Blogbazár
„…épelméjű ember nem szereti a keresztényeket…”
Orbán most már nyíltan megmondja, ki kit szeret és szerethet. Márpedig tudjuk, ő soha nem téved, tehát ez faktum. Gábor György, ez a közismert felforgató, ez a…, ez a…., ez a filozófus nem átallotta komolyan venni Orbán Viktor Mihály ma reggeli agymenését. Saját közösségi oldalán szállt vitába – a csak rá jellemző – iróniával a kormányfővel.
Ma azt mondta Orbán Viktor a közszolgálati magánrádiójában, hogy
„Soros emberei nem szeretik a keresztényeket…”
Akkor hát innen üzenem a mi nagyszerű Orbán Viktorunknak, hogy épelméjű ember nem szereti a keresztényeket. Miként nem szereti a zsidókat, nem szereti a buddhistákat, nem szereti a mana-képzetet vallókat, a cargo-kultusz vagy a Tuka-mozgalom híveit, de nem szereti az ateistákat, nem szereti a németeket, a magyarokat, a hollandokat és a mikronéziaiakat sem.
Épelméjű ember egyes embereket szeret,
személyeket, individuumokat. Keresztényt, ha szeretni való, zsidót, ha szeretni való, magyart, ha szeretni való, ateistát, ha szeretni való és így tovább. De egy gazember keresztényt, egy gazember zsidót, egy gazember németet, egy gazember magyart, egy gazember polinéziait vagy egy gazember ateistát miért kellene azért szeretni, mert a gazember amúgy keresztény, zsidó, magyar, ateista, vagy zoroasztriánus?
Orbán Viktor szereti a keresztényeket?
Valamennyit? Hosszú névsorát tudnám nyújtani azon derék keresztényeknek, akiket egészen biztosan nem szeret Orbán Viktor. (És meglehet, ők sem Orbán Viktort.)
Orbán Viktor szereti a zsidókat?
Engem is?
Amúgy Orbán Viktornak és körének (Semjéntől Balogon át Káslerig) nem az lenne a dolguk, hogy szeressék (vagy ne szeressék) a keresztényeket. Sokkal inkább az – ha már egyáltalán ez felvetődik, s ezzel valamennyien garantáltan jól járnánk, kiváltképp ők maguk, – hogy végre megismerkedjenek a kereszténységgel, a keresztény hagyománnyal.
Könnyen kiderülhetne, hogy Orbán Viktor nagyon szereti a keresztényeket. Kivéve mondjuk az ő eszméivel szögesen ellentétes nézeteket hirdető Jézust.
(Forrás: Gábor György közösségi oldala)
Szerző
