Sorting by

×

Magyar György: tényleg közpénzből csinálhat hülyét a kormány mindenkiből?

Nyomokban él még a bírói függetlenség, de az Alkotmánybíróság gyorsan rendet tett a fejekben. A Kúria szerint ugyanis aggályos, ha a kormány kampányidőszakban feladatának tekinti levelekkel bombázni a választókat az ellenzék lejáratására, ám a fideszes alkotmánybírák ezt másként látták: nincs azzal semmi baj, ha a kabinet a tájékoztatási kötelezettségére hivatkozva becsapja a „honfitársait”. Köszöntünk szép, új világ!

Büszke vagyok a Kúriára,

mert amikor Varga Zs. Andrást, a legfőbb ügyész korábbi helyettesét választották meg a legfőbb bírói fórum vezetőjévé, a bírói függetlenséget láttuk veszélyben – nyilatkoztam néhány napja. De most kimondták, hogy a kabinet egyébként nem igazán szabályozott tájékoztatási kötelezettsége és a választási kampányban való részvétele szabálytalan módon keveredik egymással.

Mellesleg erre az EBESZ a 2018-as választás után is felhívta a figyelmet, de semmi nem történt.

Hiába jelezték, hogy ez súlyos jogállami deficit, a Fidesz a füle botját nem mozgatta,

sőt erőből folytatja ezt a jogsértő gyakorlatot, és – és természetesen közpénzből finanszírozva – változatlanul összemossa a pártpropagandát a kormány „tájékoztatási”, vagy nevezzük nevén: nem ritkán dezinformációs tevékenységével. Jellemző módon a szervilis Nemzeti Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság ezt helyénvalónak tartja, s ezzel a Kúria hiába próbált meg szembe menni.

A választási eljárásról szóló törvényből a Kúria szerint egyértelműen az következik: a

„kormányzati kommunikációs szervtől tevékenysége gyakorlása során kampányidőszakban elvárható, hogy a kormányzati tevékenységről szóló tájékoztatása egyértelműen elkülönüljön a jelölőszervezetek alkalmasságát vitató, tevékenységét minősítő kampánytól”.

Ugyanakkor nem minősül kampánynak a

„választási szervek tevékenysége (…), továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége”.

Azt viszont a választási törvény megsértésének minősítette a Kúria,

hogy a kormány kampányidőszakban azt kommunikálta a polgároknak küldött levelében, hogy

„… felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére”.

A tényszerűség kedvéért: Márky-Zay csak annyit mondott, ha a NATO az esetleges fegyverszállításokról – netán konkrét katonai akciókról – döntene, az erre vonatkozó határozat a magyar kormányt is kötné. Ezzel a levéllel a kormány a legfőbb bírói fórum március 5-i végzése szerint megsértette a választási eljárásról szóló törvénynek a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségről, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásról szóló elvét. A verdikt nem is szólhatott másként, hiszen a kabinettől valóban elvárható, hogy a

„kormányzati tevékenységről szóló tájékoztatása egyértelműen elkülönüljön a jelölőszervezetek alkalmasságát vitató, tevékenységét minősítő kampánytól”.

Az Alkotmánybíróság (AB) azonban példaszerű gyorsasággal rendet vágott,

és egy hétre sem volt szüksége ahhoz, hogy a Kúria végzését megsemmisítse. Ebben a döntésben viszont szó sem esik arról, hogy a kormánynak kampányidőszakban illenék tartózkodnia az ellenzék minősítésétől. Az AB egy huszárvágással azt a gordiuszi csomót is átvágta, hogy a kabinet kampányolt, vagy csak tájékoztatási kötelezettségét teljesítette.

A levelet ugyanis nem a választópolgároknak címezték, mert a „honfitársunk” megszólítás arra utal, hogy azzal „minden magyar emberhez” kívántak szólni.

Ezen az érvelésen persze lehetne jót kacagni, miként azon a fordulaton is, hogy az ellenzéki minősítéssel nem utaltak egyetlen politikai pártra vagy jelölőszervezetre sem. Ugyancsak mosolyra fakasztó, hogy az alkotmánybírák szerint a

„kormány tájékoztatási feladata körébe tartozik az aktuálpolitikai helyzetről történő (…) hiteles tájékoztatás, amelynek szükségszerűen az ellenzék álláspontját is tartalmaznia kell”.

Ez így rendben is lenne, ha Márki-Zay korábbi nyilatkozatát teljes egészében, és nem annak értelmét alapvetően megváltoztató módon közlik – nyilván a hitelesség jegyében.

Mellesleg arról se feledkezzünk meg, hogy a mindannyiunk pénzéből finanszírozott közmédiából az ellenzéket gyakorlatilag kitiltották

De az AB szerint a lényeg az, hogy a

„vitatott közlés a tartalma alapján tehát önmagában nézve nem irányult a 2022-es országgyűlési választáson induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem csupán közérdekű célt szolgált”.

Már amennyiben közérdekű célnak tekintjük, hogy a választókat – bocsánat: „honfitársainkat” – saját zsebükből finanszírozva becsapják, félrevezessék, és a tájékoztatási kötelezettségre hivatkozva az ellenzéket igyekezzenek minél kedvezőtlen színben feltüntetni.

Az AB döntése akár az alig több mint két hét múlva lebonyolítandó országgyűlési választási kampány véghajráját is befolyásolhatja: a kormány a tájékoztatási kötelezettségére hivatkozva nagyjából azt tehet, amit akar. Jöhet a szép, új világ…

Forrás

Kapcsolódó

 

Magyar György: tényleg közpénzből csinálhat hülyét a kormány mindenkiből?

átver
A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.