Ez vajon miféle madár? – Nemzeti imareggel

Szokásos pénteki nemzeti imareggelén házi rádiójában Orbán Viktor kimerítő tájékoztatást adott boldog (és boldogtalan) hallgatóságának az egyetemek modellváltásáról is, a műveletet a „nemzeti erők” és a „globalisták” közötti harc egyik fejezeteként említette.

Sajátságos, hogy az intézmények jövendő autonómiájának, hatékonyságuk egyik kulcselemének nevezte, hogy az egyetemi kuratóriumokba kifejezetten a nemzeti szempont alapján neveznek ki tagokat – úgy, hogy „internacionalista-globalista” személyek ne lehessenek közöttük.

Már elnézést kérek, ez vajon miféle madár?!

A miniszterelnök igen talpraesett indoklást fűzött ehhez a tervhez:

„Én nem tudok jó szívvel javasolni senkit sem egy ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy internacionalista-globalista szemléletű ember. Mert akkor az egyetemeket is ilyen irányba vinnék el. Értelemszerűen amikor ezeket az alapítványokat majd felállítjuk, olyan embereket fogunk majd oda felkérni, … akik rendelkeznek ezzel a nemzeti szemlélettel”.

Nos! Ezek az állítások már megérdemlik, hogy ráérő értelmiségi gondolkodóként valamely éppen megnyíló romkocsma teraszán eltűnődjek a közeli jövőben már alapítványi (nemzeti) irányítás alatt működő egyetemeink rangjának emelkedéséről. Ugyanis az úgynevezett nemzeti szellem feltámadása és megerősödése a XX. században Magyarországon rettenetesen rossz vért szült. Úgyhogy most előbb esetleg illő lenne legalább a magam számára tisztázni a fogalmak jelenlegi tartalmát, értelmét.

Miközben tehát némiképp búsongva kóstolgattam a teraszok kinyitása utáni első főzetet,

– azon merengtem, hogy mi is lehet manapság a kuratóriumi tagságra (s majdan talán oktatói státusra) jogosító nemzeti szemléletű hitvallás? Másik oldalról pedig mi lehetne az orbáni minősítés szerinti internacionalista-globalista világlátás, amely kizár bizonyos – akár hírneves és szakmailag kiváló – embereket a kuratóriumi tagok közül?

S miközben az üdítő nedűt a nemrégiben matematikai Ábel díjat elnyert, volt MTA elnök, Lovász László egészségére ürítettem, azon méláztam, hogy ő vajon elég nemzeti lehetne-e ahhoz, hogy elnyerhessen egy kuratóriumi tagságot, vagy csak például egy tanszéket bármely alapítványi egyetemen?

Vagy esetleg túlságosan internacionalista-globalista ahhoz, ezekben az intézményekben pedellusnál többre vigye?

De ugyanezt a kérdést tehetném fel Berend T. Iván történész professzor vagy Karikó Katalin biológus esélyeiről:

vajon elég fényes-e tudományos múltjuk és hírnevük ahhoz, hogy helyet kapjanak Orbán Viktor listáján?

Csak találgathatok

Napjainkban eléggé nemzeti érzelmű az a személy, aki az Orbán által megkívánt módon hűséges Orbán Viktorhoz. (Ebből azért nem hiányzik némi utalás a XX. századi, szélsőjobboldali magyar nemzeti szellemre!)

A miniszterelnök rendszerint azonosítja önmagát Magyarországgal, ilyeténképpen a maga személyében a nemzet és érdekeinek megtestesítője, minden dolgok legfőbb tudójaként pedig a világnak és benne az egyetemeknek is ő szab mértéket.

Aki pedig az ő körén kívül esik, az internacionalista-globalista – jelentsen ez bármit is, merthogy semmiképpen sem nemzeti – abban az értelemben, amint ezt Orbán Viktor megköveteli.

Vagyis a miniszterelnök a maga nemzeti blablájával jóformán a világ egészét zárja ki az egyetemek életéből

Márpedig ennél nagyobb marhaságot bármely egyetemi átszervezés során elképzelni sem lehet, mert korunkban a nemzeti sorsba bezárkózó egyetem olyan lesz, mintha nem is létezne. (Amint például nemzeti szellemű kémia- vagy fizikaoktatás sincs, de ugyanez érvényes bármely más stúdimra.)

A jól működő felsőoktatás szükségszerűen nemzetközi (v.ö.:internacionalista-globalista) – már természetesen akkor, ha a hallgatóknak hasznos ismeretekkel kíván szolgálni, olyan tudással, amellyel a világ bármely pontján megállják a helyüket. Érdekes módon Orbán Viktor ettől a dilinyós nemzeti szellemtől várja az egyetemek megerősödését. Azt mondta:

„Én nagyon sokat várok ettől (az átalakulástól) ez egy lokomotív, az intelligencia, az erő, a tudás, a műveltség az mégiscsak egy húzóerő. Ennek a mennyisége, minősége most javulni fog Magyarországon”

Ámen! (Vagyis: Úgy legyen!)

 

nemzeti

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Egy hozzászólás itt: “Ez vajon miféle madár? – Nemzeti imareggel

  • Avatar
    2021.05.02 - 10:10
    Közvetlen hivatkozás

    Aljas gazember, mellébeszél. mindennél fontosabb a hatalom….másra nem megy ki a játék

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük