Jeszenszky Géza: „Az a célunk, hogy kirepüljünk azokból a szövetségekből, amelyekbe vágytunk”
Megosztás
Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata. 1990–1994 között az Antall-kormány külügyminisztere, 1998–2002 között Magyarország washingtoni, majd 2011–2014 között norvégiai és izlandi nagykövete. 1994-ben ő nyújtotta be Magyarország felvételi kérelmét az Európai Uniónak. A Klubrádióban a növekvő kínai befolyásról mondta el véleményét.
Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata. 1990–1994 között az Antall-kormány külügyminisztere, 1998–2002 között Magyarország washingtoni, majd 2011–2014 között norvégiai és izlandi nagykövete. 1994-ben ő nyújtotta be Magyarország felvételi kérelmét az Európai Uniónak. A Klubrádióban a növekvő kínai befolyásról mondta el véleményét.
A hintapolitika nem eredményes, viszont gyakran végződik nagyon rosszul
A CEU a Fudan összevetéséről elmondta
előbbi távozása nem csak presztízskérdés, noha rendkívül rossz nemzetközi visszhangja van, így tovább romlik az ország megítélése.
De tágabb jelentősége is van: nem kis számban végeztek ott olyanok, akik a volt Szovjetunió tagállamaiból jöttek, közülük többen hazájukban később vezető beosztású emberek, például miniszterek lettek, és nagy szimpátiával emlékeztek vissza. Tehát
ezt annak ellenére mondja, hogy Soros György nagyon kritikusan szemlélte az Antall-kormányt.
Mégis elfogadták, hogy Budapesten hozza létre az intézményt, tehát korábbi konfliktusuk dacára személyesen is sajnálta az egyetem elüldözését a volt tárcavezető.
Csere?
És ez a csere: nemcsak egy kínai egyetem jönne ide, hanem politikai szerepe lenne,
„úgy is mondják egyesek, hogy kémközpont”.
Ráadásul abból az összegből, amelybe a magyar adófizetőknek kerül ez a beruházás (550 milliárd forint) rendkívüli mértékben lehetne javítani a magyar felsőoktatást például külföldi vendégoktatókkal, további külföldi egyetemi kapcsolatokkal.
Szűkebben véve is érthetetlen ez a döntés.
Palkovics: a Fudan egy "ékszerdoboz" - Önt megkérdezték, hogy kell-e az 500.000 milliós smukk?
Ha pedig azt nézzük, hogy mi van mögötte
– a kínai orientáció, akkor meg kell jegyezni, hogy a hintapolitika sohasem vagy a legritkább esetben eredményes, viszont nagyon gyakran rendkívül rosszul végződik. Gondoljunk a hinta mozgására, amelyből nagy lendülettel ki lehet repülni.
„Az a célunk, hogy kirepüljünk azokból a szövetségekből, amelyekbe vágytunk, amelyekben népszavazással megerősítve tagok lettünk, a NATO-ban és az Európai Unióban?”
– tette fel a kérdést.
A kínai viszony a legsúlyosabb veszély a magyar nemzet orientációjára, mondhatni jövőjére nézve.
Karácsony a Fudanról: "Ha Felcsúton építenék meg, akkor is tiltakoznánk, de ha a Diákvárosból kiszakított területen akarják felhúzni, akkor kétszeresen tesszük"
Az EU nem követi el azt a súlyos hibát, amit a magyar
A kormány azt szokta mondani, hogy az EU is megköti az üzleteit Kínával, de Jeszenszky Géza felhívta a figyelmet arra, hogy
egyetlen másik EU-tagállam se hoz a saját országába kínai egyetemet,
sőt, az elvileg kulturális szerepkört betöltő Konfuciusz Intézeteket is egyre több helyen szüntetik meg vagy korlátozzák, mert valójában nemcsak oktatási tevékenységet folytatnak, hanem befolyásszerzés is a feladatuk.
Tehát az EU nem követi el azt a súlyos hibát, amit a magyar kormány
– összegezte a volt külügyminiszter. A teljes riportot ide kattintva hallgathatja meg.
Papír van róla - stratégiai cégnek számítanak az egyetemek -Fudan is!- és a film, videó, televízióműsor gyártás, a könyvkiadás és a műsorszolgáltatás!
Jeszenszky Géza: ... válasszuk meg jól a szövetségeseinket, és hozzájuk legyünk lojálisak. A lojalitás nem egyenlő a szervilizmussal ....
Jeszenszky Géza: Visszatekintés a győztes 1956-os magyar forradalomra