Banánköztársaság
Orbán Viktor Miniszterelnök úrnak Budapest, I. Vár, Karmelita kolostor, jobbra az 1. ajtó
Igen tisztelt Miniszterelnök úr! Köszönöm frissen kelt levelét, amelyet a Jókor felzetű kiadvány 3. oldalán küldött nekem, valamint úgy 2,5 millió sorstársamanak. Mélyen meghatott újabb levele, s büszkeséggel tölt el, hogy Ön, a miniszterelnök és én, szerény nyugdíjas választópolgár, hovatovább levelezőpartnerek leszünk, hiszen nem először tisztelt meg személyes soraival, s az sem kevés, hogy Ön és kormánya sorra-rendre kéri a véleményemet nemzeti konzultációkon, népszavazáson fontos közügyekről.
Igen tisztelt Miniszterelnök úr! Köszönöm frissen kelt levelét, amelyet a Jókor felzetű kiadvány 3. oldalán küldött nekem, valamint úgy 2,5 millió sorstársamanak. Mélyen meghatott újabb levele, s büszkeséggel tölt el, hogy Ön, a miniszterelnök és én, szerény nyugdíjas választópolgár, hovatovább levelezőpartnerek leszünk, hiszen nem először tisztelt meg személyes soraival, s az sem kevés, hogy Ön és kormánya sorra-rendre kéri a véleményemet nemzeti konzultációkon, népszavazáson fontos közügyekről.
Engedelmével, úgy tartom helyesnek és illendőnek, ha soraira részletesen válaszoljak,
merthogy mégis miféle dolog lenne, ha a miniszterelnök nekem címzett postáját tüstént a szemétkosárba dobnám, amint tette balgán és elhamarkodottan hitvesem a maga pédányával. Na szóval.
Bevezető soraiban írja,
hogy a járvány nehéz másfél évet okozott nekünk, de
„A magyar emberek összefogásának eredményeként mára sikerült letörnünk a járvány harmadik hullámát, az oltásoknak köszönhetően megmentettük sokezer honfitársunk életét, és hozzákezdhettünk Magyarország újraindításához.“
Miniszterelnök úr! Hadd figyelmeztessem arra, hogy talán érdemes lett volna néhány szóban megemlékezni több mint 30 ezer, a járvány miatt elhunyt honfitársunkról, többségükben idős nyugdíjasokról, aki közül sokan a kormány balvégzetű járvány elleni védekezése miatt szenderültek jobblétre. A három hullám alatt lakosság-arányosan nálunk volt a világon a második legmagasabb a halottak száma. Ezt sikeres védekezésnek nevezni – csak Ön és nyaloncainak csapata képes!
És nem tudom, mikor írta nekem ezt a levelet, de szíves figyelmébe ajánlom, hogy immár nyakunkon a járvány negyedik hulláma, s a magyar emberek összefogásáról beszélni akkor, amikor a népesség átoltottsága a rengeteg megvásárolt vakcina ellenére már csak az európai átlag alatt van, holott voltunk elsők is, több mint túlzás.
Mert sajnos nagyon sokaknak még eszük ágában sincs megszúratni magukat, bárha valójában nagyon jót tenne nekik az oltás. Drágállják a kézen-közön beszerzett, időseknél kevéssé hatékony kínai vakcinát, a nemkülönben gyanús módon megvásárolt lélegeztetőgépeket, s egyáltalán rühellik a járvány és az oltás körül támadt kommunikációs káoszt, főként pedig azt, hogy Ön személyesen tündököl az ország járványügyi főorvosaként, a hivatalban levő főorvos iránt pedig végképp semmi bizalmat nem mutatnak, mert ma ezt mondja, másnap azt, harmadnap ismét egészen mást, mostanában pedig meg sem szólal. A negyedik hullám – mintha nem is érkezne -, a kormány komplex védekezést nem tervez, mert a
„magyar emberek nem szeretik, ha szabadságukat korlátozzák“
Ez Ön mondta privát rádiójában. Ön aztán tudja! Ön a főorvos!
A következőkben Ön néhány sornyi generálszósszal nyakon önti mondandóját
azzal, hogy ez a polgári keresztény demokrata kormány tiszteli az időseket és épít tapasztalataikra, (köszike!), majd rátér a számunkra legfontosabb részre, ezt írja:
„2010-ben Magyarország Kormánya (így, nagybetűvel) – az idősekkel kötött megállapodás alap-ján – úgy döntött, a nyugdíjak vásárlóértékét meg kell őrizni, s ha az ország gazdasági teljesítménye ezt lehetővé teszi, akkor a gazdasági növekedés eredményeiből a ma-gyar nyugdíjasoknak is részesülniük kell. Ezért döntöttünk annak a 13. havi nyugdíj-nak a visszaépítéséről, amelyet a baloldal „válságkezelés“ címén elvett Öntől, és ezért tudtunk az elmúlt években többször is magas összegű nyugdíjprémiumot fizetni.“
Levelének ezen soraihoz valamelyest bánatosan fűznék néhány megjegyzést.
- Először: jómagam nem emlékszem, hogy engem bárki is faggatott volna, milyen módszerrel szeretném megőrizni a nyugdíjak vásárlóértékét, de lehet, hogy Ön tárgyalt az Idősek Tanácsa (ha az akkor már létezett) elnevezésű testülettel, amelynek elnöke (mily furcsa) a mindekori miniszterelnök, mostanság éppen Ön. A tanács (vagy elődje) és Ön akkoron azt találta helyesnek, hogy a nyugdíjak emelése kövesse az éves inflációt, így minden nyugdíjas majd minden évben az előző évivel azonos mennyiségű krumplit, húst, tojást vehet. Én jobb szerettem volna, ha marad az ún. svájci indexálás, amely részben az inflációhoz, részben a bérszínvonal emelkedéséhez köti a nyugdíjemelése-ket, de Ön ezt nyilván nem látta lehetségesnek – lévén hogy ezt a módszert a gonosz baloldal kormányzása idején alkalmazták.
- Másodszor: azt is szívesebben vettem volna, ha a nyugellátás mértékét a nyugdíjasok fogyasztói kosarához szabják, mert az átalában nagyobb drágulást mutat, mint az átlagos fogyasztói infláció, de Önnek nyilván ez sem tetszett.
- Harmadszor: személyesen azt tapasztalom, (s ezzel nyilván így vannak sorstársaim is) hogy az én nyugdíjam vásárlóereje évről évre csökken – minden kiegészítő emelés és kormánymanna ellenére, mert a nyugdíjasokra nehezedő tényleges infláció üteme évről évre magasabb mint a nominális nyugdíjemelés mértéke. (Az már csak ráadás, hogy a rosszul tervezett infláció miatti, csekély kiegészítő emelést a nyugdíjasok csak októberben-novemberben kapják meg, addig is minden évben hiteleznek a kormánynak.) A 13. havi nyugdíj, és a nyugdíjprémium valóban nagy öröm, fedezetét nyilván a gazdasági növekedés adja, és semmiképp sem az újra dermesztően magas és még növekvő államháztartási hiány miatt felvett forint- és devizahitelek, mert azokat még az unokáink is fizetni fogják.
Mindezzel együtt ismételten köszönöm megtisztelő sorait,
s őszintén remélem, hogy fenti apróbb helyreigazító megjegyzéseimet nem veszi rossznéven, s levelezőlistáján továbbra is megőrzi nevemet.
Ígérem, minden írására válaszolok majd akkor is, ha – amint remélem -, 2022 tavaszán a választás után már nem lesz egyszerre sem miniszterelnök, sem az ország járványügyi főorvosa!
Kecsegtesse 2022. Önt is jó reményekkel!
Jó egészséget kívánva, üdvözlettel
Lovász Péter
nyugdíjas újságíró
P.s.: Sajnálattal kell közölnöm Önnel: a (nem tudom ki finanszírozta, kinek-minek a kiadásában megjelent) Jókor c. választási propaganada-kiadványt szakmailag elég pocséknak találom,
ha Önnek netán valami köze van hozzá, legközelebb intse famulusait gondosabb formai, egyképpen pedig tartalmi munkára.
Szerző
2 Comments
Leave a Reply
Leave a Reply
Friss
- Barátsághoroszkóp, itt és most
- Hull a hó és ez most (állítólag) nem érte váratlanul az illetékeseket – Mit jósol mára Pártai Lucia + orvosmeteorológia
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár
- Orbán Viktor: Nem elég már oldalvizezni
- Elfüstölt egy villamos – Óriási közlekedési káosz Budapesten
- Orbán és Matolcsy, „két férfi egyeset”
Luci
2021.09.24 16:58 at 16:58
Pont ez ami a lényeg. Hogy a Gyurcsány kormány ideje alatt a Svájci indexálás+vásárlói kosár értékálló nyugdíjemelési %-ot kaptak a nygdíjasok. Be volt építve azaz a nyugdíjba. Most viszont ez a 13.-havi, stb. csak utólagos, és a rosszul, alacsonyra tervezett inflációra tervezve, lett a nyugdíjemelési %., ami tovább nyitó lesz 2022-ben.
Dr.Surányi Jenő
2021.09.25 06:39 at 06:39
Hát bizony az orbáni ármányia igazán magasra teszi a lécet! Még egy ekkora pusztító erejű generalissimusza tán csak a románoknak volt csaucseszku személyében. S pont nekünk kellett kikapnunk ezt a balsorsot!. Igaz már Kölcsey is pedzegette, pedig akkor még csak az idegen hatalmak sanyargattak, a Habsburgok. Node aztán sok év múltán kinőtt belőlünk a magyar géniusz!