Connect with us

Banánköztársaság

Mint ördög a tömjénfüsttől – Kiutunk az Európai Unióból

Megosztás

Június elsején megkezdte a munkát az Európai Ügyészség (EPPO – European Public Prosecutor’s Office). Vezetője Laura Codruța Kövesi, a volt román főügyész, aki hazájában kemény, következetes munkával számos arra érdemes korrupt politikust és vállalkozót juttatott rács mögé.

200 millió eurós bírság Magyarországnak -a kormánynak- az uniós menekültügyi törvény rendkívül súlyos megsértése miatt - Orbán Viktor reagált
Megosztás

Június elsején megkezdte a munkát az Európai Ügyészség (EPPO – European Public Prosecutor’s Office). Vezetője Laura Codruța Kövesi, a volt román főügyész, aki hazájában kemény, következetes munkával számos arra érdemes korrupt politikust és vállalkozót juttatott rács mögé.

A szervezet az Európai Unió – tagországoknak kifizetett – támogatásait érintő, tízezer eurónál (3,5 millió forintnál) nagyobb kárt okozó korrupciós és csalási ügyeket, illetve a tízmillió eurónál (3,5 milliárd forintnál) nagyobb áfacsalási eseteket vonja vizsgálat alá. Kivételes figyelmet szentelnek majd a 750 milliárd eurós uniós helyreállítási támogatási csomag sorsának. Az EPPO saját nyomozása után saját jogon indíthat eljárást a vétkesnek talált tettesek ellen hazájuk bíróságán, saját bizonyítékok alapján.

A szervezethez a 27 uniós tagország közül öt nem csatlakozott

Dánia és Írország igazságszolgáltatási ügyekben eleve külön utat jár az EU-ban, Svédország pedig eleinte nem sok reményt fűzött az új szervezet hatékony működéséhez, ám már 2019-ben bejelentette csatlakozási szándékát.

Lengyelország, s persze Magyarország azonban mindenképpen távol marad a közös bűnüldöző szervezettől, habár 2009-ben a Fidesz még támogatta a közös uniós ügyészség létrehozásának gondolatát.

Hanem 2010. óta új időszámítás szerint élünk

A lakosság lélekszámához viszonyítva Magyarország (és Lengyelország is) különösen tetemes összegeket kapott és kap az Uniótól. Ugyanakkor az OLAF, vagyis az Unió korrupcióellenes nyomozati szervének vizsgálódásai szerint Magyarországon a tagországok között kivételesen magas a támogatások szabálytalan, sőt korrupt felhasználásának aránya. Bírósági ítéletek ezt nem támasztják alá, mert a magyar ügyészségnek gyakran más a véleménye, s nem indítanak, vagy hamar lezárnak vizsgálatokat. (A büntetéseket emiatt a költségvetésből a magyar adózók fizetik! V.ö: Elios ügy!)

Talán ez lehet az oka, hogy Magyarország döntéshozói úgy tartanak az Európai Ügyészségtől, mint ördög a tömjénfüsttől.

Polt Péter legfőbb ügyész egy ódon nyilatkozatában azt találta mondani, hogy

„nem látja biztosítottnak a magas fokú szakmaiságot a szervezetnél”.

(És amikor ezt kijelen-tette, még csak el sem mosolyodott.) Ráadásul amiatt aggódott, hogy szerinte az Európai Ügyészség „válogathat” majd az ügyek között, és semmibe veszi országunk szuverenitását.

A szervezet (esetleges) magyarországi működésében Orbán Viktor miniszterelnök is a magyar szuverenitás lehetséges sérelmét látta, merthogy az Alaptörvényben benne vagyon, hogy Magyarországon a magyar ügyészség dolga a bűnüldözés.

Gulyás Gergely még 2018-ban kijelentette, hogy Magyarországon az ügyészség „a nyomozás ura”,

és nem indokolt, hogy más szervek is nyomozhassanak az uniós pénzek ügyében.

Ez a nemzeti szuverenitás kérdéskörébe tartozik. Az a helyes, ha a vádat a független magyar ügyészség képviseli. És ez nem megosztott, különösen nem Brüsszellel megosztott hatáskör! – állította a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Érdemes itt a Neue Zürcher Zeitung (a Népszava szemléjében idézett) írásából néhány sort átvenni, s láttatni, miként vélekedik egy nem EU tagország tekintélyes orgánuma Magyarország és Lengyelország Európai Ügyészséggel kapcsolatos álláspontjáról:

“…Magyarország és Lengyelország nem vonhatja ki magát a vizsgálatok alól, mert az EU-nak meg kell néznie, hogy a két ország mire fordítja az európai támogatásokat. Azaz a Fidesz és a PiS hiába nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez….Azoknak, akik az európai adófizetők érdekeit védik, nincs más lehetőségük, mint hogy megvon-ják az előirányzott összegek egy részét azoktól, akik nem hajlandók együttműködni. A járványalapból hamarosan 750 milliárd eurós pénzeső hullik a tagállamokra, ám ha ennek egy része eltűnik, illetve politikusok, valamint minden hájjal megkent vállalko-zók zsebre vágják, az igencsak árt az EU legitimitásának….

Süket duma a magyar és a lengyel vezetés részéről, hogy óvni akarják országuk szuverenitását. Mert ha ahhoz elég önállóak, hogy egy vagon pénzt vegyenek fel a közösség jóvoltából, akkor nem ellenezhetik, hogy az EU a körmükre nézzen a felhasználás kapcsán. Főleg, miután mindkét tagnál repedezik a jogállam és kormányok igyekeznek egyeduralmat terem-teni.“

Pillanatnyi kétségem nincs a felől,

hogy a független NZZ véleményét valamely szószátyár szóvivő Soros vagy a (mellesleg oltásellenes) honi ellenzék zsoldjában álló kolléga művének minősíti, de ha tényekről kívánunk tűnődni, inkább az a valószínű, hogy a kormány továbbra is ellenőrzés nélkül, a maga és rokoni-baráti köre érdekei szerint óhajt sáfárkodni az uniós támogatásokkal – úgy, mint tette eddig. Ha pedig a pénzeső emiatt megszűnik, Orbán Viktor inkább kivezeti az országot az EU-ból, (ha lesz rá módja!), semmint megengedné, hogy holmi román ügyésznő (aki ráadásul Polt szerint szakmailag nem is kompetens) tetten érje őket, amint elsinkófálják az európai adózók pénzét.

 

európa

Szerző

1 Comment

1 Comments

  1. Pingback: Az Európai Ügyészség teszi a dolgát: rendőrök vitték el a volt bolgár miniszterelnököt az EU-s pénzek ellopása miatt - Városi Kurír

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük