Levél Orbán Viktor miniszterelnök-közszolgának egyik főnökétől!

Kegyelmes uram! Tisztelt miniszterelnök úr! Ön az utóbbi hónapokban a járvány és a gazdasági válság(ok) idején több alkalommal megtisztelt azzal, hogy levelet írt nekem. Soraira – remélem – mindig illőképpen a nyilvánosság előtt válaszoltam portálunkon, bár tartok tőle, hogy válaszaim nem kerültek az Ön íróasztalára – lévén hogy Önnek több dolga van, semhogy a hivatalába címzett levelek sokaságát személyesen olvasgathassa. Megértem.

Ezúttal azonban az Ön főnökeként fordulok Önhöz,

hiszen Ön nem a nemzet vezére, hanem annak első szolgája, ilyeténképpen több millió sorstársammal közösen a munkaadójaként teszek fel néhány kérdést, mert a válaszokra ilyenkor, választások előtt fölöttébb kíváncsi vagyok. Nevezetesen arra, hogy mire készül, mit tesz Ön Magyarországgal és népével e szörnyű ukrajnai háború közelségében; illetve az új választási ciklusban, ha ne adj isten! Ön újra megbízást kap hivatalára április 3-án. (Remélem, azon nem töri a fejét, hogy elhalasztatja a választást!) Ön ugyanis ezekben a dolgokban meglehetősen szűkszavú. Azt nagyjából tudjuk, hogy Ön mit tett 12 év alatt, (bár a világra szóló disznóságokat /pl. lélegeztetőgépek beszerzése/ a titkosítás jótékony homálya fedi,) de a választók mit sem tudnak arról, hogy pártjának lenne választási programja, s ha van is ilyesmi valahol, valamely kolostori asztal fiókjában, eleddig, sem Ön, sem pártja nem találta fontosnak, hogy azt a választókkal megismertesse. Mostanában még annyit sem mondtak, mint korábban, hogy „Folytatjuk”, – meglehet azért, mert érzik, hogy e kurta pártprogram sokak számára elég rémületes lehetőségeket kínál a jövőre nézve. De haladjunk sorjában!

Vajon ki véd meg minket?

1./ Ezekben a napokban, talán hónapokban a legfontosabb, a választásra is erősen ható kérdés: az Ön vezetésével milyen politikai, katonai-védelmi, gazdasági, menekültügyi intézkedésekre készül Ön és kormánya az orosz-ukrán háború várható alakulásával, valamint a NATO és az Európai Unió reakcióival összefüggésben?
Úgy lehet, Ön éppenséggel a Gazdakongresszus szombati ülésén már adott is valamiféle választ erre a kérdésre, hiszen ezt mondta:

„Furcsa kampány ez, egyszerre kell lelkesedni, közben folyamatosan emlékeztetni arra magunkat, hogy stratégiai nyugalomra van szükség. A háborút elítéljük, nemet mondunk az erőszakra, és a szövetségeseinkkel együtt vagyunk, a legfontosabb viszont az, hogy kimaradjon az ország a háborús konfliktusból. Olyan döntéseket kell hozni, hogy a háború árát ne a magyarokkal fizettessék meg.” (Telex)

Tetszetős gondolat, kár, hogy nem több mint üres fecsegés. Ön – amint mondta is ezen a konferencián, az Oroszország elleni szankciókra gondolt, amelyek célja hogy „valakit jól bokán rúgjanak”, de a nyugati szankció nekünk is fáj, bár reméli, hogy az energiapiacot ki tudjuk venni a szankciók közül, mert a gazdálkodókat kevésbé lehet megvédeni a következményektől. Az az érdekünk, hogy ne legyen az egekben az energia ára!

Szóval Ön így akar kimaradni a háborúból? Ön elítéli az erőszakot, de nem akar összeveszni Putyinnal sem? Miniszterelnök úr! Ön bizonyára ismeri a mondást: ifjú leány nem képes ifjú legénnyel egy jót hancúrozni, ugyanakkor szűznek maradni.

Attól tartok, Ön palira veszi a NATO-t, egyképpen pedig az Európai Uniót, különösképpen pedig a magyar választókat, amikor szavakban és szavazatokban támogat minden közös oroszellenes büntető szankciót, de a gyakorlatban szabotálja azokat – például Paks II. építésével, vagy az orosz kémbank kezelésével, vagy hírtorzító propagandájával. Még az ukrajnai menekültek fogadásában is inkább a civilek és önkormányzatok jeleskednek, a kormány csak ímmel-ámmal vesz részt ebben a munkában, holott az EU meghirdette az ukrajnai menekültek befogadását. Az EU 3 évet, Ön viszont csak három hónapot ad nekik. Aztán menjenek isten hírével? És hogy’ is van ez a NATO-val? Minket a NATO nem véd meg, csak azokat védi meg, akik képesek magukat is megvédeni? Ezt mondta Ön a néprádióban. Ami most jön, azt meg Benkő Tibor vezérezredes, honvédelmi miniszter mondta:

„Szükségünk van arra, hogy erős honvédség legyen, de arra nem leszünk felkészültek, hogy bárki ellen ezt az országot meg tudjuk védeni. Most gondoljunk bele! Ha Oroszország velünk szemben támadna, irreális elvárás lenne. A NATO alkotja azt politikai-katonai erőt, amellyel Magyarország szembe tud nézni, akár Oroszországgal is.”

Na püff neki! Most éppen ki beszélt hülyeségeket? Ön vagy a minisztere? Szokott Ön biztonsági, stratégiai kérdésekről, NATO-ról, Európai Unió közös védelméről szót váltani képzett katonákkal, stratégákkal, vagy csak parancsokat ad? Ki is véd meg minket majd, ha úgy hozza a sors? Ön éppen két malomkő közé készül vinni az országot?

Benn vagy kinn? Ez itt a kérdés!

2./ Apropó – Európai Unió. Ön a nyilvánosság előtt rendre azt ismételgeti, hogy érdekeink szerint tagjai maradunk az európai közösségnek, de közben nincs egy jó szava sem az Unióról, sőt Kövér László, az Ön hű barátja a minap ismét már-már útszéli hangon nyilatkozott az Európai Bíróság jogállamisági döntéséről. Ez utóbbi Ön szerint is politikai döntés volt, jóllehet csupán arról szólt, hogy az Európai Parlament nagy többséggel meghozott határozata, (amely szerint a jogállami követelményeket megsértő tagállamoktól az uniós támogatás megvonható), beilleszthető-e az EU jogrendjébe. A döntés: igen, a parlamenti határozat jogszerű volt. Elfogadja Ön ezt a döntést, vagy ha győz a választáson, inkább kivezeti országunkat az Európai Unióból?

És ehhez kötődve kell egy kiegészítő kérdést feltennem, mert Ön ezen az agrárgazdasági konferencián – egyszerűen szólva – képtelenségeket beszélt: Ön fontosnak tartja, hogy olyan gazdaságpolitika legyen, amely nem a globális láncba akarja beilleszteni az ország gazdaságát, hanem hogy önálló, önellátó legyen a gazdaság, az energetikai ipar. ….Az elmúlt időszakban felértékelődött a föld és a víz.

“Egy más világ jön, ezek legalább olyan fontosak lesznek, mint az, ami most az ipar működtetéséhez kell, és ezeket kell jól kihasználni egy ütésálló, saját magát ellátni képes gazdaság felépítéséhez” (Telex)

• Miniszterelnök úr! Ön valóban elképzelhetőnek tartja, hogy Magyarország megkerülheti a globalizációt?
• Hogy bármely, hozzánk hasonlóan nyílt, a nemzetközi kapcsolatokra ennyire ráutalt gazdaság képes az Ön fogalmai szerinti önálló, önellátó rendszerben működni?
• Vagy ez a méretes butaság valójában csak kilépésünket készítené elő az EU-ból amúgy – hangulatilag?

Kérem, ha lehet, még a választások előtt világosan tisztázza: mi a szándéka az EU-val kapcsolatban, mert Ön ebben az ügyben is kényszerhelyzetben van: a kilépés az államháztartás jelenlegi helyzetében valószínűleg csődbe vinné az országot; az EU által támasztott jogállami követelmények teljesítése viszont lerombolná az ön fáradtságosan kiépített hatalmát, az istenverte NER-t, az Ön illiberális-nemzeti-keresztény-önkényuralmi rendszerét.

Ha pedig az ország EU tag marad, de nem tesz eleget az Európai Parlament és a Bizottság, illetve az Európai Tanács döntéseinek, akkor az Ön kormánya, sőt talán az ország nem kap egy krajcárt sem a közösségtől, bármennyire is azzal eteti a választókat, hogy az a pénz nekünk jár, azt majd megkapjuk jog szerint. Ez a borzasztó háború persze sok mindent megváltoztat Európában is, de hogy nem erősíti az Ön személyes és országunk nemzeti szuverenitását, az holtbiztos. Nem akar inkább lemondani a hatalomról, és az egész csődtömeget a mai ellenzék nyakába zúdítani? Szenvedjenek ők! Ön pedig kényelmes ellenzéki pozícióból szidalmazhatja majd az új kormány tehetetlenségét. Hogy’ tetszik Önnek ez a változat?

Teljes a káosz a Fideszben: EP-képviselőik ma megszavazták Paks2 leállítását és a budapesti orosz kémbank bezárását. Deutsch tagad, Orbán őrjöng, a szavazási jegyzőkönyv pedig önmagáért beszél

Színes, szagos ködkép

4./ Nem tetszik, és ez érthető, hiszen Önnek vannak tervei a jövőre, éppen ezen a konferenciát vázolta fel az agrárium parádés gazdagodást ígérő kilátásait:

„Az új stratégia lényege: az agrárfinanszírozásban az uniós és a magántámogatások mellett juttatott nemzeti támogatást az eddigi 17.5 százalékos arányról 80 százalékra emelik. Így 9000 milliárd forint jut az agrárium fejlesztésére, ami háromszor több, mint eddig. Emellett megfordítanák az élelmiszeriparban a tulajdoni viszonyokat, azaz a jelenlegi 80-20 százalékos külföldi-hazai arány helyett az a cél, hogy a hazai tulajdon emelkedjen 80 százalékra, a külföldi pedig csökkenjen le 20 százalékra. Ha van magyar tulajdonú élelmiszeripar, akkor lesz a magyar élelmiszer-fogyasztás is, és a boltok polcain 80 százalékban magyar termék lesz.” (Telex)

Miniszterelnök úr!

• Az agráriumban mikor jön el a Kánaán, és miből lesz a terveknek a költségvetésben is rögzített fedezete?
• Ez választási program, vagy vonzó színes, szagos, igen távoli ködkép a vidéki választóknak?

Ugye nálunk nincs korrupció?!

5./ Vannak gondjaink, amelyekre megoldást kellene találni! Az ország az Ön 12 éves országlása alatt ugyan (sokszor elmondta Ön is, szolgahada is) sikert sikerre, győzelmet győzelemre halmozott. Ámde a magyarok kétharmada jelenleg mégis az EU-s létminimum alatt él, az államháztartás inog, az infláció csúcson, a forint árfolyama a mélyben. Padlón van az egészségügy, az oktatás, az önkormányzati rendszer, jogállam már nyomokban is alig van, barátunk a nagyvilágban már alig van, igazán értékes, gazdag és erős egy sincs. A tömegtájékoztatás kétharmadát lenyelte, ócska lakájjá tette, de azért százmilliárdokat költ rá. A kultúrát pedig kiosztotta néhány kivételesen tehetséges és ártalmas kedvencének, hadd örüljön mindenki a magyar kulturális élet megnyomorításának! Például az egyetemek fideszesítésének, a CEU elűzésének és a színművészeti egyetem kivégzésének és egyebeknek. (Tudom, Ön élvezi, amikor keresetlen szavakkal ostorozzák az Ön tevékenységét, mert „a szidalmakat nem elég elviselni, azokat élvezni kell” – mondta Demeter Szilárdnak közvetlenül a kinevezése után. Nos, remélem, soraimat, ha eljutnak Önhöz, élvezni fogja!) És hogy miért és miként győzött választásokon háromszor is? Ezt Ön nálam sokkal jobban tudja, de ezt a kérdést nem teszem fel. Van most fontosabb is.

• Miniszterelnök úr! Van legalább remény arra, hogy Ön legalább szóba áll a nemzet napszámosaival, a pedagógusokkal?
• Az egészségügyi szakdolgozókkal?
• Az önkormányzatokkal?
• Budapest vezetőivel?
• A rendőrökkel?
• A tűzoltókkal?
• A szociális szféra munkásaival?
• És igen! A nyugdíjasokkal is!?

Az Ön vezetésével és a Fidesz alázatos szolgahadával Magyarország a lehetségesnél és a kívánatosnál lényegesen alacsonyabb színvonalon teljesített a legutóbbi 12 évben, amit hiteles statisztikák sora bizonyít. Kiválónak bizonyultunk viszont korrupcióban, mert Magyarországon immár szinte mindent csak „okosba” lehet megoldani, és a gazdasági hatékonyság helyett az urambátyám-mi kutyánk kölke rendszer szabályozza az életet majd’ minden területen. Viszont miénk a világ csodája, Mészáros Lőrinc, az Ön szomszédja és barátja (? – amúgy összejárnak családice?), aki soha korábban semmiféle kivételes produkcióval nem ékeskedett, csak tisztes gázszerelő volt, ma viszont néhány év alatt dollármilliárdos, az ország legnagyobb vállalkozója lett. (Tudom, ehhez Önnek semmi köze. Ne is firtassuk!)

• Ha tovább kormányozhat, szándékában áll Önnek felszámolni ezt végtelenül rothadt és ártalmas kormányzati korrupciót, ha már az EU is ragaszkodik ehhez?
• Vagy ne kérdezzek hülyeségeket, mert az Ön világa a Pangloss-i világ, minden úgy a legjobb, ahogyan most van?!

Közlöny van róla! - Orbán Viktor aláírta: ilyen feltételekkel (nem)sztrájkolhatnak veszélyhelyzet alatt a tanárok

Nem unja még a sorosozást?

5./ És van itt még néhány apróság, amitől (nekem, és még néhány millió választónak) feláll a szőr a hátunkon:

• Az államapparátus duzzad, mint jó férfiún a sörhas, holott Ön hivatalba lépésekor takarékos államot ígért. Mit kezd Ön majd a sok léhűtővel maga körül, ha győz?
• Még hány stadiont, sportcsarnokot, lőteret kíván építtetni a haverjaival közpénzből, hogy aztán a fenntartásuk költségeit a helyiekkel fizettesse meg?
• Miniszterelnök úr! Nem unja még a 92 éves Soros György, a Fidesz és az Ön személyes szponzora szidalmazását? Emésztő a kíváncsiság bennem, hogy Ön vajon kit-mit ért a Soros-birodalmon? Csak nem a zsidókat érti? Ó igen, tudom, Magyarországon a választói népesség 20 százaléka eléggé erőteljesen, 40 százaléka (ha ez lehetséges) amúgy barátságosan antiszemita. Az Ön állandó sorosozása csak nem az antiszemita választók megnyerését szolgálja? Hiszen Magyarországon az Ön kormánya állítólag a legkevésbé sem toleráns a zsidóellenességgel szemben!?
• És a mi a fene baja van a túlnyomó többségükben nem politizáló civil szervezetekkel? Csak nem az fáj Önnek, hogy rendes civil szervezetek nem sorakoznak fel az Ön és rendszere dicsőítői közé, csak teszik önként vállalt dolgukat?
• Végezetül hadd kérdezzem meg, mert nagyon fúrja az oldalam a kíváncsiság: van az Ön hivatali szobájának falán a híres hét parancsolat, közte egy, az Ön személyét jellemző bölcsesség: „Minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük”. Előfordulhat-e, hogy Ön, alkalmilag, ha vesztésre áll, pusztulásba vinné akár az országot is, jóllehet már nincs remény az Ön személyes győzelmére?

Válaszát alig remélve úgy egyébként kívánok Önnek minden jót – a magánéletben!

Kapcsolódó

Napló Hungarikum 11. A járványminiszter észjárása - Ódon hírek - felfrissítve - Soros György sorstalansága