Sorting by

×

Aki zsigerből homofób, annak tökmindegy, de hátha… – A Magyar Pszichológiai Társaság véleménye szerint nem a melegek, hanem a meleg ellenes törvények veszélyeztetik a fiatalok mentális egészségét!

Megszületett ez a nagyon fontos szakmai állásfoglalás a magyar kormány szexuális kisebbségeket súlyosan diszkrimináló, sőt kriminalizáló törvénymódosításával szemben. – Ebben az esetben osztjuk a “Magyarország előre megy…” – kormány-szlogent, bár vélhetően nem erre céloztak.

Kötelességüknek érzik megfogalmazni….

“Szakmai Állásfoglalás a “2021. évi LXXIX. törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” törvénymódosítás kapcsán:

A törvénymódosítással kapcsolatban kötelességünk megfogalmazni szakmai álláspontunkat, mert a társadalomban a kisebbségben lévő csoportok, a többségtől valamilyen módon eltérő személyek stigmatizálásuk okán fokozottan veszélyeztetettek lehetnek különféle pszichés nehézségek kialakulása szempontjából.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a születéskor meghatározott nem számos esetben még biológiailag sem olyan egyértelmű, mint amilyennek első megközelítésben látszik. A születéskor az újszülött nemét döntően a testi adottságok, a külső nemi jelleg megtekintésével állapítják meg, ez alapján anyakönyvezik.

Az újszülött nemét ugyanakkor a genetikai meghatározottság mellett egyéb biológiai tényezők is befolyásolják (pl. a hormonális rendszer működésének zavarai), emiatt fizikai adottságai szemrevételezés alapján teljes mértékben nem mindig megítélhetőek. A nemi identitás alakulása tehát pusztán biológiai megközelítésben is bonyolult és érzékeny folyamat, amely változhat az élet során.

“a fiúk nem sírnak” (…) “a lányok inkább babázzanak”….

A környezeti hatások ezt a folyamatot – főként a társadalom különféle szerepelvárásai révén, például, hogy “a fiúk nem sírnak”, vagy hogy “a lányok inkább babázzanak” – valamelyest árnyalhatják ugyan, de alapvetően és meghatározó módon nem befolyásolják. Hasonló a helyzet a transzszexualizmussal is.

A szexuális orientációt jelenlegi tudásunk szerint szintén döntően biológiai tényezők befolyásolják, kialakulásában a genetikai meghatározottság mellett nagy szerepet játszanak egyéb biológiai változók (pl. hormonális hatások, idegrendszeri fejlődés) is. A pszichoszociális hatások szerepe a biológiai faktorok mellett nem meghatározó mértékű.

Tudományos vizsgálatokkal alátámasztott tény az is, hogy a heteroszexuális személyek, párok által felnevelt gyermekek közül éppen annyian válnak homoszexuálissá, leszbikussá, transzneművé (LMBTQ), mint a homoszexuális személyek, párok által felneveltekből.

Nem maguk választanak….

Mindez azt jelenti, hogy a szexuális kisebbségekbe sorolható személyek nem maguk választják a sorsukat, a nemi identitásukat vagy szexuális orientációjukat, hanem azt döntően az általuk nem befolyásolható, nem irányítható komplex biológiai folyamatok határozzák meg.

Az előzőek értelmében határozottan állást foglalunk amellett, hogy

a nemi identitás és a szexuális orientáció kialakulása környezeti hatással (pl. neveléssel, „propagandával”) nem befolyásolható.

A szülők nemi identitása és szexuális orientációja nem befolyásolja

a gyermek nemi identitását, szexuális orientációját, egészséges fejlődését, ennek ellenkezőjét bizonyító tudományos adat nem áll rendelkezésre. Ugyanakkor az ezeket a szülőket és gyermekeiket érő stigmatizáció egyértelműen káros hatású.

A külső befolyások hatástalanságát bizonyítja a reparatív szemléletű “terápiás” megközelítések kudarca is, azzal a kiegészítéssel, hogy jelenlegi tudásunk szerint a reparatív szemléletű, korrekciós megközelítés – még az érintett kliens motivációja esetén is – kifejezetten káros, a kliens pszichés jóllétének, az önazonosság megélésének valós támogatását veszélyezteti.

Amennyiben a fenti témákat tabusítjuk,

az információkhoz való hozzáférést elzárjuk, akkor az érintett gyermekek, fiatalok egyedül maradnak a kérdéseikkel, bizonytalanságaikkal. Ennek következményeként pedig jelentősen megnő annak a veszélye, hogy – ahogy az a különféle kisebbségi csoportok esetében általában is jellemző, melyet szakirodalmi adatok is alátámasztanak – az eleve kiszolgáltatottabb, sérülékenyebb érintett gyermekek, fiatalok körében fokozódik a szorongásos zavarok, önsértő magatartás, szerhasználat, depresszió és az öngyilkos magatartás kialakulásának veszélye.

Előzőek mellett tudományos felmérések mutatnak rá arra is, hogy a gyermekek szexuális nevelése, felvilágosítása nem várható el kizárólagosan a szülőktől, családtagoktól.

Állásfoglalásunk szerint tehát amellett, hogy a gyermekek védelme szempontjából a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb büntetőjogi fellépés egyértelműen és határozottan szükséges, a 2021. évi LXXIX. törvény a fiatalok egy részének mentális egészségét kifejezetten veszélyezteti, melyre ezen állásfoglalással a döntéshozók figyelmét is felhívjuk.

Mindannyiunk közös felelőssége, hogy – függetlenül a szexuális identitásuktól vagy orientációjuktól – mentálisan kiegyensúlyozott, egymást elfogadó, önazonos és boldog gyermekek és felnőttek éljenek együtt a jövő társadalmában.

Tisztában vagyunk azzal, hogy állásfoglalásunk nem taglalhatja a téma minden részletét, kérdését, azzal mégis szeretnénk hozzájárulni egy széleskörű, bizonyítékokon alapuló, tudományos és szakmailag hiteles tájékoztatáson nyugvó társadalmi párbeszéd alapjához.
Budapest, 2022. 01. 21.”

Az eredeti bejegyzés itt található.

Kapcsolódó

 

Megszületett ez a nagyon fontos szakmai állásfoglalás a magyar kormány szexuális kisebbségeket súlyosan diszkrimináló, sőt kriminalizáló törvénymódosításával szemben. - Ebben az esetben osztjuk a "Magyarország előre megy..." - kormány-szlogent, bár vélhetően nem erre céloztak.

átver

Mátrai Anna

További cikkek olvasása a szerzőtől, a nevére kattintva.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.