Orbán: “ezeket a libernyákokat, akikkel vitatkoznom kellett, elviszem a hátamon”

Orbán Viktor szokásos pénteki iránymutatásából megtudhattuk, hogy saját életére visszanézve nem azért sikerült elérnie az EU csúcson azt, amit elért, mert kellő mennyiséget tanult, tapasztalt a világból, hanem mert sok időt töltött edzőtáborokban és öltözőkben.

Lehet, hogy ez esetben pályát tévesztett?

Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjúját adta a Kossuth rádióban, a kezdő téma az EU-s költségvetés elfogadása volt.

„Egy fontos pillanat volt ez Magyarország történetében, de a másik 26 tagállam életében is”

– mondta a kormányfő. Majd arról beszélt, vannak eladósodott déli államok, meg van Magyarország.

Különleges feladat volt – foglalta össze az elmúlt pár napot.

„A pápaválasztás is így szokott történni.”

A “libernyákok”

Keveset aludt azokban a napokban, posztolt is róla („92 óra munka, 12 óra pihenés, 0 óra szórakozás”), de azt mondta, volt katona, meg a fél életét edzőtáborokban és öltözőkben töltötte, hozzá van szokva.

„De ezeket a libernyákokat, akikkel vitatkoznom kellett, elviszem a hátamon”

Az Európai Parlament ezt követően közölte, ebben a formában nem tudnak igent mondani a költségvetésre. Az EP-ben Orbán szerint csak azért elégedetlenek, mert a lengyelek és a magyarok visszaverték a liberálisok támadását.

„Gyűlölnek minket, nem túlzok”

– mondta, amiért hazánk nem fogad be menekülteket, ráadásul

„egy Soros György nevű magyar áll mögöttük.”

A megnyert csata

De próbálkozni fognak még a miniszterelnök szerint, nem háborút nyert, csak csatát, meg „meg is kell dolgozniuk a pénzükért.” Szerinte a következő tíz évben csak olyan miniszterelnöknek kellene az ország élén állnia, aki érti ezt az összefüggést és kiáll a magyar nemzeti érdekek mellett, mert a következő tíz évben folyamatosak lesznek a támadások.

A macroni mondás ellenére….

Orbán hosszan beszélt arról, hogy sikerült három milliárd euróval többet kiharcolnia.

„Ez órabérben sem rossz”

– mondta most erről. Idézzük fel vonatkozó cikkünket erről:

„ez nem kis összeg, hiszen 2018-as árakon számolva a költségvetésből nekünk járó részre vonatkozó javaslat 17,9 milliárd euró volt, 5,7 milliárddal kevesebb a mostani, 2014–2020 közötti pénznél. Ha a mínuszból sikerült 3 milliárdot lefaragni, az részsiker, de teljes aligha. (Hét éve, a mostani MFF tárgyalása során az utolsó pillanatban 4 milliárdot harcolt ki a miniszterelnök.) A NGEU-ból pedig a korábbi számítási kulcs szerint kb. 8 milliárd euró támogatás járt volna az országnak – a kölcsönrész növelésével számításaink szerint ez nagyjából 7,1 milliárdra csökkenhetett. Vagyis összességében vastagabb, nagyjából 9,5 ezer milliárd forintos lehet a nemzeti boríték, tehát a felzárkóztatási forrásokból (a hitelrészt nem számítva) minden magyarnak majdnem 970 ezer forint jut a következő hét évben.”

“Több Balaton, kevesebb Adria”?

A koronavírussal kapcsolatban azt mondta, ébredés után rögtön a számokat nézi elsőként.

„A koronavírus egy kellemetlen betegség, van, akiket súlyosan meggyötör, de bele is lehet halni.”

Ezért mindig a haláleseteket nézi először, ebben kezd

„jól állni a szénánk”,

nem mondta Orbán, de az utóbbi napokban senki nem halt meg a vírusban.

A környező országokban azonban baj van, mondta, együgyűnek kell lenni ahhoz, hogy azt higgyük, hogy ha nem teszünk semmit ellene, nem jön be ide is a vírus. Ezért három színbe sorolták az országokat, ezekről írtunk bővebben.

„Ha nem figyelünk, könnyen bajt okozhatunk magunknak és az országnak.”

Senkit nem beszélek a külföldi utazásról, látni kell a tengert, én is ehhez a táborhoz tartozok, de több Balaton, kevesebb Adria – mondta el sokadjára.

„Rendnek lennie kell”

Az iskolaőrökről is beszélt a miniszterelnök, miután a műsorvezető, Nagy Katalin arra utalt, hogy mivel a pedagóguspálya elnőiesedett, biztos örülnek az őröknek a tanárok. A baj nagyobb, mint az ember gondolná, kínos is erről beszélni. Ez a jelenség a mi magyar, közös életünk jelensége – fogalmazott.

Nem csak a diákok, a szülők is….

Orbán szerint nem elsősorban a diákokkal van baj, hanem a szülőkkel is. „Ez elfogadhatatlan” – mondta a tanárverésekről. Kiment a divatból, de a miniszterelnök szerint nem volt helytelen az a fegyelmezési mód, ami az ő idejében volt, ezért kellettek az iskolaőrök. „Talán hamarabb kellett volna cselekednünk.” Tudta azt is, hogy a

„liberálisok szerint nem rendőröket, hanem pszichológusokat kell küldeni”,

de ahol átlépnek egy határt, ott

rendet kell tenni. Nem lesz Amerika ebben az értelemben.

Levelezés közmilliókért

A műsor utolsó két percében a nemzeti konzultáció is szóba került, hogy mennyien küldték vissza azt. Orbán messziről indított, mert azt mondta, hogy:

a baloldalra nem lehet számítani, ha baj van. Felfoghatatlan számomra, miért nem sikerül felülemelkedniük a hatalmi érdekükön. Ha baj van, akkor baj van.

Nem érti, miért kell kilopkodni az íveket a postaládákból, a magyar emberek nem gyerekek, ha nem akarják visszaküldeni az íveket, nem teszik meg. A konzultációra azonban szerinte azért van szükség, mert „fenyeget a második hullám, máshová már megérkezett”, ő pedig egyetértési pontokat akar keresni az emberekkel.

Gábor György filozófus közösségi oldalán reagált:

“Nem merek kimenni a temetőkbe, mert hihetetlen mozgolódás támadhatott odalenn. Forog a sírjában Kossuth és Eötvös, Kölcsey és Petőfi, Teleki László és Jókai, Petőfi és Wesselényi, Széchenyi és Szemere Bertalan, Deák és Bibó, Andrássy Gyula és Vázsonyi Vilmos, de forog a sírjában sok volt magyar miniszterelnök,Tisza Kálmántól Tisza Istvánig, Bethlen Istvántól Antall Józsefig. Azt mondta ugyanis a mai napon Magyarország hivatalban lévő miniszterelnöke, hogy

„Ezeket a libernyákokat elviszem a hátamon”,

összekeverve a közrádiót a felcsúti söntéspulttal.

Várom a jövő heti interjút, hátha akkor megtudjuk, hogy éppen mit gondol a zsidrákokról. Meg a cigusokról.

Amúgy pedig az eredendő alpáriságára is folyton-folyvást rájátszani kész tahónak üzenném (persze lehet, hogy tudja, s ezért is teszi mindezt), hogy

„a nyelv több, mint vér”.

Victor Klemperer A Harmadik Birodalom nyelvéről írt munkájában ezt a Rosenzweig-idézetet teszi meg könyve mottójául.”

Szerinte így oldották meg a gazdasági válságot, a migrációs válságot is, most pedig a koronavírus okozta válságot oldaná meg így.

Forrás

szegeden

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük