses pártjelöltekkel szemben.”

Ugyanakkor indulásához képest maga MZP erősödött, már több mérésben megelőzte Fekete-Győr Andrást.

„Van egy politikához nem kötődő csapata, amelynek a szimpatizánsai megjelennek a miniszterelnök-jelölti mérésekben. Kérdés, hogy ők elmennek-e majd az előválasztásra. Egy párt aktivista hálózata minden erőt bevet, hogy elvigye az embereket, de ez nem biztos, hogy megvan MZP csapatának”

– mondja a Závecz Research vezetője.

Legitim pártérdekek?

2014-ben a még szűkre szabott pártegyezségek nyomán volt olyan ellenzéki induló, aki kampánykörútján térképen keresgélte választókörzetének határait. Most már, minden előzetes boltolás dacára, helyben is valós ismertségű jelöltek futnak neki az előválasztásnak. De a választói támogatottságon kívül a pártok a saját érdekeiket is követik jelöltjeik megnevezésével vagy visszavonásával.

„A választási rendszer minden eleme mögött politikai megfontolások, érdekek vannak, még a legneutrálisabb részletszabály mögött is. Nincs egyetlen igazságos választási rendszer”

– mondja László Róbert. Ilyen politikai érdek a pártok legfontosabb jelöltjeinek, erős politikusainak kihívói pozícióba juttatása, vagy akár, ahogy ez Molnár és Szakács esetében történt az MSZP-ben, beáldozása. Az LMP Schmuck Erzsébet, Ungár Péter és Csárdi Antal előtt tisztította meg a terepet más körzetekben történő többtucatnyi visszalépésével.

A megegyezések másik hajtóereje a majdani minél nagyobb frakció biztosítása

Ez különösen a DK a támogatásunkért cserébe beülsz a frakciónkba módszerénél szembetűnő. Kormányváltás esetén a nagy frakciók határozzák meg a miniszterelnök politikáját. Aminek, bár ő ehhez „szokva van”, Karácsony Gergely esetében lehet jelentősége. Nem ok nélkül indította el saját mozgalmát, és hallani a három kispárt esetleges egyesülése mögött is az ő nevét.

A frakciónagysághoz igazodik a pártok 2014-től jelentősen megnövelt állami támogatása is. Magyarországon a pártok bevételeinek alig néhány százalékát teszi ki a tagoktól, támogatóktól származó összeg. A választáson egy százalékot elérő pártok évente 2,5 milliárd forintot oszthatnak el. (Ebből a járványra hivatkozva a parlament egymilliárdot elvont.) Kampányának finanszírozására pedig egy országos listát állító párt 600 millió forintot kap, és a jelöltenkénti egymilliós állami támogatás is ötszörösére nőtt 2014 óta.

2018-ban az állami kampánytámogatás minél teljesebb megszerzése is az egyik gátja volt ellenzéki összefogásnak. (Az Állami Számvevőszék felhasználása a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére most is fegyelmezési eszköz a Fidesz kezében.) Ezen már túlléptek: mivel a közös listát állító pártok, így a 2022-ben közösen induló hat ellenzéki párt egy jelölőszervezetnek számít, így csak egyszer 600 millióra számíthatnak.

A Momentum alelnöke nem vitatja a nagy frakcióra irányuló pártérdeket, de szerinte a hatpárti koalíció csökkenti ennek jelentőségét.

„Mindenki kulcspozícióban lesz. Szűk győzelem esetén a legkisebb pártra is nagy szükség lesz. Nyilván számít a méret, de kevésbé kulcskérdés, mintha egy-két frakcióval lehetne kormányt alakítani”

– mondja Hajnal Miklós. Az a legkisebb pártoknak kedvez, hogy a hat párt megegyezett, hogy mindenkinek lesz frakciója.

2 hozzászólás

  • 2021.07.15 - 12:37
    Közvetlen hivatkozás

    Ugyan mar, micsoda baromsag ez? Most a Szabadeuropa miert keveri a szart? Tokmindegy, hogy az ellenzeki partok kit neveznek meg indulokent – rajuk kell szavazni a korzetben, es kesz! Mukodott – sokkal kisebb szervezettsegnel – akkor is az osszefogas es a visszalepes. most is fog mukodni. Tudomasul kell venni, hogy az ellenzeknek sokkal, de nagyon sokkal tobbet kell most taktikazniuk, mert nagyobb a tet: vegulis az orszag megmaradasa! Aki most fanyalog, hogy ez sem jo, meg az sem jo, az hol volt az elmult 3, de inkabb 11 evben???? Ne most kezdjenek belso cicaharcot a partok, mert abba a valasztok is belebolondulnak, de ne tudja meg orban se, ha valami elteres van ideig-oraig az ellenzeki partok kozott, mert ez csak neki hajtja a vizet a malmara.

    Válasz
  • Visszajelzés: Más is van így ezzel, Vásárhelyi Mária : "Magunkkal szemben is elvárás, hogy szálljunk le a magas lótól" - Városi Kurír

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük