Kerítésen innen
Érdemes megjegyezni a dátumot! – 130, vagy 2.400 év múlva pont ezen a napon lesz esedékes, hogy megtérül a Budapest-Belgrád vasútépítés
Nem olvasta félre a kedves érdeklődő és az újságíró sem írta el, valóban úgy tartják a szakértők, hogy a 85%-ban kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasútvonal, amiről nagyjából ennyit lehet tudni, hiszen titkosították a szerződés részleteit, szaldója 0 legyen, vagyis ezután kezd majd az utódoknak némi hasznot hajtani. Na nem a hitelezőnek, Ő ugyanis Öntől, meg Öntől, szóval mindannyiunktól behajtja kamatostól!
Nem olvasta félre a kedves érdeklődő és az újságíró sem írta el, valóban úgy tartják a szakértők, hogy a 85%-ban kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasútvonal, amiről nagyjából ennyit lehet tudni, hiszen titkosították a szerződés részleteit, szaldója 0 legyen, vagyis ezután kezd majd az utódoknak némi hasznot hajtani. Na nem a hitelezőnek, Ő ugyanis Öntől, meg Öntől, szóval mindannyiunktól behajtja kamatostól!
Kíváncsi lennék, az otthoni büdzsét is hasonlóan kezelik a döntnökök?
A jelképes alapkőletétellel hivatalosan elkezdődött az ország jelenleg folyamatban lévő legnagyobb építési beruházása, a Budapest–Belgrád vasútvonal Soroksár és Kelebia (vagyis az országhatár) közti felújítása. Az eseményre Kiskunhalason, vagyis a vonal déli végén kerítettek sort, részt vett Palkovics László innovációs miniszter, egyben a felújításért felelős kormánybiztos, Tomislav Momirović szerb közlekedési miniszter, Homolya Róbert, a MÁV–Volán-csoport elnök-vezérigazgatója, Bányai Gábor országgyűlési képviselő és videokapcsolaton keresztül Ning Jizhe, a kínai Fejlesztési és Reform Bizottság alelnöke.
Palkovics László arról beszélt az alapkőletételnél:
a magyar közlekedésfejlesztési erőfeszítések középpontjában a következő 10-15 évben egyértelműen a vasút áll, ezen belül pedig az egyik legfontosabb beruházás a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése.
A szerb kollégája sem óvatoskodott a nagy szavakkal, Tomislav Momirović azt mondta,
a térség legmodernebb vasútjának megépítésével együtt még jobb kapcsolatokat teremtenek a két nemzet között.
Számokat Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója tett hozzá mindehhez:
a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam.
Ez csak olyan, mint….
A voltaképpeni felújítás igazából még nem kezdődik el, az alapkőletétel az
„előkészítő munkavégzés”
kezdetét hivatott jelezni.
Palkovics László 2020 júliusában jelentette be, hogy „elkezdődött” a Budapest–Belgrád vasútvonal hazai szakaszának fejlesztése, és 2025-ös céldátumot említett. Ebből már akkor következtetni lehetett rá, hogy a felújítás kivitelezése majd csak 2022-ben, de inkább 2023-ban kezdődik.
fotó: MTI
A tervezésre és a kivitelezésre kiírt közbeszerzést 2019-ben nyerte meg a CRE Konzorcium
(tagjai: Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az RM International Zrt., a China Railway Electrification Engineering Group Kft. és a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.). A tervezést továbbpasszolták a Kontúr Csoport Kft. és a China Railway Design Corporation konzorciumának.
Utóbbi szintén ahhoz a kínai állami cégcsoporthoz tartozik, mint a fővállalkozók, előbbi egy független hazai vasúti tervezőcég.
Hitel hitel hátán….
A 2019-ben aláírt kivitelezési szerződés azért csak 2020 közepén lépett hatályba, mert addigra sikerült tető alá hozni a kínai Eximbank és a magyar állam közti hitelszerződést.
A hitel minden részletét nem ismerni, Varga Mihály pénzügyminiszter annyit árult el róla, hogy fix, 2,5 százalékos kamatozású, és a projekt körülbelül 700 milliárd forintos összköltségének 85 százalékát fedezi – vagyis megelőlegezi, hiszen hitelről van szó.
VIA HVG
Szerző
Pingback: Szijjártó szerint dilis az, aki nem vesz fel kínai hitelt, hogy abból kínai vállalatokkal vasútat építsen kínai termékek szállítására? - Városi Kurír