Kerítésen innen
Orbán: „ezeket a libernyákokat, akikkel vitatkoznom kellett, elviszem a hátamon”
Orbán Viktor szokásos pénteki iránymutatásából megtudhattuk, hogy saját életére visszanézve nem azért sikerült elérnie az EU csúcson azt, amit elért, mert kellő mennyiséget tanult, tapasztalt a világból, hanem mert sok időt töltött edzőtáborokban és öltözőkben.
Lehet, hogy ez esetben pályát tévesztett?
Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjúját adta a Kossuth rádióban, a kezdő téma az EU-s költségvetés elfogadása volt.
„Egy fontos pillanat volt ez Magyarország történetében, de a másik 26 tagállam életében is”
– mondta a kormányfő. Majd arról beszélt, vannak eladósodott déli államok, meg van Magyarország.
Különleges feladat volt – foglalta össze az elmúlt pár napot.
„A pápaválasztás is így szokott történni.”
A „libernyákok”
Keveset aludt azokban a napokban, posztolt is róla („92 óra munka, 12 óra pihenés, 0 óra szórakozás”), de azt mondta, volt katona, meg a fél életét edzőtáborokban és öltözőkben töltötte, hozzá van szokva.
„De ezeket a libernyákokat, akikkel vitatkoznom kellett, elviszem a hátamon”
Az Európai Parlament ezt követően közölte, ebben a formában nem tudnak igent mondani a költségvetésre. Az EP-ben Orbán szerint csak azért elégedetlenek, mert a lengyelek és a magyarok visszaverték a liberálisok támadását.
„Gyűlölnek minket, nem túlzok”
– mondta, amiért hazánk nem fogad be menekülteket, ráadásul
„egy Soros György nevű magyar áll mögöttük.”
A megnyert csata
De próbálkozni fognak még a miniszterelnök szerint, nem háborút nyert, csak csatát, meg „meg is kell dolgozniuk a pénzükért.” Szerinte a következő tíz évben csak olyan miniszterelnöknek kellene az ország élén állnia, aki érti ezt az összefüggést és kiáll a magyar nemzeti érdekek mellett, mert a következő tíz évben folyamatosak lesznek a támadások.
A macroni mondás ellenére….
Orbán hosszan beszélt arról, hogy sikerült három milliárd euróval többet kiharcolnia.
„Ez órabérben sem rossz”
– mondta most erről. Idézzük fel vonatkozó cikkünket erről:
„ez nem kis összeg, hiszen 2018-as árakon számolva a költségvetésből nekünk járó részre vonatkozó javaslat 17,9 milliárd euró volt, 5,7 milliárddal kevesebb a mostani, 2014–2020 közötti pénznél. Ha a mínuszból sikerült 3 milliárdot lefaragni, az részsiker, de teljes aligha. (Hét éve, a mostani MFF tárgyalása során az utolsó pillanatban 4 milliárdot harcolt ki a miniszterelnök.) A NGEU-ból pedig a korábbi számítási kulcs szerint kb. 8 milliárd euró támogatás járt volna az országnak – a kölcsönrész növelésével számításaink szerint ez nagyjából 7,1 milliárdra csökkenhetett. Vagyis összességében vastagabb, nagyjából 9,5 ezer milliárd forintos lehet a nemzeti boríték, tehát a felzárkóztatási forrásokból (a hitelrészt nem számítva) minden magyarnak majdnem 970 ezer forint jut a következő hét évben.”
„Több Balaton, kevesebb Adria”?
A koronavírussal kapcsolatban azt mondta, ébredés után rögtön a számokat nézi elsőként.
„A koronavírus egy kellemetlen betegség, van, akiket súlyosan meggyötör, de bele is lehet halni.”
Ezért mindig a haláleseteket nézi először, ebben kezd
„jól állni a szénánk”,
nem mondta Orbán, de az utóbbi napokban senki nem halt meg a vírusban.
A környező országokban azonban baj van, mondta, együgyűnek kell lenni ahhoz, hogy azt higgyük, hogy ha nem teszünk semmit ellene, nem jön be ide is a vírus. Ezért három színbe sorolták az országokat, ezekről írtunk bővebben.
„Ha nem figyelünk, könnyen bajt okozhatunk magunknak és az országnak.”
Senkit nem beszélek a külföldi utazásról, látni kell a tengert, én is ehhez a táborhoz tartozok, de több Balaton, kevesebb Adria – mondta el sokadjára.
„Rendnek lennie kell”
Az iskolaőrökről is beszélt a miniszterelnök, miután a műsorvezető, Nagy Katalin arra utalt, hogy mivel a pedagóguspálya elnőiesedett, biztos örülnek az őröknek a tanárok. A baj nagyobb, mint az ember gondolná, kínos is erről beszélni. Ez a jelenség a mi magyar, közös életünk jelensége – fogalmazott.
Nem csak a diákok, a szülők is….
Orbán szerint nem elsősorban a diákokkal van baj, hanem a szülőkkel is. „Ez elfogadhatatlan” – mondta a tanárverésekről. Kiment a divatból, de a miniszterelnök szerint nem volt helytelen az a fegyelmezési mód, ami az ő idejében volt, ezért kellettek az iskolaőrök. „Talán hamarabb kellett volna cselekednünk.” Tudta azt is, hogy a
„liberálisok szerint nem rendőröket, hanem pszichológusokat kell küldeni”,
de ahol átlépnek egy határt, ott
rendet kell tenni. Nem lesz Amerika ebben az értelemben.
Levelezés közmilliókért
A műsor utolsó két percében a nemzeti konzultáció is szóba került, hogy mennyien küldték vissza azt. Orbán messziről indított, mert azt mondta, hogy:
a baloldalra nem lehet számítani, ha baj van. Felfoghatatlan számomra, miért nem sikerül felülemelkedniük a hatalmi érdekükön. Ha baj van, akkor baj van.
Nem érti, miért kell kilopkodni az íveket a postaládákból, a magyar emberek nem gyerekek, ha nem akarják visszaküldeni az íveket, nem teszik meg. A konzultációra azonban szerinte azért van szükség, mert „fenyeget a második hullám, máshová már megérkezett”, ő pedig egyetértési pontokat akar keresni az emberekkel.
Gábor György filozófus közösségi oldalán reagált:
„Nem merek kimenni a temetőkbe, mert hihetetlen mozgolódás támadhatott odalenn. Forog a sírjában Kossuth és Eötvös, Kölcsey és Petőfi, Teleki László és Jókai, Petőfi és Wesselényi, Széchenyi és Szemere Bertalan, Deák és Bibó, Andrássy Gyula és Vázsonyi Vilmos, de forog a sírjában sok volt magyar miniszterelnök,Tisza Kálmántól Tisza Istvánig, Bethlen Istvántól Antall Józsefig. Azt mondta ugyanis a mai napon Magyarország hivatalban lévő miniszterelnöke, hogy
„Ezeket a libernyákokat elviszem a hátamon”,
összekeverve a közrádiót a felcsúti söntéspulttal.
Várom a jövő heti interjút, hátha akkor megtudjuk, hogy éppen mit gondol a zsidrákokról. Meg a cigusokról.
Amúgy pedig az eredendő alpáriságára is folyton-folyvást rájátszani kész tahónak üzenném (persze lehet, hogy tudja, s ezért is teszi mindezt), hogy
„a nyelv több, mint vér”.
Victor Klemperer A Harmadik Birodalom nyelvéről írt munkájában ezt a Rosenzweig-idézetet teszi meg könyve mottójául.”
Szerinte így oldották meg a gazdasági válságot, a migrációs válságot is, most pedig a koronavírus okozta válságot oldaná meg így.
Szerző
