Holnap tárgyal a Fővárosi Közgyűlés Budapest idei költségvetéséről, a szűk mozgástéren belül a budapestieknek tett vállalásainkból indultunk ki. Köztük egy fontos ígéretből, amelyet decemberben tettem a Madách térre összegyűlt több mint tízezer embernek, és mindenkinek, aki velem, együtt vallja: a kultúra nemzeti alap.

Azt mondtam ott, megvédjük a színházainkat, amelyeknek egy rossz és káros törvény veszélyezteti a művészi szabadságát

Utálatos helyzet, utálom magam is ezt a törvényt, ezért úgy kellett ebben az ügyben is számolnunk, hogy figyelemmel legyünk arra, nem csak színházakat kell finanszíroznunk ebben a városban. A vállalás betartása tehát nem veszélyeztetheti a város működőképességét.

Ezért a vége felé közeledő tárgyalásokon a kormánnyal az alábbi elveket követtük:

1. Nem adunk át egyetlen színházat sem a kormánynak, még ha kérik, akkor se: minden színház fenntartói joga a fővárosnál marad.

2. A művészi szabadságukban veszélyeztette színházakat tisztán önkormányzati finanszírozásba vonjuk, vagyis nem lesz az államnak beleszólása a Katona József Színház, az Örkény Színház, a Radnóti Színház és a Trafó művészeti munkájába.

3. A tisztán önkormányzati finanszírozású színházak mellett lesznek a városban vegyes – vagyis állami és önkormányzati – , és tisztán állami finanszírozási kőszínházak is. Utálatos helyzet, mondom, de ezt kényszeríti ránk a fővárosnak hagyott szűk mozgástér.

4. Biztosítani kell a független színházak és előadóművészek művészi szabadságát azzal, hogy a támogatásukra eddig biztosított pénzt ezután is megkapják, a fővárosi művészek esetén pedig ennek a támogatásnak az elosztásáról a főváros által jelölt kuratórium dönt elvszerű módon.

5. A fővárosi Szabad-Tér Színházat – amely nevével ellentétben nem klasszikus színház, inkább színpad és rendezvényhelyszín -, a jövőben valós funkciójának megfelelően üzemeltetjük tisztán önkormányzati finanszírozásból. Ezt a színpadot többek között független színházi produkciók befogadására is alkalmas helyszínné tesszük, ehhez igazítjuk a cég jogi státuszát és működtetését. Így védjük meg a kormányzati befolyástól veszélyeztetett művészszínházainkat. Számomra ez az elsődleges. A kialakult helyzetet a kormány kényszerítette ránk, ebből próbáljuk a legtöbbet kihozni – bízva abban, hogy nem kell már sokáig együtt élnünk ezzel az utálatos törvénnyel.

Forrás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét