Connect with us

Kerítésen innen

Jeszenszky Géza: „Az a célunk, hogy kirepüljünk azokból a szövetségekből, amelyekbe vágytunk”

Megosztás

Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata. 1990–1994 között az Antall-kormány külügyminisztere, 1998–2002 között Magyarország washingtoni, majd 2011–2014 között norvégiai és izlandi nagykövete. 1994-ben ő nyújtotta be Magyarország felvételi kérelmét az Európai Uniónak. A Klubrádióban a növekvő kínai befolyásról mondta el véleményét.

Jeszenszky
Megosztás

Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata. 1990–1994 között az Antall-kormány külügyminisztere, 1998–2002 között Magyarország washingtoni, majd 2011–2014 között norvégiai és izlandi nagykövete. 1994-ben ő nyújtotta be Magyarország felvételi kérelmét az Európai Uniónak. A Klubrádióban a növekvő kínai befolyásról mondta el véleményét.

A hintapolitika nem eredményes, viszont gyakran végződik nagyon rosszul

A CEU a Fudan összevetéséről elmondta

előbbi távozása nem csak presztízskérdés, noha rendkívül rossz nemzetközi visszhangja van, így tovább romlik az ország megítélése.

De tágabb jelentősége is van: nem kis számban végeztek ott olyanok, akik a volt Szovjetunió tagállamaiból jöttek, közülük többen hazájukban később vezető beosztású emberek, például miniszterek lettek, és nagy szimpátiával emlékeztek vissza. Tehát

a CEU „magyarbarát gyár” volt

– fogalmazott. Hozzátette:

ezt annak ellenére mondja, hogy Soros György nagyon kritikusan szemlélte az Antall-kormányt.

Mégis elfogadták, hogy Budapesten hozza létre az intézményt, tehát korábbi konfliktusuk dacára személyesen is sajnálta az egyetem elüldözését a volt tárcavezető.

Csere?

És ez a csere: nemcsak egy kínai egyetem jönne ide, hanem politikai szerepe lenne,

„úgy is mondják egyesek, hogy kémközpont”.

Ráadásul abból az összegből, amelybe a magyar adófizetőknek kerül ez a beruházás (550 milliárd forint) rendkívüli mértékben lehetne javítani a magyar felsőoktatást például külföldi vendégoktatókkal, további külföldi egyetemi kapcsolatokkal.

Szűkebben véve is érthetetlen ez a döntés.

Ha pedig azt nézzük, hogy mi van mögötte

– a kínai orientáció, akkor meg kell jegyezni, hogy a hintapolitika sohasem vagy a legritkább esetben eredményes, viszont nagyon gyakran rendkívül rosszul végződik. Gondoljunk a hinta mozgására, amelyből nagy lendülettel ki lehet repülni.

„Az a célunk, hogy kirepüljünk azokból a szövetségekből, amelyekbe vágytunk, amelyekben népszavazással megerősítve tagok lettünk, a NATO-ban és az Európai Unióban?”

– tette fel a kérdést.

A kínai viszony a legsúlyosabb veszély a magyar nemzet orientációjára, mondhatni jövőjére nézve.

Az EU nem követi el azt a súlyos hibát, amit a magyar

A kormány azt szokta mondani, hogy az EU is megköti az üzleteit Kínával, de Jeszenszky Géza felhívta a figyelmet arra, hogy

egyetlen másik EU-tagállam se hoz a saját országába kínai egyetemet,

sőt, az elvileg kulturális szerepkört betöltő Konfuciusz Intézeteket is egyre több helyen szüntetik meg vagy korlátozzák, mert valójában nemcsak oktatási tevékenységet folytatnak, hanem befolyásszerzés is a feladatuk.

Tehát az EU nem követi el azt a súlyos hibát, amit a magyar kormány

– összegezte a volt külügyminiszter. A teljes riportot ide kattintva hallgathatja meg.

 

jeszenszky

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük