Ennek a hatalomnak én nem leszek szomorú! – Heti Lendvaiságok

Lendvai Ildikótól nem idegen a csípös irónia nyelve, de soha nem sértésre, sokkal inkább figyelemfelkeltésre használja írói vénáját. Közel egy évig minden héten jelentkezett portálunkon “Heti tapló” című rovatával, amiben az elmúlt 7 nap furcsaságait figurázta ki a csak rá jellemző módon. Most az elmúlt pár nap gondolatait olvashatják mindennapi visszásságainkról.

Persze, elszomorodtam az utolsó hét huzavonáitól….

De isten ments az afféle önbeteljesítő szomorúságtól, amelyik feladja a harcot! Bárkire szavazunk az előválasztáson, akit le akarunk váltani, az nem a nekünk kevésbé tetsző jelölt, mégcsak nem is egyszemélyben Orbán, hanem a nevével fémjelzett rendszer. Az, amely kiöli a világunkból a szolidaritást, a részvétet, a méltányosságot, az önálló szellemet, az elegáns érvelést és a humort, a felvilágosodás és a progresszió európai örökségét, és igen, még a nemzeti összetartozást is. Inkább megfeleznék a nemzetet, kizárnák belőle a fél országot, ami nagyobb öncsonkítás, mint Trianonban volt.

Bárki az előválasztás nyertese, a verseny végeztével őt fogom támogatni. Mert

    • ha csak annyit tesz kormányon, hogy felemeli a tankötelezettségi korhatárt, tudást nyújt a szakmunkásképzésben is, már nem kerülne ki évente újra és újra többezer fiatal félanalfabétaként az utcára.
    • Ha csak annyit, hogy télre volna több szociális alapon adott tüzelő, már nem fagynának meg ennyien a saját lakásukban.
    • Ha csak annyit, hogy nem sodor az EU szélére, nem ültet minket a nemzetközi szégyenpadra, már emeltebb fővel járhatnánk.
    • Ha csak annyit, hogy nem hazudja le, nem zárja el a híreket, már okosabbak lehetnénk.
    • Ha csak annyit, hogy nem forgatná fel a gyomrunkat az úrhatnámság homáros-helikopteres-jachtos ízlésficamaival, már jobban tudnánk, mi a szép, és mi a bunkó.
    • Ha csak annyit, hogy nem üldözné a kiszolgáltatottakat segítő szervezeteket, már többen érezhetnék magukat embernek..

És ezt a kettő közül mindegyik megtenné. Még az ennél többet is, a fontosabbat is.

Úgyhogy megyek előválasztani.

Ezeknek, ennek a hatalomnak én nem leszek szomorú! Már csak azért sem, mert őszinte kárörömmel töltenek el a hírek az ő válságstábjaikról. Hiába költöttek el százmilliókat (persze a mi pénzünkből) stopkarácsonyos plakátokra, petíciókra, most dobhatják őket a kukába. Szervilis sajtójuk és elemzőik hiába szajkózták tízezerszer, hogy az előválasztás lejátszott meccs, hiszen előre megegyeztek, hogy Karácsony jön ki a végén, most kezdhetnek új szövegeket kiizzadni. Pech.

Azért nekik se könnyű. Nekünk se lesz. De ki a csuda számított könnyű küzdelemre? Hát akkor, vissza a pástra! Most jön a java, most jön a neheze, most jön a lényeg. (Forrás)

Úgy érzem magam, mint a régi sanzonban: “Én nem hiszem, hogy normális vagyok…”

A kételyt Semjén Zsolt ültette belém. Azt nyilatkozta a Hír tévében:

“A vadászati világkiállítás végső üzenete a normalitás.”

Nálam eddig ez az üzenet, ha végső, ha nem, abszolut süket fülekre talált. Itt állok tehát, és egy fikarcnyi nomalitásban sincs részem. Aztán folytatta az eligazítást:

“Mi a természet rendjét, ami a teremtés rendjét tükrözi, evidenciának tekintjük, nemcsak az állatok, növények, ásványok tekintetében, hanem az ember és a társadalom tekintetében is. A természet rendjét mindenkinek tisztelni kell.”

Rendben van, tisztelem. Azoknál biztosan jobban, mint akik minden útjukba eső fát kivágatnak, minden zöldet lebetonoznak, a természetvédelmi területeknek sokkal kevesebb pénzt adnak, mint a vadászkiállításra, és az ásványokról először az jut eszükbe, hogy na, akkor itt gyorsan bányászati jogot kell adni Orbán-papának.

Sajnos, arról sem vagyok egészen meggyőzve, hogy a természet rendje szerint az élőlényeknek feltétlenül tömegestük kell kitömniük egymást. És ami a teremtés rendjét illeti, amit erről olvastam, aszerint az Úr mintha megteremtette, és nem kitömte volna az állatokat.

De persze ebben a KDNP elnöke illetékesebb, mint én. Éppen ezért arra kérném teljes tisztelettel, a természet rendjét szolgáló vadászati szokásait azért mégse terjessze ki a szerinte ugyanilyen rendbe illeszkedő emberekre és társadalomra. Még képletesen sem. (Forrás)

A Békemenet fő szervezője, a CÖF-ös Csizmadia a menet céljáról:

“Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy bizonyos körök, sok pénzzel megtámogatva, le akarják váltani az Orbán-kormányt.”

Igaza van! Ez szörnyű!

Tényleg nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy vannak, aki felháborító módon nem Orbánra akarnak szavazni. Ez nem járja! Pláne, hogy a CÖF-vezér szerint sok pénzzel vannak megtámogatva.

Szemben a nyomorgó kormánnyal, amelynek egy kanyija sincs a kampányra, a választók megnyerésére. Nem is tudom, ha a kormány ilyen koldusszegény, talán a CÖF visszaadhatná neki a közpénzből, állami vállalatoktól felcsípett sokmilliós támogatásokat.

Különben egyesek még azt hihetnék, hogy többek között ők azok, akik sok pénzzel vannak megtámogatva. (Forrás)

 

Ennek a hatalomnak én nem leszek szomorú! – Heti Lendvaiságok

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Egy hozzászólás itt: “Ennek a hatalomnak én nem leszek szomorú! – Heti Lendvaiságok

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük