Kerítésen innen
Jeszenszky Géza: „Az a célunk, hogy kirepüljünk azokból a szövetségekből, amelyekbe vágytunk”
Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata. 1990–1994 között az Antall-kormány külügyminisztere, 1998–2002 között Magyarország washingtoni, majd 2011–2014 között norvégiai és izlandi nagykövete. 1994-ben ő nyújtotta be Magyarország felvételi kérelmét az Európai Uniónak. A Klubrádióban a növekvő kínai befolyásról mondta el véleményét.
Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata. 1990–1994 között az Antall-kormány külügyminisztere, 1998–2002 között Magyarország washingtoni, majd 2011–2014 között norvégiai és izlandi nagykövete. 1994-ben ő nyújtotta be Magyarország felvételi kérelmét az Európai Uniónak. A Klubrádióban a növekvő kínai befolyásról mondta el véleményét.
A hintapolitika nem eredményes, viszont gyakran végződik nagyon rosszul
A CEU a Fudan összevetéséről elmondta
előbbi távozása nem csak presztízskérdés, noha rendkívül rossz nemzetközi visszhangja van, így tovább romlik az ország megítélése.
De tágabb jelentősége is van: nem kis számban végeztek ott olyanok, akik a volt Szovjetunió tagállamaiból jöttek, közülük többen hazájukban később vezető beosztású emberek, például miniszterek lettek, és nagy szimpátiával emlékeztek vissza. Tehát
a CEU „magyarbarát gyár” volt
– fogalmazott. Hozzátette:
ezt annak ellenére mondja, hogy Soros György nagyon kritikusan szemlélte az Antall-kormányt.
Mégis elfogadták, hogy Budapesten hozza létre az intézményt, tehát korábbi konfliktusuk dacára személyesen is sajnálta az egyetem elüldözését a volt tárcavezető.
Csere?
És ez a csere: nemcsak egy kínai egyetem jönne ide, hanem politikai szerepe lenne,
„úgy is mondják egyesek, hogy kémközpont”.
Ráadásul abból az összegből, amelybe a magyar adófizetőknek kerül ez a beruházás (550 milliárd forint) rendkívüli mértékben lehetne javítani a magyar felsőoktatást például külföldi vendégoktatókkal, további külföldi egyetemi kapcsolatokkal.
Szűkebben véve is érthetetlen ez a döntés.
Ha pedig azt nézzük, hogy mi van mögötte
– a kínai orientáció, akkor meg kell jegyezni, hogy a hintapolitika sohasem vagy a legritkább esetben eredményes, viszont nagyon gyakran rendkívül rosszul végződik. Gondoljunk a hinta mozgására, amelyből nagy lendülettel ki lehet repülni.
„Az a célunk, hogy kirepüljünk azokból a szövetségekből, amelyekbe vágytunk, amelyekben népszavazással megerősítve tagok lettünk, a NATO-ban és az Európai Unióban?”
– tette fel a kérdést.
A kínai viszony a legsúlyosabb veszély a magyar nemzet orientációjára, mondhatni jövőjére nézve.
Az EU nem követi el azt a súlyos hibát, amit a magyar
A kormány azt szokta mondani, hogy az EU is megköti az üzleteit Kínával, de Jeszenszky Géza felhívta a figyelmet arra, hogy
egyetlen másik EU-tagállam se hoz a saját országába kínai egyetemet,
sőt, az elvileg kulturális szerepkört betöltő Konfuciusz Intézeteket is egyre több helyen szüntetik meg vagy korlátozzák, mert valójában nemcsak oktatási tevékenységet folytatnak, hanem befolyásszerzés is a feladatuk.
Tehát az EU nem követi el azt a súlyos hibát, amit a magyar kormány
– összegezte a volt külügyminiszter. A teljes riportot ide kattintva hallgathatja meg.
