Maruzsa úr! Béremelés nélkül nem lesz jövője az oktatásnak, mert nem lesz pedagógus és szakdolgozó az országban – a PSZ nyílt levele a közoktatás valós számairól

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár minap levelet írt a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) arról, hogy a kormány elindítja „a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programját, amely a gazdaság újraindításán túl az élet újraindításáról is szól”. A PSZ válaszul nyílt levélben írta meg, hogy szeretnének hinni abban, hogy a sikerekből az oktatás is részesül, ám a 2022-es választási év költségvetésének legnagyobb vesztese a közoktatás.

A jó öreg matek….

Az alábbi levelet szöveghűen közöljük:

„Tisztelt Államtitkár Úr!

Ön 2021. június 15-én a PSZ számára írt levelében arról tájékoztat, hogy

„a Kormány elindítja a Gazdaság-Újraindítási Akciótervét, a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programját, amely a gazdaság újraindításán túl az élet újraindításáról is szól.”

Szeretnénk hinni abban, hogy ezekből a sikerekből az oktatás is részesülni fog, de a 2022-es választási év költségvetésének legnagyobb vesztese a közoktatás. A közoktatás részesedése a költségvetésből 2021-ben a tervek szerint 2,9%, amelyet 2022-ben sikerül „feltornászniuk” 2,6%-ra. A 2021. évi tervben szereplő 2223 milliárd forintról a 2022. évi terv 2180 milliárdra csökkenti a teljes oktatási ágazatra költött pénzt. Ezek szerint 43 milliárd forint csökkenéssel akarják újraindítani az oktatást? Biztosak ennek a megalapozottságában? Ezt a PSZ nem tekinti sikernek, már csak azért sem, mert a sport- és szabadidős tevékenységre fordított összeg a 2021. évi terveihez képest 31%-kal emelkedik, nagyobb részt hasít ki a költségvetésből, mint az óvodai és általános iskolai nevelés együttvéve. Ilyen még nem volt a modern Magyarország történetében. Azzal is érvelhetnénk, hogy 2018-ban a GDP 5,9%-át tette ki a közoktatásra fordított összeg, a 2022-es tervek szerint ez alig fog 4% feletti értéket elérni.

Tisztelt Államtitkár Úr!

Ön arról is ír:

„a Kormány mindig is prioritásként kezelte, hogy egységes alapon működő bérezési rendszert teremtsen.”

Ha ez így van, a szakképzésben miért volt tavaly átlagosan 30%-osnak „hirdetett” béremelés, miközben a közoktatásban 10%-os ágazati szakmai bérpótlékot adtak, amelyet bármikor visszavonhat a kormány? Miért van az, hogy aki bölcsődében dolgozik, ugyanazon feladat ellátásáért kap pótlékot, míg ugyanabban az épületben dolgozó óvodai alkalmazott csak ábrándozhat róla?

Ön nagyon komoly sikerként könyveli el a pedagógus-életpályamodell béremelését, csak a napjainkra vonatkozó adatokról feledkezik el.

• A világon Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol diplomás emberek bérét ki kell egészíteni, hogy a garantált bérminimumot elérje az életpálya szerinti fizetésük.
• A világon egyedül Magyarországon fordulhat elő olyan eset, hogy egy 5 éve pályán lévő diplomás anya nettó jövedelme – ha egyedül neveli gyermekét – a létminimumot sem éri el.

Ez megbecsülés Ön szerint? Már Romániában többet keresnek a pályakezdő pedagógusok, mint Magyarországon, talán a Burundiban dolgozó pedagógus fizetésének elérése a kormányzati cél?

Tisztelt Államtitkár Úr!

Ön arról is ír, hogy

„a pedagógus átlagbér a diplomás átlagbér 55,7%-os arányáról 2016-ra 74%-ra nőtt”,

csak elfelejtette hozzátenni: napjainkra ez a szint ismét 60% alá süllyedt, míg egy pályakezdő pedagógus bére bruttó 230 000 Ft pótlékkal együtt, addig a pályakezdő diplomások átlagbére az Oktatási Hivatal jelentése alapján 340 000 Ft felett van. A nevelést-oktatást segítő dolgozók és technikai alkalmazottak bére még megalázóbb, fizetésük több mint 10 éve nem emelkedett. Lassan a munka kiszervezésével sem tudják már megoldani az iskolák takarítását.

Lelkesen hirdeti a kormány, hogy a 25 év alatti fiatalok mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Csakhogy egy átlagos pályakezdő (24 éves) fiatal a kormány eme gesztusát egy évig tudja élvezni, hosszú távon erre nem számíthat.

Tisztelt Államtitkár Úr!

Ön arról is ír, hogy

„a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentését szolgálja a digitális adminisztrációs rendszerek fejlesztése.”

Ezzel szemben az a tapasztalatunk, hogy az adminisztrációs terhek nőttek, ezt több méréssel is igazolni tudjuk. Példaként: a tankerületi központok azon adatokat is írásban kérik az intézményektől, amelyeket egy tisztességes nyilvántartásban egy kattintással le lehetne kérni. A rendszer sorozatos összeomlásairól élménybeszámolót tudnak tartani kollégáink. Arról viszont Ön mélyen hallgat, hogy a magyar pedagógusoknak van a legmagasabb tanítással lekötött munkaideje az Európai Unióban, de Európában is csak Oroszország tudott a dobogó legmagasabb fokáról letaszítani bennünket. Ez jelentené a munkateher csökkenését?

A Pedagógusok Szakszervezete eme nyílt levelében is követeli az oktatásirányítástól, a kormánytól,

• haladéktalanul emelje az oktatásban dolgozók bérét!
• Követeli a kormánytól, hogy a tanítással lekötött óraszámokat az EU-tagországainak átlagára csökkentse!

A PSZ felháborítónak tartja és megdöbbenésének ad hangot, amiért a parlament ismét anélkül fogadta el a jövő évi költségvetést, hogy a kormánypárti képviselők meghallották volna az évek óta hangoztatott szakmai érveket a béremelés mielőbbi szükségességéről!

Követelésünk a társadalom érdekét szolgálja: béremelés nélkül nem lesz jövője az oktatásnak, mert nem lesz pedagógus és szakdolgozó az országban.

Budapest, 2021. június 29.

Pedagógusok Szakszervezete (PSZ)
Országos Vezetősége”

Kapcsolódó

"Sajnálom Orbán Viktort, hogy nem volt egyetlen olyan tanára sem, akit tanár-példaképnek tekinthetne"

„Kásler alkalmatlan, és alkalmatlan az EMMI névre hallgató szörnyszülött is" - véli a PDSZ

PDSZ: Maruzsa Zoltán megmutatta, hogy van még lejjebb...